186073. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új 4-oxo-6,7,8,9-tetrahidro-4H-pirido[1,2-a]pirimidin-4-karbonsavamidok előállítására

186073 2 A találmány tárgya eljárás új (I) általános képletű, 4-oxo-ő, 7,8,9-tetrahidro-4H-pirido [1,2-a] pirimidin-3- karbonsavamidok előállítására — mely képletben R és R' jelentése hidrogénatom vagy együttesen benzili­­déncsoportot alkotnak; R2 jelentése 1—4 szénatom­számú alkilcsoport: R3 jelentése hidrogénatom, 1—4 szénatomszámú alkilcsoport, 1—4 szénatomszámú al­­koxicsoport, vagy halogénatom, R4 jelentése hidro­génatom, 1—4 szénatomszámú alkoxicsoport, hidro­­xicsoport vagy halogénatom, R5 jelentése hidrogén­vagy halogénatom vagy hidroxi-csoport, n jelentése 0, 1 vagy 2. Helyettesített savamidcsoportot tartalmazó 4-oxo­­-6,7,8,9-tetrahidro-4H-pirido [1,2-a] pirimidin-3-sav­­amidok előállítása nem megoldott. 4-oxo-6,7,8,9-tet­­rahidro-4H-pirido[l ,2-a] pirímidin-3-karbonsavészte­­rek és aminok reagáltatásakor nem amidálás, hanem gyűrűtranszformáció valósul meg és 1,8-naftiridin származékok keletkeznek (Heterocycles 1979, J2, 1407). A 3-savamidok előállítása 4-oxo-6,7,8,9-tetra­­hidro~4H-pirido [1,2-a] pirimidin-3-karbonsavakból kiindulva savkloridokon keresztül sem valósítható meg, mert a 6,7,8,9-tetrahidro-4H-pirido[í,2-a]piri­­midin-4-onok kilences helyzetben aktív metiléncso­­portot tartalmaznak, amely savkloridokkal ugyan­csak reagál (J. Chem. Soc. Perkin I. 1974, 1753; Chem. Comm. 1972, 4; Tetrahedron Letters 1977, 695). Azon (I) általános képletű 4-oxo-6,7,8,9-tetrahid­­ro-4H-pirido [1,2-a] pirimidin-3-savamidok, amelyek­nél R és R1 jelentése hidrogénatom, a 173 438 számú és a 174901 számú magyar szabadalmi bejelentésben szereplő véralvadásgátló, gyulladásgátló és anaigeti­­kus hatású pirido[l,2-a]pirimidinek előállításához ki­indulási anyagok. Az (I) általános képletű pirido[ 1,2-a] pirimidin­­származékokat úgy állítjuk elő, hogy a (II) általános képletű pirido [l,2-a]pirimidin-3-karbonsavakat — mely képletben, R2 jelentése a fent megadott — apro­­tikus oldószer jelenlétében vagy oldószer jelenléte nél­kül szervetlen savhalogeniddel reagáltatjuk és az ily módon kapott (III) általános képletű savhalogenide­­ket — mely képletben X jelentése halogénatom, R2 je­lentése a fent megadott — (IV) általános képletű ami­­nokkal — mely képletben R3, R4 és R3 jelentése a fent megadott — reagáltatjuk és kívánt esetben az ily mó­don képződött (I) általános képletű pirido [1,2-a] piri­­midin-származékokat — mely képletben R és R1 együttesen benzilidéncsoportot alkot, R2, R3, R4 és R3 valamint n jelentése a fentiekben megadott — R és R1 helyén hidrogénatomot tartalmazó (I) általános képle­tű pirido[l,2-a]pirimidin-származékok előállitására — mely képletben R2, R3, R4 és R5 valamint n jelentése a fent megadott, hidrazin-hidráttal reagáltatjuk. Az (I) általános képletű vegyületek — mely képlet­ben R és R1 együttesen benzilidéncsoportot alkot R2, R3, R4, R5 és n jelentése a fent megadott — előállításá­nak megvalósításakor a (II) általános képletű vcgytile­­teket — mely képletben R2 jelentése a fent megadott — előnyösen szervetlen savhalogeniddel reagáltatjuk, majd a képződött (III) általános képletű savhalogeni­­det izolálás nélkül reagáltatjuk a (IV) általános képle­tű aminnal — mely képletben R\ R4 és R5 jelentése a fent megadott. Adott esetben a reakciót iners oldószerben végez­zük. Oldószerként előnyösen szénhidrogéneket (ben­zol, toluol, xilol) vagy halogénezett szénhidrogéneket (kloroform, diklórmetán, klórbenzol, diklórbenzol) alkalmazhatunk. A (III) általános képletű savhalogenid képzésének előnyös megvalósításakor a reakcióelegy forráspont­ján végezzük a reakciót. Az alkalmazott reakcióidő függ a kiindulási (II) általános képletű vegyülettől (mely képletben R2 jelentése a fent megadott), továb­bá az alkalmazott halogénezőszertől (előnyösen 0,5—5 óra között változhat). Szervetlen savhalogenidként legelőnyösebben tio­­nilhalogenidet (tionilkloridot, tionilbromidot) alkal­mazhatunk, amelyet előnyösen 0,1—10-szeres mól feleslegben használunk. A halogénezőszer feleslegét például csökkentett nyomáson végzett desztillációval távolíthatjuk el. A (III) általános képletű savhalogenidet — mely képletben R2 és X jelentése a fent megadott — és a (IV) általános képletű amint — mely képletben R3, R4, R5 és n jelentése a fent megadott — előnyösen (1:0,9—2) mólarányban, előnyösen iners oldószer je­lenlétében, kedvezően 20—150 °C közötti hőmérsék­leten, előnyösen 0,5—10 órán keresztül reagáltatjuk. A reakció hőmérséklete függ az alkalmazott iners ol­dószer megválasztásától is. Iners oldószerként előnyö­sen a halogénezési reakcióban megadott oldószereket alkalmazhatjuk. Adott esetben dipoláris aprotikus ol­dószereket (acetonitril, dimetilformamid) is alkalmaz­hatunk. A (III) általános képletű savhalogenid és (IV) álta­lános képletű amin (mely képletekben R2, R3, R4, R5 és, n jelentése a fent megadott) reakcióját előnyösen sav­­megkötőszer jelenlétében végezzük. Savmegkötőszer­ként szervetlen vagy szerves bázisokat alkalmazha­tunk. Szervetlen bázisként előnyösen alkáli-karboná­tot (nátrium-karbonátot, kálium-karbonátot) alkáli­­-hidrogén-karbonátot (nátrium-hidrogén-karbonátot, kálium-hidrogén-karbonátot), alkáli-föld fém-karbo­nátot (például kalcium-karbonátot); szerves bázisként piridint, pikolinokat, trialkil-aminokat (például trie­­til-amint, tributil-amint) alkalmazhatunk. A keletkezett (I) általános képletű vegyület — mely képletben R és R1 együttesen benzilidéncsoportot al­kot és R2, R3, R4, R5 és n jelentése a fent megadott — a reakcióelegyből bázisként vagy savaddíciós sóként ki­válik és így például szűréssel, centrifugálással, ülepí­­téssei kinyerhető. Eljárhatunk oly módon is, hogy a reakcióelegyet vízzel hígítjuk és a kivált terméket szűrjük, vagy vízzel nem elegyedő szerves oldószerrel kirázzuk és a szerves oldószert szárítás után bepárol­juk. Adott esetben egy (I) általános képletű vegyílletet — mely képletben R és R1 együttesen benzilidéncso­portot alkot, R2, R3, R4, R5 és n jelentése a fent meg­adott — iners oldószerben hidrazin-hidráttal reagál­­tatva R és R‘ helyén hidrogénatomot tartalmazó (I) ál­talános képletű vegyületté — mely képletben R2, R3, R4, R5 és n jelentése a fent megadott — alakítunk. Iners oldószerként protikus, apoláris vagy dipoláris aprotikus oldószereket alkalmazhatunk. Protikus ol­dószerekként előnyösen alkoholokat (metanolt, eta­­nolt, propánok, izo-propanolt, butanolt, stb.), apolá­ris oldószerekként szénhidrogéneket (benzol) vagy ha­logénezett szénhidrogéneket (kloroform, széntetra-6 10 1 5 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents