185929. lajstromszámú szabadalom • Parázsfény gyújtó
1 185 929 2 A találmány tárgya parázsfény gyújtó, amelynek egy bimetall elektródája, egy ellenelektródája, és legalább egy nemesgázból álló töltése van. À találmány tárgya továbbá egy kisülési lámpa, amely a találmány szerinti parázsfény gyújtót tartalmazza. Ilyen parázsfény gyújtó ismeretes például a 7 217 635. számú holland szabadalmi bejelentésből. Ezt az ismert parázsfény gyújtót két főelektródával; rendelkező kisülési csőhöz alkalmazzák. A parázsfény gyújtót általában úgy kapcsolják, hogy az összeköti az egyik főelektródát a másik főelektródával. A gyakorlatban azonban az a probléma, hogy a lámpa begyújtása után letörés következhet be a parázsfény gyújtóban, például a lámpa újragyújtási csúcsfeszültségének eredményeképpen. A találmány elé célul tűztük ki ennek a problémának a kiküszöbölését. A bevezetőben körülírt típusú parázsfény gyújtót a találmány szerint az jellemzi, hogy reverzibilis gettert tartalmaz, amely HfCo-t tartalmaz, valamint egy gázt, amely a getterben részben el van nyeletve. A hőmérséklet növekedésekor a reverzibilis getter gázt szabadít fel, és a hőmérséklet csökkenésekor gázt nyel el, és a gáz nyomásának növekedése a parázsfény gyújtó elektromos vezetőképességének csökkenését eredményezi. A találmány szerinti parázsfény gyújtónak az az előnye, hogy a parázsfény gyújtó nem kívánt letörése megakadályozható a getter hőmérsékletének szabályozásával. Olyan anyag, amelynek viszonylag nagy hőmérséklet-intervallumon keresztül viszonylag nagyszintű nyomástartománya van, előnyösen alkalmazható getterként. Nyomásszint tartományon jelenleg azt a tulajdonságot kell érteni, hogy a getter és az elnyelt gáz különböző összetétel arányú tartományában állandó hőmérsékleten, állandó gáznyomást lehet fenntartani. Egy olyan getter, amely HfCo-t tartalmaz, nagymértékben rendelkezik ezzel az előnyös tulajdonsággal. Olyan kapcsoló, amely reverzibilis gettert tartalmaz, ismeretes a 7 604 759. számú holland szabadalmi bejelentésből, amely gettér gázt szabadít fel, ha a hőmérséklet növekszik, és gázt nyel el, ha a hőmérséklet csökken, és a gáz nyomása befolyásolja a kapcsoló elektromos vezetőképeségét. Ez az ismert kapcsoló szintén gyújtóként szolgál. Azt találtuk, hogy az ilyen kapcsolóval előállított gyújtó impulzusnak csak korlátozott feszültségértéke van, ami hátrányos. Ismeretes például a 7 704 134. számú holland szabadalmi bejelentésből az, hogy parázsfény gyújtó nem kívánt letörése megakadályozható oly módon, hogy azt egy bimetall kapcsolóval sorba kapcsoljuk. Egy ilyen bimetall kapcsoló szerelvény azonban bonyolult felépítésű és költséges. A gáz például egy többatomos gáz lehet, amelyről ismeretes, hogy megfelelő mennyiségű adalékként letörési feszültséget növelő hatása van. A gáz előnyösen hidrogén. Ennek az az előnye, hogy kicsi atomi méretei vannak, és igy azonos körülmények között gyorsabban reakcióképes, mint azok a gázok, amelyek atomi méretei nagyobbak. A találmány szerinti parázsfény gyújtó tartalmazhat két bimetall elektródát, amelyek elegendően nagy távolságra vannak egymástól elhelyezve ahhoz, hogy éppen ne érjenek össze egy meghatározott, és a bimetall elektródák azonos kialakításúak és irányítottságúak, továbbá az egyik bimetall elektróda tömeg nagyobb, mint a másik bimetall elektróda tömege. Ezáltal előnyösen elérhető az, hogy a parázsfény gyújtó vezetési állapotában a bimetali elektródák egymással összeérnek, valamint az, hogy nagy getterezési hőmérséklet szükséges a parázsfény gyújtó megszakított állapotának eléréséhez, amelynél a bimetall elektródák egymással nem érintkeznek. A parázsfény gyújtónak olyan bimetall elektróda kialakítása van, amely ismert a 950 825. számú francia szabadalmi leírásból. Ennél az ismert parázsfény gyújtónál azonban nincs reverzibilis getter alkalmazva. A parázsfény kisülést fenntartó nemesgáz ily módon meghatározza az illető parázsfény gyújtó letörési feszültségét. Ez letörési feszültség azonban a megengedett letörési feszültségnél alacsonyabb értékű is lehet. A találmány szerinti parázsfény gyújtó kisülési lámpa gyújtására alkalmazható, amely lámpa két főelektróda közötti kisülési térrel rendelkezik. A kisülési lámpa előnyös kiviteli alakja egy találmány szerinti parázsfény gyújtót tartalmaz, amely a kisülési tér közelében van elrendezve, ily módon a kisülési térrel hőcsatolásban van, és a lámpa működése közben a parázsfény gyújtóban a gáz nyomása olyan értéket ér el, amelynél a parázsfény gyújtó letörési feszültsége nagyobb, mint a lámpa csúcsfeszültsége. Ennek a kiviteli alaknak az az előnye, hogy a getterezési hőmérséklet szabályozásáról nem szükséges gondoskodni. A lámpa csúcsfeszültsége alatt jelenleg a lámpa működése közben, annak főelektródái között fellépő, maximális pillanatnyi feszültséget kell érteni. A találmány szerinti lámpa egy előnyös kiviteli alakjánál egy nagynyomású nátriumgőz kisülési lámpa van alkalmazva. Ily módon egyetlen lámpában nagy fajlagos fényhatásfok érhető el előnyös módon, viszonylag nagy újragyújtási csúcsok ellenére nem következik be a parázsfény gyújtó letörése a lámpa működése közben, és ily módon gyakorlatilag nem keletkezik rádiózavar. A találmányt az alábbiakban részletesebben ismertetjük a mellékelt rajzok alapján, ahol az 1. ábra a találmány szerinti parázsfény gyújtó oldalnézetét mutatja, a 2. ábrán egy nagynyomású nátriumgőz kisülési lámpa látható, a találmány szerinti parázsfény gyújtóval. Az 1. ábrán látható 10 parázsfény gyújtónak 10a üvegburája van, amelyen belül két 11 és 12 bimetall elektróda van. Ezek a 11 és 12 bimetall elektródák azonos kialakításúak irányítottságúak, így azok elhajlási iránya és mértéke lényegében azonos egy meghatározott hőmérséklet-tartományon belül. A 11 és 12 bimetall elektródáknak gyakorlatilag azonos hosszúságuk van; de az egyik, például 12 bimetall elektródának lényegesen kisebb a keresztmetszete és ezzel együtt a tömege, mint a másiké, például 11 bimetall elektródáé. Ily módon elérhető, hogy az egyik, például 11 bimetall elektródának a hőkapacitása nagyobb, mint a másik, például 12 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
