186062. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés folyamatos üzemű aknás magszárítóhoz a szemestermény egyenletes nedvességtartalmának és/vagy tisztaságának elérésére
1 186062 2 A találmány tárgya olyan eljárás és berendezés, amely a mezőgazdaságban alkalmazott folyamatos üzemű aknás magszárítókba a szemestermények: búza, kukorica, napraforgó, szója, köles és ezekhez hasonlók egyenletes nedvességtartalmának, azaz egyenletes szárításának és/vagy egyidejű tisztításának megoldását teszi lehetővé. Mint ismeretes, a szemestermények döntő részét általában mesterségesen szárítják. A terményszárítók egyik fajtája a folyamatos üzemű aknás magszárító. Ebben a szárítóban a termény súlyánál fogva felülről lefelé halad, miközben a mag mozgási irányára merőlegesen átfújt levegő a szemestermény nedvességtartalmának egy részét elvonja, szárítja. Ismeretesek a tálcás, zsalus, tornyos szárítók, de legelterjedtebben alkalmazott a gyakorlatban az aknás megszárító keresztirányú csatornákkal. A szárító áll aknából, az akna fölött elhelyezkedő magtartályból, a magtartály töltésére szolgáló töltőcső keresztmetszete a magtartály felső keresztmetszeténél jóval kisebb. A magtartály zárt vagy nyitott. A keresztirányú levegőáramlási csatornák az aknában felül zárt, alul nyitott, alapjára állított egyenlőszárú háromszög szelvényűek, a fedlapok befelé peremezve. Minden csatorna az akna homlok és hátlapjához rögzítve van. A beáramlási csatornák a homlokfalon kivágott beáramlási nyíláshoz csatlakoznak, a kiáramlási csatornák pedig az akna hátfalán kiképzett, a csatornák szelvényénél kisebb nyílásokhoz kapcsoltak. A szárítólevegő a homlokfalnál a beáramlási nyílásokhoz egyforma nyomással és azonos hőmérsékleten érkezik. Az oldalfalak mentén lévő beáramlási nyílások keresztmetszete általában fele az egyéb beáramlási nyílásoknak. A csatornák felülről lefelé szintes sorokban vannak elrendezve, az egymás alatti sorok oldalirányban fél osztásnyira vannak eltolva. A magszárítót a töltőcsövön keresztül töltik. A magtartály töltési szintjét általában úgy választják meg, hogy az akna tele legyen és az ürítéssel arányosan a feltöltést utántöltéssel biztosítják. A szemestermény áram az aknában lefelé haladva a háromszög szelvényű csatornák fedlapjait megkerüli és a csatornák peremezett részei alatt összefolyva természetes rézsűt képez. Ezen, a találmányunkhoz legközelebb eső megoldásnál lehetősége van a szennyező növényi részeknek, nevezetesen a léhának, amely a kukorica csírarészét burkolta, a töreknek, a növényi szárrészeknek, a csutkadaraboknak, maghüvely töretnek, törött szemeknek a kiválásra és koncentrálódásra. A jelenlegi berendezéseknél ez különösen fennáll a betöltésnél, az akna és a magtartály oldálánál, üzemelés közben pedig a csatornák alatt kialakult természetes rézsű aljában és az áramló levegő hatására a csatornák hátfali részeiben. Hosszabb üzemelés során a kialakult szennyező növényi részek gócai a kisebb áramlási sebesség miatt az akna falaira, de leginkább a sarkokba felrakódnak és túlszáradnak. A szennyező növényi részek, gócok a túlszáradás következtében gyúlékonnyá válnak, ez okozza a mag-' szárítók rendkívüli tűzveszélyességét és az előforduló tüzeket. A szárítóban a töltet fajsúly és alak szerinti osztályozódásából és súrlódásából adódó mozgásbeli különbség hatására az oldalfalak, sarkok mentén és az akna közepén ürített szemestermény szárítási foka nagyon eltérő. Hosszabb folyamatos üzem során ezek a nedvességtartalom különbségek fokozódnak, a berendezés hatásfoka romlik, a tűzveszély növekszik. Emiatt a berendezést általában időszakonként, például 10—12 naponként le kell üríteni és kitisztítani. Találmányunk által megvalósítani kívánt feladat az, hogy viszonylag egyszerűen kiküszöböljük az előzőekben leírt hibákat, a folyamatos üzemű aknás magszárítókban a szennyező növényi részek kiválását és koncentrálódását, vagy ha ez megtörténik, úgy a szennyező részek eltávolítását. A feladat megoldásával célunk a tűzveszélyesség lényeges csökkentése, a berendezésből nedvességtartalom szempontjából homogén szemestermény nyerése, ezzel fajlagos energia felhasználás szinten tartása. Emellett célunk az is, hogy a szárítás közben tisztítást is végezzünk. Találmányunk lényegét a következő felismerések alapozták meg: — A szemestermény töltése vagy csak egyoldalú terelése során természetes rézsű alakul ki, a szennyező növényi részek a természetes rézsű aljának vonalában gyűlnek össze. Természetes rézsű olyan helyeken alakul ki, ahol a berendezésben kitöltetlen terek, üregek vannak. Ezt az üregek képződésének megakadályozásával, a berendezés telítettségének biztosításával küszöbölhetjük ki. — Az oldalfalak mentén a szemestermény a súrlódás következtében lassabban halad, túlszáradását kevesebb levegő adagolásával kerülhetjük el. — A csatornák alján a természetes rézsű kialakulását megakadályozni nem tudjuk, ott a természetes rézsű aljában keletkezett szennyező növényi részeket a légárammal együtt a szabadba kell juttatnunk. — A szárítás hatásosabb lesz, ha szárítás közben tisztítási műveletet is közbeiktatunk. A találmány eljárás folyamatos üzemű aknás magszárítóhoz, a szemestermény egyenletes nedvességtartalmának és/vagy tisztaságának elérésére. A szemestermény töltési szintjét állandóan a magtartály felső peremének magasságán, vagy feljebb tartjuk, az utántöltés során a szemestermény terelésével megakadályozzuk a természetes rézsű kialakulását és/vagy a bejutó szárítólevegő mennyiségét az oldalfalak mentén és a hátfal mentén a szemesterményen átmenő légmennyiséget csökkentjük és/vagy a kiáramló levegőben örvénylő légmozgást hozunk létre és tartunk fenn és a kiáramló levegővel a szennyező növényi részeket kihordatjuk és/vagy kifúvatjuk. Az eljárásnál a szemestermény töltési szintjét a magtartály teljes felső szelvényében történő utántöltésével biztosítjuk, a szemestermény áramot a töltés során befolyócsatornában vezetjük. A találmány egyik foganatosítási módja, hogy az oldalfalak mentén bejutó szárítólevegő mennyiséget az akna teljes magasságában a homlokfalon lévő beáramlási nyílások teljes és/vagy részleges zárásával, célszerűen minden második beáramlási nyílás lezárásával csökkentjük. Előnyős foganatosítási mód az, ha az örvénylő légmozgást minden kiáramlási csatornában létrehozzuk és fenntartjuk, a szennyező növényi részek kifúvatását a kifúvórész méretének szabályozásával, a szeny-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
