186041. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagykiterjedésű fémtárgyak felületének egyenáramú elektrolitikus kezelésére és berendezés az eljárás foganatosítására

1 186041 2 A találmány tárgya eljárás nagykiterjedésű fémtár­gyak felületének egyenáramú elektrolitikus kezelésére és berendezés az eljárás foganatosítására. Az elektro­litikus kezelés alatt különösen az elektrolitikus tisztí­tást, rozsdátlanítást, vagy eloxálást értjük. Az ipari termékek rendeltetésszerű használatuk so­rán korróziós igénybevételnek vannak kitéve. A fel­használt fémes szerkezeti anyagok jelentős része azon­ban nem felel meg a korrózióval szembeni követel­ménynek és ezért azokat — a korróziós ellenállás nö­velése céljából — felületvédelmi, felületnemesitési el­járásnak kell alávetni. Ilyen felületnemesitési eljárás a felület fémes, nem­fémes, festék vagy zománcréteggel való bevonása, vagy olyan, az alapfémből kialakított oxidréteg előál­lítása, amely korrózióállóbb az alapfémnél. Annak, hogy a fémfelületen létesített, vagy a felü­letre rávitt réteg jól védjen, fontos feltétele az alapfém és réteg között a megfelelő tapadás biztosítása. A jó tapadást a tiszta és sima felület biztosíthatja. A bevonandó tárgyat ezért mechanikai — csiszoló, vibrációs, szemcseszóró — kémiai vagy elektrokémiai felület előkészítő eljárásnak kell alávetni, hogy eltá­­volítsuk az előállítás, raktározás vagy megmunkálás közben a felületre tapadt zsír, oxid, stb. szennyezése­ket és biztosítsuk a felület megfelelő Finomságát.' Az eddig alkalmazott elektrolitikus eljárásoknál minden esetben úgy jártak el, hogy a kezelendő tár­gyat egy tartályban lévő elektrolit oldatba helyezték, majd anódként kapcsolva végezték rajta a kívánt mű­veletet. Nagy tárgyak esetében a fenti eljáráshoz igen nagy­méretű — speciális, az elektrolitnak ellenálló anyag­ból készült — tartályok lennének szükségesek, tele nagymennyiségű elektrolittal, ami az eljárást megdrá­gítaná és ezért nem is alkalmazták. A találmány feladata olyan eljárás és berendezés létrehozása, amely nagykiterjedésű fémtárgyak felüle­tének elektrolitikus kezelését lehetővé teszi anélkül, hogy ehhez a fémtárgyakat fürdőbe kellene helyezni. A kitűzött feladatot a találmány szerint olyan eljá­rás létrehozásával oldottuk meg, hogy a kezelendő felület mentén, egy nála lényegesen kisebb felületű mátrixot mozgatunk, az elektrolit hozzávezetését a mátrixon keresztül valósítjuk meg, és eközben a keze­lendő felület és a mátrix közé egyenfeszültséget kap­csolunk, amikor is a mátrixot katódosan kötjük be. Az eljárás foganatosítására alkalmas berendezés­nek mátrixtartója, ehhez csatlakozó merev fogantyú­csöve, a mátrixtartóval egybeépített mátrixrögzítője, porózus anyagú mátrixa, a mátrix és a mátrixtartó kö­zött elhelyezett perforált acéllemeze, elektrolit tartá­lya, a merev fogantyúcső és az elektrolit tartály között elhelyezett csöve, továbbá egyenáramú tápegysége van, amelynek negatív pólusa a mátrixhoz, pozitív pólusa pedig a kezelendő fémfelülethez csatlakozik. A találmány szerinti eljárás segítségével nagy tartá­lyok, létesítmények külső és belső felületeinek a tisztí­tását, rozsdátlanítását végezhetjük el gazdaságos helyszíni munkavégzéssel. A helyszíni munkavégzés lehetősége, a kis elektrolit felhasználás és az eljárás foganatosításához alkalma­zott berendezés egyszerűsége a találmány szerinti megoldás gazdaságosságát bizonyítja. A találmányt a továbbiakban kiviteli példán kap­csán, a rajz alapján ismertetjük részletesebben. A raj­zon az 1. ábra a találmány szerinti berendezés részlete nagyított ábrázolásban, és a 2. ábra a találmány szerinti berendezés általános vázlata. Az 1. ábrán a találmány szerinti eljárás foganatosí­tásához szükséges találmány szerinti tisztítóberende­zés részletét tüntettük fel. A berendezés fémből ké­szült 2 mátrixtartót tartalmaz, amelynek elülső végé­hez 1 mátrix kapcsolódik. Az 1 mátrix célszerűen filc­ből, nemezanyagból, vagy adott esetben egyéb poró­zus anyagból áll. Az 1 mátrixot kétoldalt egy-egy 4 szorítólemez rögzíti. A 4 szorítólemezek csuklósán kapcsolódnak a 2 mátrixtartóhoz, és egy megfelelő karos nyitószerkezeten keresztül 15 mátrixoldó kar­hoz csatlakoznak. A 15 mátrixoldó kar 16 merev fo­­gantyúcsőre van szerelve, amelynek vége a 2 mátrix­tartót rögzíti. A 15 mátrixoldó kar nyitásával az eset­leg elhasználódott 1 mátrix kéz érintése nélkül kivehe­tő a 2 mátrixtartóból. Helyette új mátrixot helyezhe­tünk a 2 mátrixtartóba, amit a 15 mátrixoldó kar zá­rásával rögzíthetünk. A 2 mátrixtartó és az 1 mátrix között 3 perforált acéllemez helyezkedik el, ami elekt­romos csatlakozást biztosit az 1 mátrix felé. A 3 per­forált acéllemez korrózióálló anyagból készült, és hozzá keményforrasztással vagy más módon 9 elek­tromos vezeték csatlakozik. A 2 mátrixtartót kívülről 5 műanyag fólia borítás veszi körül. A 2. ábrán az 1. ábra szerinti tisztítóberendezést üzemi helyzetben ábrázoltuk nagyméretű 11 tartály belső falának tisztítására való használat közben. A 16 merev fogantyúcső vége egy kisméretű tartály közbe­iktatása után 8 gumicsőhöz csatlakozik. A 8 gumicső a 11 tartályon kívül elhelyezett 6 elektrolit tartályhoz csatlakozik egy 7 elektrolit adagoló szivattyú közbeik­tatásával. A 6 elektrolit tartályban a tisztításhoz hasz­nált elektrolit helyezkedik el. A 9 elektromos vezeték 10 tápegység negatív kapcsával van összekötve, ennek pozitív kapcsa egy másik 14 vezetéken keresztül all tartály falával van összekötve. A 11 tartály alja a pél­daként esetben kúpos kialakítású és annak legmé­lyebben fekvő pontjához egy olyan 12 gumicső vége csatlakozik, amelynek másik vége 13 szivattyún ke­resztül a 6 elektrolit tartályhoz vezet. A találmány szerinti eljárás során a 10 tápegységgel egyenfeszültséget létesítünk a 11 tartály és az 1 mátrix között, majd a 7 elektrolit adagoló szivattyú működ­tetésével elektrolitot áramoltatunk az 1 mátrix felé. A 16 fogantyú segítségével a tisztító egységet egyenletes sebességgel mozgatjuk a 11 tartály palástfelülete men­tén, miközben az 1 mátrixon keresztül a belső falfelü­let tartományában elektrolitikus reakció keletkezik, amely a felületet tisztítja. A felesleges elektrolit mennyiség a 11 tartály alján összegyűlik, ahonnan a 12 csövön és a 13 szivattyún keresztül a 6 elektrolit tartályba recirkuláltatjuk. A találmány szerinti eljárás felhasználási lehetősé­geit az alábbi példák kapcsán ismertetjük. 1. példa Vas és acél felületek zsírtalanításához 15—20 V-os feszültség mellett a kezelést 8—15 A/dm2 áramsűrű-5 10 15 20 25 30 35 4« 45 aO 55 60 6 b 2

Next

/
Thumbnails
Contents