186079. lajstromszámú szabadalom • Berendezés visszavert jel fázisának kompenzálására és készülék a visszavert jel kiküszöbölésére
186079 2 egyik bemenete van csatlakoztatva, és a második összeadó áramkör másik bemenete egynél magasabb rendű fázishurok útján a második szorzó áramkör kimenetéhez van csatlakoztatva. A találmány egy előnyös kiviteli alakjánál az alkalmazott fázishurok másod- vagy harmadrendű. A találmány segítségével könnyen kompenzálhatok a nagymértékű frekvencia-eltolódást szenvedett visszavert jelek. A találmányt a következőkben rajzokon szemléltetett kiviteli alakok alapján ismertetjük, ahol az 1. ábrán a visszavert jelet kiküszöbölő rendszer egy ismert megoldásának tömbvázlata látható, a 2. ábrán egy ismert, fázisjelet előállító berendezést ábrázol, melyet egy eddigi, a visszavert jelet kiküszöbölő rendszer tartalmazott, a 3. ábra azt mutatja, hogy a visszavert jel fázisváltozását miként bontjuk részekre a találmány szerint, a 4. ábra a találmány szerinti berendezés egy célszerű kiviteli alakját ábrázolja, és az 5. ábra a találmány szerinti berendezés egy további előnyös kiviteli alakját mutatja. Hivatkozva a 2. ábrára elmodhatjuk, hogy a visszavert jel kiküszöböléséhez a 9„ fázisnak megfelelő jelet előállító ismert berendezés egy olyan 21 szorzó áramkört tartalmaz, amely az előző mintavételezési időpillanat becsült komplex konjugált értékének megfelelő a„* jelet az 1. ábrán látható 6 kivonó áramkör által szolgáltatott e„ jellel összeszorozza. A 21 szorzó áramkör által kiadott szorzatjel 22 áramkör bemenetére jut, amely utóbbi a szorzatjel tiszta képzetes részének megfelelő jelet képez. Ezt a képzetes résznek megfelelő jelet 23 szorzó áramkörrel egy megfelelően megválasztott, 24 memóriából nyert a állandóval megszorozzuk. A 23 szorzó áramkör kimenő jelét 26 késleltető regiszter kimenő jelével összegezzük. Ez utóbbi az előző mintavételezési időpillanat 0„-, fázisnak megfelelő jelét szolgáltatja. A 25 összeadó áramkör kimenetén kapjuk a korrekciós jel 9„ fázisnak megfelő jelet minden mintavételezési nT időpillanatban eme ismert elsőrendű becslés szerint. Ez a becslés megfelel a -t-d6n összefüggésnek. A találmány lényege az, hogy a 9„ fázist két komponensből u„ és w„ jelekből állítjuk elő. A kettő közül az u„ jel a lassú fázisváltozásnak felel meg, mely lehet csökkenő vagy növekvő irányú, a w„ jel pedig a gyors fázisváltozásoknak. Minden mintavételezési nT időpillanatban a gyors fázisváltozásból határozzuk meg a lassú fázisváltozás értékét. A 9„ fázisnak megfelelő jel minden nT időpillanatban a két u„ és w„ jel összegeként állítható elő. A 3. ábrán láthatjuk, hogy az u„ jel az átlagos fázisértéket jelöli, míg a w„ jel e körül mint átlagos érték körül történő kis amplitúdójú változásnak felel meg. A találmány szerint két különböző rendszer végzi a két u„ és w„ jel mindegyikének előállítását. A találmány szerint a w„ jelet egy elsőrendű fázishurokkal állítjuk elő, míg az u„ jelet egy magasabbrendű fázishurokkal. Először is a dw„ növekményjelet kell előállítanunk. A 4. ábrán 31 szorzó áramkör két bemenetére kerül az előállított korrekciós an jel komplex konjugáltjának megfelelő a„* jel és a vett h„ jelből a korrekciós an jel levonása után nyert jel komplex értekének megfelelő e„ jel. A 31 szorzó áramkör kimenő jelét 32 áramkör bemenetére vezetjük, amely a k épzetes résznek megfelelő jelet képez, és ezt a jelet 33 szorzó áramkör a állandóval megszorozza, s így a kimenetén megkapjuk a gyors változású komponens dw„ növekményjelét. Az a állandót 34 memóriából nyerjük. A dw„ növekményjel a következő összefüggéssel írható le: dw„ = a . lm (e„<r„*). (5) A találmány szerint ebből a dw„ növekményjelből határozzuk meg a lassú fázisváltozásnak megfelelő u„ jel értékét. Ennek érdekében ezt a dw„ növekményjelet egy harmadrendű 53 fázishurok bemenetére vezetjük, amely 53 fázishurok a következő natemetikai összefüggésekkel leírható műveleteket végzi a dw„ növekményjelen: dF„ = ( 1 — <5) dF„., -t-~^-dwn (6) F„ = F„.,+dF„ (7) un = un_1+T.F„. (8) E zekben az összefüggésekben a ó és ß megfelelően választott állandók, T pedig a mintavételezési per ódusidő. A 4. ábrán látható az 53 fázishurok felépítése. A 38 szorzó áramkör a dw„ növekményjelet egy megfelelően megválasztott állandó értékkel szorozza meg, mely állandót a 39 memóriából nyerhetjük. A 38 szorzó áramkör kimenetén így a fí £-crp— ' dw„ jelet kapjuk, s ez kerül egy hurok 40 összeadó áramkörének egyik bemenetére. Ez a 40 összeadó áramkör szolgáltatja a kimenetén a dF„ jelet a (6) összefüggés szerint. A 40 összeadó áramkör másik bemenetére az előző mintavételezési (n- 1).T időpillanatban nyert dF^, jel megfelelően megválasztott (1 — <5) együtthatóval súlyozott értéke jut. A dF„_i jel a 41 késleltető regiszterben áll rendelkezésünkre, amely T mintavételezési periódusidővel való késleltetést valósít meg. A dF„_, jel eml tett súlyozását az (1 — Ô) együtthatóval — melyet a 43 memóriából nyerünk — a 42 szorzó áramkör végzi. Az így nyert dF„ jel egy másik hurok 44 összeadó áramkörének bemenetére kerül. Ez a hurok a (7) összefüggéssel leírható szűrést végzi. Valóban, a 44 összeadó áramkör kimenetén F„ jel jelenik meg. A 44 összeadó áramkör másik bemenetére az F„., jel jut, melyet a T mintavételezési periódusidővel való késleltetést megvalósító, 45 késleltető regiszter szolgáltat. A 44 összeadó áramkör kimenetén megjelenő F„ jel a 46 szorzó áramkör bemenetére kerül, ahol a T mintavételezési periódusidővel való szorzás történik. A T mintavételezési periódusidő értékét a 47 memória tartalmazza. A 46 szorzó áramkör kimenetét vezetjük egy további hurok 48 összeadó áramkörének bemenetére. Ez utóbbi kimenetén kapjuk a lassú fázisváltozások u„ jelét. A 48 összeadó áramkör másik bemenetére az tv, jel jut, melyet a T mintavételezési periódusidővel való késleletet ést megvalósító, 49 késleltető regiszterből nye-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
