186024. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új karbonsavamidok előállítására
2 . 1 olyan kapott I általános képletű vegyületet, amelynek képletében W hldroxi-meül-csoportot jelent, a megfeleld halogén -metil-vegyületté való alakítás után malonsav-di észterrel reagáltatva olyan megfelelő I általános képletű vegyületté alakíthatunk, amelyben W egy vagy két alkoxl-karbonil-csoporttal szubsztituált etilcsoport, olyan kapott I általános képletű vegyületet, amelynek képletében W egy vagy két alkoxi-karbonil-csoporttal szubsztituált etilcsoport, hidrolízissel és dekarboxilezéssel olyan megfelelő I általános képletű vegyületté alakíthatunk, amelynek képletében W karboxicső porttal szubsztituált etilcsoport, olyan kapott I általános képletű vegyületet, amelynek képletében W karboxicsoport, szulfonsav-hidraziddá való alakítással és ezt követő diszpropordonálással olyan megfelelő képiétű vegyületté alakíthatunk, amelynek képletében W formilcsoport, olyan kapott I általános képletű vegyületet, amelynek képletében R! és R2 a közöttük lévő nitrogénatommal együtt 6—8 szénatomos aza-1,4-dioxa-spiro-akjlcsoportot alkot, sav jelenlétében olyan megfelelő I általános képletű vegyületté hidrolizálunk, amelynek képletében Rj és R2 a közöttük lévő nitrogénatommal együtt 4-6 szénatomos egyenes szénláncú alkilénimíno-csoportot jelent, amelyben egy metiléncsoportot karbonilcsoport helyettesít, olyan kapott I általános képletű vegyületet, amelynek képletében R2 és R2 a közöttül lévő nitrogénatommal együtt 4-6 szénatomos egyenes szénláncú alkilén-imino-csoportot alkot, amelyben egy metiléncsoportot karbonilcsoport helyettesít, megfelelő I általános képletű hidroxi-alkilén-imino-vegyületté redukálhatunk, olyan kapott I általános képletű vegyületet, amelynek képletében W amino-karbonil-csoport, olyan megfelelő I általános képletű vegyületté dehidratálhatunk, amelynek képletében W cianocsoport. Az utólagos dehidratálást vízelvonó szerrel, így foszfor-pentoxiddal, kénsavval vagy p-toluol-szulfonsav-kloriddal, adott esetben oldószerben, ígymetilén-kloridban vagy piridinben 0 és 100 °C között, előnyösen 20 és 80 °C között végezhetjük. Az utólagos észterezést célszerűen alkalmas oldószerben, például megfelelő alkoholban, piridinben, toluolban, metilén-kloridban, tetrahidrofuránban vagy dioxánban, savaktiváló és/vagy vízelvonó szer, így tionil-klorid, klór-hangyasav-etil-észter, karbonil-diimidazol vagy N.N’-diciklohexil-karbodiimid vagy izokarbamld-étere jelenlétében, adott esetben reakciógyorsító, így réz-klorid jelenlétében vagy átészterezéssel, péld árú megfelelő szénsav-diészterrel 0 és 100 °C között, előnyösen 20 °C és az alkalmazott oldószer forráspontja között hajtjuk végre. Az utólagos amidálást célszerűen oldószerben, így metilén-kloridban, kloroformban, széntetrakloridban, éterben, tetrahidrofuránban, dioxánban, benzolban, toluolban i acetonitrilben vagy dimetil-formamidban, adott esetben savaktiváló szer vagy vízelvonó szer jelenlétében, például klór-hangyasav-etilészter, ;tionilklorid, foszfor-triklorld, foszfor-pentoxid, N,N’-diciklohexil-karbodiimid, N,N’-diciklohexil-karbodiimid és N-hidroxi^ukdnJmid keveréke, N,N’-karbonil-diimidazol, N,N’-tlonil-diimidazol vagy trifenil-foszfln és széntetraklorid elegye jelenlétében, vagy az aminocsoportot aktiváló szer, például foszfor-triklorid jelenlétében és adott esetben szervetlen bázis, így nátrium-karbonát vagy tercier szerves bázis, így trietil-amin vagy piridin jelenlétében - amely adott esetben oldószerként is szolgálhat — -25 és 250 °C között előnyösen -10 °C és az alkalmazott oldószer forráspontja között végezzük. A reagáltatást oldószer nélkül is megvalósíthatjuk, továbbá a reakció során képződő vizet azeotróp desztillálással, például toluolial, vízleválasztó feltét alkalmazásával való melegítéssel vagy szárítószer, így magnézium-szulfát vagy molekulaszita hozzáadásával távolíthatjuk el, A nitrovegyület utólagos redukálását előnyösen oldószerben, így vízben, vizes etarólban, metanolban, jégeoetben, ecetsav-etÚ-észterben vagy dimetil-formamidban, célszerűen hidrogénnel hidrogénező katalizátor így Raney-njkkel, platina vagy palládiumszén jelenlétében, továbbá fémmel, így vassal ónnal vagy cinkkel sav jelenlétében, valamint sóval, így vas(Il)-szulfáttal, ón(II)-kloriddal vagy nátrium-ditlonittal vag> hidrazinnal Raney-nikkel jelenlétében 0 és 50 °C között, előnyösen szobahőmérsékleten hajthatjuk végre. Egy diazóniumsó, például a fluoroborát, a hidroszulfát kénsavban, a hidroklorjd vagy a hidrojodid utólagos átalakítását szüskéges esetben réz vagy megfelelő réz(l)-só, így réz(i)-klorid és sósav, réz(i)bromid és hidrogénbromid, trinátrium-réz(i)-tetracianid jelenlétében 7 pH-értéken vagy aikálifém-xantogenát vagy réz(II)-klorid és kéndioxid jelenlétében jégecetben adott esetben magnézium-klorid hozzáadásával, kissé emelt hőmérsékleten, például 15 és 100 °C között végezzük, a foszforossawal való utólagos reakciót előnyösen -5 és 0 °C között hajtjuk végre. A szükséges diazónjumsót célszerűen alkalmas oldószerben, például vjzes sósavban, metanolos sósavban, etanolos sósavban vagy dioxános sósavban egy megfelelő amlnovegyíiletnek nitríttel, például nátrium-nitrittel vagy salémtro mossa v észterével való diazotálással, alacsony hőmérsékleten, így -10 és 5 °C között állítjuk elő. Az utólagos acilezést célszerűen oldószerben. így metilén-kloridban, éterben, tetrahidrofuránban vagy az alkalmazott acilezőszer, például hangyasav-, ecetsav vagy propionsav, illetve anhidridjük, savkloridjuk vagy észterük feleslegében, adott esetben szervetlen vagy tercier szerves bázis jelenlétében - amely egyidejűleg oldószerként is szolgálhat -, és adott esetben a savat aktiváló vagy vízelvonó szer jelenlétében -25- től 150 °C-ig terjedő hőmérsékleten, előnyösen -10 °C és a reakcióelegy forráspontja között végezzük. Az utólagos N-alkilezést célszerűen megfelelő halogeniddel vagy szulfonsav-észterrel, például metiljodiddal, dimetil-szulfáttal, etil bormiddal vagy p-toluol-szulfonsav-etil-észterrel, adott esetben bázis, így nátrium-hidrid, kálium-hidroxid vagy kálium-terc-butilát jelenlétében és előnyösen oldószerben, így dietil-éterberi, tetrahidrofuránban, dioxánban, etanolban, piridinben vagy dimetil-formamidban 0 és 75 °C között, előnyösen szobahőmérsékleten hajtjuk végié. A metilezést formaldehid és hangyasav elegyével célszerűen a reakcióelegy forráspontján is megvalósíthatjuk, továbbá az alkilezést megfelelő karbonil-vegyülettel valamilyen hidrid, így nátrium-dano-bórhidrid jelenlétében oldószerben, így acetonitril és ecetsav elegyében vagy dimetil-formamld és ecetsav elegyében előnyösen 7 pH-értéken és 0-50 °C-on is 186.024 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 6
