186069. lajstromszámú szabadalom • Diszkrét hullámhosszakon működő spektrofotométer

1 186069 2 A találmány diszkrét hullámhosszakon működő spektrofotométer. Ismeretesek már olyan spektrofotométerek, ame­lyekkel meghatározott számú diszkrét hullámhossz ér­téken lehet különféle minták transzmissziós vagy ref­lexiós spektrumát meghatározni. Egy ilyen megoldás­ban szélessávú sugárforrás, például izzólámpa előtt szűrőket forgatnak oly módon, hogy az izzólámpa fé­nye egymás után más és más szűrőn keresztül jut a vizsgálandó mintára, és a mintáról kilépő fényt érzé­kelő detektorhoz csatlakozó elektronika a forgatással van szinkronizálva. Ennél a megoldásnál hátrányos az izzólámpa jelentős hőteljesítménye, ami a berendezés erős melegedését eredményezi. A detektorok és adott esetben az interferencia szűrők hőfüggése mérési pon­tatlanságot okoz, és az egész berendezés a bekapcso­lás után csak hosszabb idő után éri el a hőstabilitás ál­lapotát. Interferencia szűrők esetén további mérési hi­bát okoz az a körülmény, hogy szélessávú sugárforrás teljes spektrumából az interferencia szűrő nem át­eresztő tartományában átjutó energia adott esetben nem elhanyagolható az áteresztő tartományban átjutó energiához képest. Ennek az az oka, hogy a nem át­eresztő tartomány sávszélessége jóval nagyobb mint az áteresztő tartományé. A találmány megalkotásakor az volt a célunk, hogy olyan spektrofotométert hozzunk létre, amelyben a fenti hibalehetőségek jelentősen csökkenthetők. A találmány szerint ezt úgy érjük el, hogy több kö­zel monokromatikus sugárzást kibocsátó sugárzásfor­rást és ezek sugárzását egymás után a vizsgálandó minta felé továbbító tükörelrendezést alkalmazunk. A találmány tehát diszkrét hullámhosszakon műkö­dő spektrofotométer, amelynek vizsgálandó mintára változtatható, közel monokromatikus sugárzást kibo­csátó szerve, a mintáról kilépő sugárzás intenzitását érzékelő sugárzásérzékelője és a sugárzásérzékelőhöz csatlakoztatott jelfeldolgozó egysége van, és az jel­lemzi, hogy a sugárzást kibocsát szerv egymástól elté­rő hullámhosszú, közel monokromatikus sugárzást kibocsátó rögzített sugárzásforrásokat és a sugárzás­források által kibocsátott sugárzást időben egymás után a minta felé továbbító tükörelrendezést tartal­maz. A találmány egyik előnyös kiviteli alakjában a tü­körelrendezés a sugárzásforrásokhoz képest forgatha­­tóan ágyazott legalább egy tükröt tartalmaz. A találmány egy másik előnyös kiviteli alakjának a sugárzásforrásokat egymás után működtető vezérlő­­egysége van, és a tükörelrendezés a sugárzásforrások­hoz képest rögzített gúlát tartalmaz, amely gúlának legalább annyi tükrözött oldallapja van, ahány sugár­zásforrás van. A találmány szerinti elrendezésben az egyes sugár­zásforrások előnyösen félvezető sugárzáskibocsátó di­ódák vagy lézer-diódák. Azáltal, hogy mindegyik su­gárzásforrás csak egy szűk hullámhossztartományban emittál, a készülékben a sugárzásforrások által ter­melt hőmennyiség kicsiny, így a hőmérsékletváltozás okozta hibák is kis értékűek. A találmány szerinti spektrofotométerben termelődő hőteljesítményt még tovább csökkenthetjük, ha mindenkor csak azt a su­gárzásforrást kapcsoljuk be, amelyiknek sugárzását a gúla, vagy az egy vagy több forgó tükör éppen továb­bítja. Ez megvalósítható a sugárzásforrásokat egymás után működtető vezérlőegységgel, amely forgó tükör esetén a tükör szöghelyzetével van szinkronizálva. Az egy vagy több forgó tükröt akár kézzel is meg le­het pörgetni, azonban a forgatás történhet léptető motorral vagy normál villanymotorral is. Léptető mo­tor esetén a spektrofotométernek a legalább egy tükör legalább egy szöghelyzetében jelet adó egysége van, amely egység kimenete a vezérlőegységhez van csatla­koztatva, és a vezérlőegység egyik kimenete a léptető motor bemenetére van csatlakoztatva. A jelet adó egység a vezérlőegység állapota és a tükör szöghelyze­te közötti kapcsolatot biztosítja. Lehetséges olyan je­let adó egység, amely csak egyetlen szöghelyzetben, pl. a spektrum elején ad jelet, ekkor a vezérlőegységet úgy kell kialakítani, hogy a jel vétele után annyi lépte­tő impulzust vagy impulzuscsomagot adjon ki, ahány hullámhossz értéken még mérés történik. A tükröt fo­lyamatosan forgató villanymotor esetén a mindenkori szöghelyzetnek megfelelő jelet adó egység van a vezér­lőegységhez csatlakoztatva. A sugárzásérzékelőhöz csatlakozó jelfeldolgozó egység előnyösen a sugárzásérzékelő kimenetéhez első erősítőn keresztül csatlakoztatott első analóg-digitális átalakítót és ennek kimenetére csatlakoztatott adat­­feldolgozó egységet tartalmaz, és az első analóg-digi­tális átalakító vezérlő bemenete a vezérlőegység egyik kimenetére van csatlakoztatva. A sugárzásforrások időbeli instabilitásából eredő hibák kiküszöbölhetők egy olyan kiviteli alakkal, amelynek a minta felé to­vábbított sugárnyaláb útjában, a minta előtt elhelye­zett sugárosztója, a sugárosztó által kicsatolt sugárzás intenzitását érzékelő további sugárzásérzékelője, és a további sugárzásérzékelő kimenetére második erősí­tőn keresztül csatlakoztatott második analóg-digitális átalakítója van, amely második analóg-digitális átala­kító vezérlő bemenete az első analóg digitális átalakí­tó vezérlő bemenetével van közösítve, kimenete pedig az adatfeldolgozó egységhez van csatlakoztatva. En­nél a kialakításnál az adatfeldolgozó egység úgy van programozva, hogy mindenkor az első és a második analóg-digitális átalakító által egyszerre mért értékek hányadosát számítja ki. Igen célszerű az olyan kiala­kítás, amelyben a vezérlőegységet és az adatfeldolgo­zó egységet egy mikroprocesszor alkotja. A találmányt a továbbiakban a mellékelt ábra alap­ján ismertetjük, amelyik a találmány szerinti spektro­fotométer egy kiviteli alakjának vázlatos rajzát mu­tatja. Az ábrán 2 sugárzásforrások, előnyösen félvezető sugárzáskibocsátó diódák vagy lézer-diódák, henger­­palást alakú 1 tartószerkezeten vannak elhelyezve. A 2 sugárzásforrások mindegyike közel monokromati­kus sugárzást bocsát ki, más-más hullámhosszon. Ha szükséges, az egyes hullámhosszakon a sugárzás mo­­nokromatikusságát 13 szűrők segítségével javíthat­juk, amely 13 szűrők például interferencia szűrők le­hetnek. A 2 sugárzásforrásokat 3 vezérlőegység 23 ki­menetein adott jelekkel időben egymás után működte­ti. Az éppen működő 2 sugárzásforrás fényét 5 tükör vetíti 6 lencsére, amely 5 tükör T tengely körül elfor­gathatóan van ágyazva, oly módon, hogy az egy 4 motor 21 tengelyére van felszerelve, ahol a 4 motor és az 1 tartószerkezet egymáshoz képest rögzítve van. Az ábrázolt kivitelben az elforgatható 5 tükör képezi a 2 sugárzásforrások által kibocsátott sugárzást időben 5 10 15 20 25 30 35 «0 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents