186032. lajstromszámú szabadalom • Szintetikus, sodrás nélküli fonalak és eljárás, valamint berendezés azok előállítására
1 186.032 2 A találmány tárgya szintetikus fonal, különösen sodratlan, többszálas szintetikus fonal, valamint eljárás és berendezés annak előállítására. Leírásunkban a "fonal" szót tág textilipari értelemben használjuk, beleértve főként a kettős fonalakat, amelyeket varróvérnának használnak, továbbá fonalszerkezetű egyéb anyagokat,mint zsinegeket, zsinórokat, köteleket is. Fonalak előállítására ismert módszer, hogy néhány olyan orsóról sodorják össze a kívánt lineáris sűrűségű fonalat, amelynek mindegyikén több elemi szál van. A sodrás célja, hogy a fonalat képező elemi szálak meghatározott átmérőjű és viszonylag sima felületű fonallá álljanak össze. A sodráshoz több műveletet kell összeegyeztetni, ennek megfelelően nő a hibalehetőségek száma is, emiatt sodrott szálak előállítása viszonylag időigényes, és szoros minőségellenőrzést kívánó folyamat. Ismeretes továbbá a légfűvásos fonalzárás, például a 3 828 404 és 3 751 755 sz. Amerikai Egyesült ÁUamok-beli szabadalmi leírásokból. Az előzőekben hivatkozott eljárással teijedelmesített vagy textúráit fonalak állíthatók elő, vagyis olyan fonal, melyben több szál zsugorított és a többitől elkülönül, így végül a fonal tapintása lágy és meleg. Az ilyen típusú fonalakat rendszerint a természetes gyapjú helyettesítésére használják, kötöttáruk és hurkolt kelmék készítésénél. A találmány szerinti megoldás fentiekkel szemben sodrat nélküli és nem terjedelmesített fonal, elsősorban varrócérna előállítására irányul, mely a kötött-, -hurkolt kelmék összevarrására szolgál. Erre a célra a terjedelmesített fonalak teljesen alkalmatlanok:. A találmányunk szerinti eljárás tárgya tehát eljárás sodratlan fonal előállítására legalább különálló hőrelágyuló alapanyagból készített szálkötegből, melynek során legalább egyik szálköteget úgy nyújtjuk, hogy magasabb hőmérsékleten nyúlási aránya az alapanyagára egyébként jellemző értéknél nagyobb mértékű legyen, a szálakat turbulens közegáram hatásának tesszük ki, miközben különböző sebességű anyag-adagolással úgy továbbítjuk őket előre, hogy rajtuk közben hurkok képződnek, melyek összeakadnak és öszszefonódott fonalat képeznek. A találmány szerinti eljárást az jellemzi, hogy az Így képződött fonalból adott mennyiségeket egymást követően meghatározott hosszúságon tartunk, eközben a fonalat hőkezeljük, addig, amíg a szálkötegek zsugorodnak és az előre meghatározott hosszúság mentén a hurkok szorosan meghúzódva szem-szerű kiemelkedéseket alkotnak és a szálkötegek összelapulnak egymáson, a szem-szerű kiemelkedések összekaszkodnak a fonal többi részével és az előzőleg textúráit fonal texturálatlanná válik, ekkor a fonalat lehűtjük, a további zsugorodás megakadályozására a zsugorodási hőmérséklet alá. A nyújtás mértéke előnyösen legalább 15%-kal nagyobb, mint az arra a szál-alapanyagfa általában alkalmazott nyújtás. A hőkezelést és hűtést előnyösen folyamatos műveletként végezzük. Minden szálköteg több elemi szálból állhat és kezdeti fokon csavarodott lehet. Az eljárás akkor is alkalmazható, ha csak két szálköteget használunk, de három vagy több szálköteg előnyösebb és közülük legalább egy szálköteget úgy kezelünk, hogy zsugorodása nagyobb mérvű legyen, mint., amennyi a szálköteg anyagára megszokott. À szálköteg anyaga lehet pl. poliamid vagy poliészter és a nyújtás esetében lehet kisebb mértékű nyújtást alkalmazni, mint az arra az alapanyagra megszokott. Azt találtuk, hogy mikor a szokásos nyújtási arány az adott szálalapanyagra 1:1,7, már 1:2,2-es arány is megfelelő megnyúlást eredményez. Az ilyen arányú nyújtás célja a zsugorodás növelése a 180 °C-ot meghaladó hőmérsékleteken. Poliészter fonal esetében a szálköteg kívánatos zsugorodása 12—18% közé esik. Az eljárás kiviteléhez szükséges berendezéshez nyújtóeszközök szükségesek a kiindulási állapotú szálalapanyag adott mértékű megnyújtásához, összeengedő eszközök a fonal elemeinek összekapcsolására és összefonódott fonal előállítására, etetők, amelyek alkalmasak arra, hogy a fonalat különböző arányú túladagolással adagolják az összeengedő eszközökbe ahhoz képest, amilyen sebességgel a fonal kilép innen, hevítő eszközök az összefonódott fonal hevítéséhez, eszközök az összefonódott szál egymást követő mennyiségeinek előre meghatározott hosszon tartásához, miközben a hevítőkkel hőt közlünk és miközben a szál lehűtését végezzük, továbbá eszközök a szál folyamat eltávolítására a hevítőkből. Az összeengedő eszköz injektor típusú lehet, egy bevezetéssel a fonalnak és egy bevezetéssel a folyadéknak vagy gáznak; ezek a bevezetések úgy kell, hogy találkozzanak, hogy turbulens áram képződjék, amely nekiütközik a fonalnak és továbbviszi olymódon, hogy az elemi szálakat maguk felett vísszevezetve hurkokat képez. Az injektorban elhelyezhető olyan terelőlemez, amelybe ha a fonallal már érintkezett, a folyadék vagy gáz beleüt közhet. Lehetnek az injektorban olyan eszközök is, amelyekkel a fonal és a gáz- vagy folyadék-bevezetőket két szélső helyzet között változtatni lehet; egyik szélső helyzetben az injektor szívókészülékként használható, azaz a fonal belépésénél az injektorban szívóhatás lép fel, a másikban az injektor csak arra képes, hogy előre mozgassa a fonalat szívás nélkül vagy igen kevés szívással. Az ilyen típusú injektorok jól ismertek. Az etető eszközök olyan nyersanyag-tekercselők lehetnek, amelyek különböző kerületi sebességgel hajthatók. Az eszköz, amellyel hőt lehet közölni az összefonódott fonalnak és amelyik az összefonódott fonal egymást követő adagjait előre meghatározott hosszúságban folyamatos műveletben tartja, legalább egy olyan hevített tekercselőből áll, amelyre a fonal feltekercselhető. A hevített tekercselő olyan rovátkolt tekercselő is lehet, amely elválasztó hengerrel összekapcsolva működik és a fonal egyik vájatból a másikba az elválasztó henger körül vezethető. A találmány tárgyát képezi a találmány szerinti eljárással előállított fonal is; ez a fonal legalább két, egymással összefonódott, több elemi szálból álló szálkötegből tevődik össze, a szálkötegek legalább egyikén összeszűkült hurkokból képződött szem-szerű kiemelkedések vannak az elemi szálakon; emiatt az elemi szálak relativ elmozdulása akadályba ütközik és a keletkező fonalnak egységes szerkezete van, amelyben a szálkötegek, mint olyanok, egyenként nem különböztethetőek meg. A találmány szerinti fonalból több összedolgozható pl. sodrással, orsózott fonallá, és a találmány szerinti orsózott fonalakból több összedolgozható kábelfonallá. A találmány szerinti fonalak orsózása és/vagy ká-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2
