186062. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés folyamatos üzemű aknás magszárítóhoz a szemestermény egyenletes nedvességtartalmának és/vagy tisztaságának elérésére

1 186062 2 A találmány tárgya olyan eljárás és berendezés, amely a mezőgazdaságban alkalmazott folyamatos üzemű aknás magszárítókba a szemestermények: bú­za, kukorica, napraforgó, szója, köles és ezekhez ha­sonlók egyenletes nedvességtartalmának, azaz egyen­letes szárításának és/vagy egyidejű tisztításának meg­oldását teszi lehetővé. Mint ismeretes, a szemestermények döntő részét ál­talában mesterségesen szárítják. A terményszárítók egyik fajtája a folyamatos üzemű aknás magszárító. Ebben a szárítóban a termény súlyánál fogva felülről lefelé halad, miközben a mag mozgási irányára merő­legesen átfújt levegő a szemestermény nedvességtar­talmának egy részét elvonja, szárítja. Ismeretesek a tálcás, zsalus, tornyos szárítók, de legelterjedtebben alkalmazott a gyakorlatban az ak­nás megszárító keresztirányú csatornákkal. A szárító áll aknából, az akna fölött elhelyezkedő magtartály­ból, a magtartály töltésére szolgáló töltőcső kereszt­­metszete a magtartály felső keresztmetszeténél jóval kisebb. A magtartály zárt vagy nyitott. A keresztirányú levegőáramlási csatornák az akná­ban felül zárt, alul nyitott, alapjára állított egyenlő­­szárú háromszög szelvényűek, a fedlapok befelé pere­­mezve. Minden csatorna az akna homlok és hátlapjá­hoz rögzítve van. A beáramlási csatornák a homlok­falon kivágott beáramlási nyíláshoz csatlakoznak, a kiáramlási csatornák pedig az akna hátfalán kikép­zett, a csatornák szelvényénél kisebb nyílásokhoz kapcsoltak. A szárítólevegő a homlokfalnál a be­áramlási nyílásokhoz egyforma nyomással és azonos hőmérsékleten érkezik. Az oldalfalak mentén lévő be­áramlási nyílások keresztmetszete általában fele az egyéb beáramlási nyílásoknak. A csatornák felülről lefelé szintes sorokban vannak elrendezve, az egymás alatti sorok oldalirányban fél osztásnyira vannak eltolva. A magszárítót a töltőcsövön keresztül töltik. A magtartály töltési szintjét általában úgy választják meg, hogy az akna tele legyen és az ürítéssel arányo­san a feltöltést utántöltéssel biztosítják. A szemester­mény áram az aknában lefelé haladva a háromszög szelvényű csatornák fedlapjait megkerüli és a csator­nák peremezett részei alatt összefolyva természetes ré­zsűt képez. Ezen, a találmányunkhoz legközelebb eső megol­dásnál lehetősége van a szennyező növényi részeknek, nevezetesen a léhának, amely a kukorica csírarészét burkolta, a töreknek, a növényi szárrészeknek, a csut­kadaraboknak, maghüvely töretnek, törött szemek­nek a kiválásra és koncentrálódásra. A jelenlegi be­rendezéseknél ez különösen fennáll a betöltésnél, az akna és a magtartály oldálánál, üzemelés közben pe­dig a csatornák alatt kialakult természetes rézsű aljá­ban és az áramló levegő hatására a csatornák hátfali részeiben. Hosszabb üzemelés során a kialakult szennyező nö­vényi részek gócai a kisebb áramlási sebesség miatt az akna falaira, de leginkább a sarkokba felrakódnak és túlszáradnak. A szennyező növényi részek, gócok a túlszáradás következtében gyúlékonnyá válnak, ez okozza a mag-' szárítók rendkívüli tűzveszélyességét és az előforduló tüzeket. A szárítóban a töltet fajsúly és alak szerinti osztá­lyozódásából és súrlódásából adódó mozgásbeli kü­lönbség hatására az oldalfalak, sarkok mentén és az akna közepén ürített szemestermény szárítási foka nagyon eltérő. Hosszabb folyamatos üzem során ezek a nedvességtartalom különbségek fokozódnak, a be­rendezés hatásfoka romlik, a tűzveszély növekszik. Emiatt a berendezést általában időszakonként, példá­ul 10—12 naponként le kell üríteni és kitisztítani. Találmányunk által megvalósítani kívánt feladat az, hogy viszonylag egyszerűen kiküszöböljük az elő­zőekben leírt hibákat, a folyamatos üzemű aknás magszárítókban a szennyező növényi részek kiválását és koncentrálódását, vagy ha ez megtörténik, úgy a szennyező részek eltávolítását. A feladat megoldásá­val célunk a tűzveszélyesség lényeges csökkentése, a berendezésből nedvességtartalom szempontjából ho­mogén szemestermény nyerése, ezzel fajlagos energia felhasználás szinten tartása. Emellett célunk az is, hogy a szárítás közben tisztítást is végezzünk. Találmányunk lényegét a következő felismerések alapozták meg: — A szemestermény töltése vagy csak egyoldalú te­relése során természetes rézsű alakul ki, a szennyező növényi részek a természetes rézsű aljának vonalában gyűlnek össze. Természetes rézsű olyan helyeken ala­kul ki, ahol a berendezésben kitöltetlen terek, üregek vannak. Ezt az üregek képződésének megakadályozá­sával, a berendezés telítettségének biztosításával kü­szöbölhetjük ki. — Az oldalfalak mentén a szemestermény a súrló­dás következtében lassabban halad, túlszáradását ke­vesebb levegő adagolásával kerülhetjük el. — A csatornák alján a természetes rézsű kialakulá­sát megakadályozni nem tudjuk, ott a természetes ré­zsű aljában keletkezett szennyező növényi részeket a légárammal együtt a szabadba kell juttatnunk. — A szárítás hatásosabb lesz, ha szárítás közben tisztítási műveletet is közbeiktatunk. A találmány eljárás folyamatos üzemű aknás mag­­szárítóhoz, a szemestermény egyenletes nedvességtar­talmának és/vagy tisztaságának elérésére. A szemes­termény töltési szintjét állandóan a magtartály felső peremének magasságán, vagy feljebb tartjuk, az után­töltés során a szemestermény terelésével megakadá­lyozzuk a természetes rézsű kialakulását és/vagy a be­jutó szárítólevegő mennyiségét az oldalfalak mentén és a hátfal mentén a szemesterményen átmenő lég­­mennyiséget csökkentjük és/vagy a kiáramló levegő­ben örvénylő légmozgást hozunk létre és tartunk fenn és a kiáramló levegővel a szennyező növényi részeket kihordatjuk és/vagy kifúvatjuk. Az eljárásnál a szemestermény töltési szintjét a magtartály teljes felső szelvényében történő utántölté­sével biztosítjuk, a szemestermény áramot a töltés so­rán befolyócsatornában vezetjük. A találmány egyik foganatosítási módja, hogy az oldalfalak mentén bejutó szárítólevegő mennyiséget az akna teljes magasságában a homlokfalon lévő be­áramlási nyílások teljes és/vagy részleges zárásával, célszerűen minden második beáramlási nyílás lezárá­sával csökkentjük. Előnyős foganatosítási mód az, ha az örvénylő lég­mozgást minden kiáramlási csatornában létrehozzuk és fenntartjuk, a szennyező növényi részek kifúvatá­­sát a kifúvórész méretének szabályozásával, a szeny-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents