186012. lajstromszámú szabadalom • Mintavizsgáló lemez és eljárás vértartalom meghatározására mintavizsgáló lemez alkalmazásával

1 2 oldat felvitelekor a vizsgálati felületre, beleértve a kontrollterületet is. A 9. ábra az alulnézett kép egy kinagyított része, negativ reakciónál. A 10. ábra az alulnézeti kép egy kinagyított része, pozitív reakciónál. All. ábra az alulnézeti kép egy kinagyított része, kétséges eredménynél. A 12. ábra módosításokat mutat be a 4. ábrához képest. Az 1. és 2. ábrára hivatkozva,a 10.lap, amely pél­dául papírból vagy kartonból van, egy 12 előlapból, egy 14 hátsó lapból és egy 16 fedőből áll. A 10 lapot meghajtjuk a 12 és a 14 laprész között, a 18 vonal mentén, hogy megkönnyítsük az összehajtást. A 20 vonal mentén való meghajlít ás a 14 laprész és a 16 fedő között megkönnyíti a 16 fedő elfordítását. A 16 fedőnek van egy 22 rögzítő része, amely úgy van kialakítva, hogy átmenjen a 26 köralakú nyíláson a 14 laprészben, és rögzítse a fedőt zárt helyzetben. A 12 előlapon két szomszédos, 28 és 30 nyílás van. A 32 lap, amely abszorbeáló papírból készült, áthidalja a 28 és 30 ny3ásókat. A 40 tapadó csík a 14 hátsó laprészen a 32 lap egyik széléhez tapad. A 32 lap valamilyen reagenssel, például gvajakollal van impregnálva. A 32 lap egy részén a 34 kontrollterü­­let helyezkedik el, amely egy 34a pozitív monitorból és egy 32b negatív monitorból áll. Az előhívó oldat — például a peroxídoldat — felvitelénél a 28 és 30 nyflásokkal szemben a 32 lap felett elhelyezkedő 42 zárónyelvet elmozdítva a vizsgálati felület hozzá­férhető. A komplett lemez összeállításához, amint az a 3. ábTán látható, a 10 lapot Összehajtjuk a 18 hajlítási vonal mentén, egymás fölé helyezve így a 12 és 14 iaprészeket, és egymáshoz rögzítve őket a 36 tapadó szalagokkal. Ezután a 16 fedőt ráfordítjuk a 20 haj­lítási vonal mentén a 12 laprészre és rögzítjük a 37 ragasztó - például eny v - egy cseppjével. A 4. ábrán a 3. ábrához hasonlóan a lemez táv­lati képe látható félig összehajtott állapotban, alul­nézetben, és kivehető a 32 lapot lezáró 42 zárónyelv elhelyezése. Az 5. ábra a 14 hátsólapot mutatja alul­nézetben a 42 zárónyelv teljesen nyitott helyzetében. A lemez használatakor a beteg elválasztja a 12 lap­résztől a 37 ponton, kinyitja a fedőt, és 50 segéd­eszközzel székletéből egy vékony réteg 54 kenetet visz fel a 32 lemezre a 30 nyíláson keresztül, amint ez a 7. ábrán látható. A széklet egy 52 másik részét hasonló módon viszi fel a 32 lapra a 28 nyíláson ke­resztül. Ezután a fedőt becsukja a 22 rögzítő résznek a 24 és 26 résekhez való csatlakoztatásával. A beteg visszaküldi a lemezt orvosához vagy a laboratórium­ba Az orvos vagy a laboráns, amint az a 8. ábrán !át­­hatrt, a 14 lapról a 42 zárónyelvet felemeli és 60 cseppentő segítségével felviszi az előhívó oldatot a 32 vizsgálati lapra a 28 és 30 nyílásokkal szemben, lét­rehozva így a 62a és 62b foltokat. Az előhívó oldatot felvisszük a 34 kontrolltcrületre is, a 34a és 34b po­zitív és negatív monitorokra. A kontrollterület kö­rül az előhívó oldat felvitele után a 62c folt alakul ki. Ezután leolvassuk a vizsgálati eredményeket A ne­gativ eredményt a 9. ábra mutatja. A 34a pozitív mo­nitor , amely he mint tartalmaz, a várakozásnak meg­felelően megkékül. A 62a, 62b foltok és a 34b nega­tív monitor színtelen maradnak. Az előhívó oldatta) az 52 és 54 székletminták az 52a és 54b foltokat ké­pezik. A pozitív eredményt a 10. ábra mutatja. A pozitív monitor megkékül éppúgy, mint a 62a és 62b foltok. A negatív monitor színtelen marad. All. ábra az ér­vénytelen vizsgálatot mutatja. Ebben az esetben a pozitív monitor nem kékül meg, ez jelzi, hogy a vizs­gálat nem megfelelően zajlott le. A 34apozitív moni­tornak meg kellett volna kékülnie. A 6. ábrán egy módosított !2’ előlap látható, a módosított 10’ lap egy részével, amelyen csak egy 28 ’ nyílás van, így ennek alkalmazásával 1 székktminta vizsgálata végezhető el. A 12. ábrán egy további módosítás látható,amely lényegében három, 2 székletminta vizsgálatára alkal­mas mintavizsgáló lemez 10”lapba való egybeépítése, így ez 6 székietminta egyidejű vizsgálatára alkalmas. (14a, 14b, 14c, 16a, 16b, 16c, ül. 42a, 42b, 42c a megfelelő hátsólapot, fedőlapot, ill. zárónyelvet je­lentik.) Mivel a gvajakol-alapú széklet vértartalom vizsgá­latok tulajdonképpen a vérben levő hemoglobin ka­talitikus hatását mutatják ki, a pozitív monitornak vagy hemoglobint vagy egy olyan katalizátort kell tartalmaznia, amely károsító környezeti hatásokra a hemoglobinhoz hasonló módon reagál. A találmány szerinti mintavizsgáló lemez előnyösen hemint — egy hemoglobinból származó katalizátort - tartalmaz a pozitív monitorban katalizátorként. A hemoglobin molekula globin részének igen csekély hatása van vagy egyáltalán nincs hatása a hemin katalitikus tulajdon­ságaira. A heminből könnyen készíthetők átitatásra alkalmas oldatok, és elvhez körülbelül 25-szőr keve­sebb hemin szükséges, mint amennyi hemoglobin kellene azonos katalitikus aktivitás eléréséhez. A gvajakollal kezelt papírt átitatva a hemin foltok sta­bilitása azonos vagy nagyobb, mint magáé a lemezé. Az oldatot úgy készítjük, hogy körülbelül 10 rng/ml kristályos hemint feloldunk víz, ammónium­­-hidroxid és izopropanol ele gyében. A hemin oldat­tal ezután a megfelelő megjelölt helyeken átitatjuk a gvajakolos papirt. Kívánt esetben másodszori átitatással egy világos színű — például narancssárga — keret is létrehozha­tó a monitorok körül. A narancsszín intenzitása a tinta megfelelő hígításával változtatható. A találmány nem korlátozódik a fentebb részlete­sen ismertetett kiviteli alakokra. Hivatkozási számok jegyzéke Hivatkozási szám* jelentése 10 (10’, 10”) lap 12(12’) előlap 14 (14a,14b,14c) hátsólap 16 (16a ,16b ,16c) fedőlap 18 hajtási vonal (12 előlap és 14 hátsólap között) 20 hajtási vonal (12 előlap és 16 fedőlap között) 22 rögzítő rész 2426 köralakú nyílás rögzítés­hez • 28,30(28’) nyílások a minta felvite­léhez 32 abszorbeáló papírból ké­szült lap 34 kontrollterület 34a pozitív monitor 186.012 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Thumbnails
Contents