186076. lajstromszámú szabadalom • Folyékony fűtőanyag és eljárás folyékony fűtőanyag előállítására

186076 2 '* i kg/óra és a lövőkén kilépő sebessége 10 nr ‘s volt. A fáradtolaj adagolása után képződött szuszpenziót azonos tömegárammal és kilépési folyadéksebességgel 2 órán át cirkuláltattuk és ily módon homogén tüzelő­anyag diszperziót nyertünk. A vegyszeres hidromechanizációs eljárással a 3. és 4. kiviteli példák szerint kitermelt alkalikus szuszpen­zióból a megfelelő víztartalmú iszap ülepítés helyett bármilyen más víztelenítési eljárással is előállítható úgy, hogy a víztelenített iszap szárazanyag tartalma nagyobb, mint 0,5 kg/kg legyen, ennek az iszapnak az oldásához és diszpergálásához az iszap tömegegységé­re vonatkoztatva legalább 0,4 tömegegység kőolaj - származékot alkalmazunk. A 4. sz. kiviteli példában ismertetett eljárás változa­tainál a sűrített iszap tömegegységére vonatkoztatott kőolajszármazék tömegáram legalább 1 tömegegy­­ség/óra és a kilépési folyadéksebesség 3—40 ms-1 le­het. 5. Kiviteli példa Földgödrökben tárolt savgyantából a fűtőanyag diszperziót J80 394. lajstromszámú magyar szabadal­mi leírásban ismertetett eljárással és berendezéssel úgy állítottuk elő, hogy 8% vizet tartalmazó fáradtolaj­ban a vizes fáradtolaj tömegére számítva 10 tömeg°7o mészhidrátot diszpergáltunk, ezt a diszperziót sugár­­csövön keresztül a savgyanta rétegbe löveltük úgy, hogy sugárcsövet tápláló szivattyú nyomócsonkján 4 bar nyomás volt. A foíyadéksugár a savgyanta réte­get megbontotta és megkezdődött a savgyanta semle­gesítése. A semlegesítés eredményeképpen képződött olajoldható felületaktív anyagok a fáradtolajjal, a fá­radtolajban és a savgyantában levő, valamint a semle­gesítéskor keletkezett vízzel olaj külső fázisú mikro­­emulziót képeztek, amelyben oldódtak az olaj- és víz­­oldható anyagok, továbbá diszpergálódtak az olajban és vízben nem oldódó éghető és nem éghető anyagok. Az így képződött diszperziót kiszivattyúztuk, nyomá­sát szivattyúval 4 bar értékre növeltük és a sugárcsö­­vön keresztül ismételten a savgyantába löveltük. Ezt a cirkulációt addig folytattuk, amíg a képződő fűtőa­nyag diszperzió tömege elérte a kiindulási fáradtolaj tömegének kétszeresét. Az 5. sz. kiviteli példában ismertetett eljárás válto­zatainál a fáradtolaj vagy egyéb kőolajszármazék víz­tartalma 0,02—0,3 kg/kg lehet. A 3.4. és 5. számú kiviteli példákban ismertetett el­járások módozatainál a semlegesítéshez káicíum-híd­­roxidon kívül egyéb semlegesítő hatású anyagokat is lehet alkalmazni, továbbá az oldáshoz és diszpergá­­láshoz fáradtolajon kívül egyéb kőolajszármazékok vagy éghető folyadékok is alkalmazhatók. A savgyanta réteg megbontását, a semlegesítési, ol­­dási és diszpergálási folyamat létrejöttét bármilyen módszerrel el lehet végezni. Pl: mechanikai, gőzsuga­ras, sürítettlevegős, mammutszivattyús, sugárszi­vattyús keveréssel. A vegyszeres-hidrómechanizációs kitermelés végezhető szakaszosan vagy folyamatosan, a semlegesítőszer adagolható egy adagban, részletek­ben vagy folyamatosan. A találmány tárgyát képező fűtőanyag előállításá­hoz a tárológödörből a savgyanta kitermelhető és semlegesíthető a 3.4. és 5. kiviteli példákban ismerte­tett vegyszeres-hidrómechanizációs eljárástól eltérő eljárásokkal is. A kitermelés bármilyen anyagmozga­tási, a semlegesítés bármilyen keverési és/vagy da­­gasztási módszerrel elvégezhető. Ezeknél a módozatoknál a kitermelt savgyantát kétféle módon alakítjuk át folyékony fűtőanyaggá. Száraz vagy vízben diszpergált semlegesítőszerrel sem­legesítjük, a semlegesített iszapot szükség esetén 0,5 kg/kg szárazanyag tartalomig víztelenítjük és kőolaj­­származékban oldjuk és diszpergáljuk, vagy eljárha­tunk úgy, hogy a kitermelt savgyantát 0,02—0,3 kg/kg emuigáit és diszpergált vizet, továbbá oldott és/vagy diszpergált semlegesítőszert tartalmazó kő­olajszármazékkal semlegesítjük, oldjuk és diszpergál­juk. A találmány szerinti folyékony fűtőanyag a gyakor­lati követelményeknek megfelelő stabilitású diszper­zió, amely egyes fogyasztóknál fűtőolaj helyett ener­giahordozóként alkalmazható, a felhasználás azoknál a fogyasztóknál oldható meg, amelyeknél a tüzelőbe­rendezés és tűztér alkalmas a fűtőolajnál lényegesen nagyobb hamutartalommal rendelkező fűtőanyag­diszperzió eltüzelésére. Ilyen fogyasztók a mészégető aknakemencék, cementégető forgókemencék, széntü­zelésű kazánok póttüzelése, olajtüzelésre átalakított széntüzelésű kazánok stb. Szabadalmi igénypontok 1. Folyékony fűtőanyag-diszperzió, amelyben a diszpergáló közeg kőolajszármazékot, olajoldható szulfonátot, vizet és vizes oldatot tartalmazó olaj kül­ső fázisú mikroemulzió azzal jellemezve, hogy a disz­pergáló közeg — 0,2—0,8 kg/kg kőolajszármazékot; — 0,05—0,4 kg/kg olajoldható szulfonátot; és — 0,1—0,6 kg/kg vizes oldatot tartalmaz, az olajoldható szulfonátot alkotó szulfonsavak átla­gos molekulatömege 300—1500, a szulfonsavak szén­atomjainak legalább 3%-a valamilyen többgyűrűs vegyület gyűrűatomja, a vizes oldat pH-értéke 7—14 között van, a vízben 0,1—80 millimol/1 anionos felü­letaktív anyag van oldva, továbbá a diszpergált közeg kénsavval roncsolható ásványolajtermék alkáliföld­­fém-hidroxiddal semlegesített származékának olaj- és vízoldhatatlan része és/vagy aszfaltén és/vagy gyanta valamint a folyékony fűtőanyag-diszperzió víz és ha­mutartalma együttesen 0,1—0,5 kg/kg. (Bejelentési elsőbbség: 1982. 06. 16.) 2. Az 1. igénypont szerinti folyékony fűtőanyag diszperzió, azzal jellemezve, hogy a diszpergáló közeg — 0,2—0,8 kg/kg kőolajszármazékot; — 0,02—0,9 grammekvivalens/kg alkáliföldfém­­szulfonátot; és/vagy — 0,03—0,4 kg/icg alkáli-földfém-sők jelenlétében olajoldható felületaktív anyagot; továbbá — 0,1—0,6 kg/kg vizes oldatot tartalmaz; a vizes oldat pH értéke 7—14 között van, a vízben 0,1—80 milíiekvivalens/l anionos felületaktív anyag van oldva, a diszpergált közeg vegyvizsgáló benzinben oldatlan, legalább 0,3 kg/kg éghető részt tartalmaz és éghető részéből legalább 0,35 kg/kg klórozott szén­5 50 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Thumbnails
Contents