185964. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és idő függvényében beállítható adagoló szerkezet két vagy több folyadékfázisú anyag változtatható mennyiségű és arányú elegyítéséhez

185 964 2 Az általunk javasolt találmány olyan eljárás és berendezés, amely alkalmas két vagy több folya­dékfázisú, azonos vagy eltérő sűrűségű anyagnak az idő függvényében előre meghatározott arányú adagolására, olyan módon, hogy az idő függvényé­ben a tervezett karakterisztika szerint változzék a folyadékok aránya, ill. a megcsapolás helyén - ki­ömlőnyílás - az elegyítés arány e tervezett karakte­risztika szerinti legyen. Napjaink gyakorlatában az általános alkalmazá­son belül automatáknál, kémiai laboratóriumok­ban, üzemekben, gyógyászatban stb., de az elektro­nikai iparban is, pl. a hibrid integrált áramkör gyártásánál is szükség van az elegyítendő folyadé­kok arányos adagolására. Az utóbbinál széles kör­ben elterjedt a két komponensű szilikongumik al­kalmazása, mint védőréteg, vagy a szintén két kom­­ponensü epoxi gyanták lezárórétegként való alkal­mazása. Az elegyítendő anyagok térfogat vagy súly szerinti arányának beállítása és tartása általában követelmény. Esetenként főleg a térhálósodó anya­gok, gyógyszerek keverése esetében pedig szigorú követelmény. A gyakorlatban megvalósított eljárások az aránytartó adagolást szakaszosan vagy folyamato­san súly-, térfogat- és áramlásmérés, vagy ennek kombinációi alapján valósítják meg. Ilyen megoldást ismertet a 3 790 030 lajstromszá­mú USA szabadalom. A leírásban a két kompo­nenst nyomás alá helyezett tartályokból szelepek állításával nyomják a tároló edénybe. A megoldás­ból következik, hogy a komponensek arányának tartása folyamatos mérést igényel, és a nyomásfüg­gő anyagszállítás pedig egyéb járulékos rendszert. További és széles körben alkalmazott megoldást ismertet a 2 056 531 lajstromszámú NSZK szaba­dalmi leírás. A komponensek adagolását szivaty­­tyúkkai oldják meg úgy, hogy a komponenseket szivattyúzó rudakat mechanikus karáttételen ke­resztül kapcsolják össze és a karáttétel megváltoz­tatásával állítják be a szükséges arányokat. E rend­szerben a karáttétel miatt a kisebb arányú kompo­nens szivattyúban több száz atmoszféra nyomás jöhet létre, ami biztonsági szelep beépítését teszi szükségessé. Ezen túl a mechanikus karáttétel rend­kívüli módon helyigényes és kettőnél több kompo­nens szállítása is problematikus. Egy további a változtatható lökettérfogatú, szi­vattyúval működő adagolót javasolta 173 905 lajst­romszámú magyar szabadalom. A technika jelenlegi állását jellemző megoldások­ra megállapítható előny, hogy a két vagy több komponensű folyadék aránytartó adagolását álta­lában a célnak megfelelően valósítják meg, és az adagolandó komponensek mennyiségét az adott térfogat, súly vagy áramlás beállításával és a beállí­tás ellenőrzésével oldják meg. Az ellenőrzést pedig általában érzékelőkkel hajtják végre.- Az aránytartást az érzékelő szervek által vezé­relt beavatkozó mechanizmusok szabályozzák, me­lyeknek közös tulajdonsága, hogy az adagoló, érzé­kelő és a beavatkozó szervek működtetéséhez költ­séggel terhelt energia felhasználása szükséges. Az ismert megoldások számos hiányossággal rendelkeznek, melyek a következők:- bonyolult az adagoló rendszer,- a bonyolult rendszerből következik, hogy bizton­sági problémák is adódnaác,- az adagolási arány megváltoztatása általában nem egyszerű, és a beállított új arány ellenőrzése szükséges,- kicsi a keverőrendszerek élettartama,- nagy a fajlagos hely- és energiaigényük,- a tápenergia kimaradása esetén a vezérlő rendsze­ek nem működnek. Az általunk javasolt adagoló rendszer az ismert rendszerektől az adagolást alapvetően más módon valósítja meg, és tovább javítja a folyadékok ada­golását megvalósító eljárások előnyös tulajdonsá­gait. Továbbá mentes a napjainkban használatos adagoló rendszerek hátrányaitól. A találmány lényegét az 1. ábra alapján vázolt rendszer mutatja be, ahol az alábbi megjelölések a következőket jelentik: 1, 2, 3 folyadékokat tároló edények 4, 5, 6 folyadékkomponensek 7 tároló edényeket összekötő cső 8 kiadagoló csap h,, h2, h3 folyadékoszlopok magasságai P,, P2, P3 folyadékok fenéknyomásai q1 q2 q3 folyadékok sűrűségei A,, A2, A3 folyadékok kezdeti felszíne A,, Aj, A3 folyadékok felszíne „t” idő múlva V,, V2, V3 térfogata 9 gyűjtőedény Az ábra alapján az általunk javasolt eljárás a következő: olyan eljárás és adagoló szerkezet két vagy több folyadékfázisú azonos vagy eltérő sűrű­ségű anyag előre meghatározott aránykarakterisz­tika szerinti elegyítéséhez, hogy az adagolandó anyagokat egy előre meghatározott aránykarakte­risztika szerint kialakított edénybe helyezzük 4, 5, 6, az ily módon elhelyezett folyadékokat hidroszta­tikusán kiegyensúlyozzuk, és egy közösített ponton 8 a hidrosztatikus egyensúly megbontása nélkül megcsapoljuk. A példakénti berendezés 1, 2, 3 folyadéktároló edényeit egy összekötő cső 7 segítségével kötjük össze, és ezen a csövön helyezzük el a 8 kiadagoló csapot. Az edények keresztmetszetei úgy vannak kialakítva A,, A2, A3, hogy a folyadéksürűség által megszabott magasságokban (szintén ábra szerinti hp h2, h3) úgy aránylanak egymáshoz, mint a kiöm­lőcsapon 8 kifolyó folyadékkomponensek 4, 5, 6 kívánt aránya az előre meghatározott aránykarak­terisztika szerint. Ekkor az 1, 2, 3 folyadéktároló edényekben a fenéknyomások p, p2 p3 egyenlőek. Ehhez az egyen­lő fenéknyömáshoz az adagolandó komponensek Q, q2 q3 sűrűségétől függően az 1, 2, 3 folyadéktá­­rc ló edényekben különböző h, h2 h3 folyadékma­gasság tartozik az alábbi egyenlőségnek megfele­lően. e,h, = Q2h2'= Qnhn Ebben a helyzetben az 1, 2, 3 folyadéktároló edé­nyekben lévő folyadékok felszínei A, A2 A3. A cél-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 1

Next

/
Thumbnails
Contents