185914. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként pirimidinil-butanol-származékokat tartalmazó növekedésszabályozó készítmények
1 185 914 2 pában vagy cukornádban lévő cukor lebontásának gátlása az érés előtt vagy az érés után. Ezenkívül pozitívan befolyásolható szekunder növényi anyagok termelése és kiválasztása. Példaként említhető gumifák latextermelésének stimulálása. Növekedésszabályzó anyagok használata magtalan gyümölcsök kifejlődéséhez vezethet. Befolyásolható továbbá a virágok neme, elérhető a virágpor sterilitása, ami hibridvetőmag termelésénél és előállításánál igen nagy jelentőségű. Növekedésszabályzó anyagok segítségével irányíthatjuk a növények elágazását is. Egyrészt a csúcsi dominancia letörésével elősegíthetjük az oldalhajtások fejlődését, ami dísznövénytermesztésnél, esetleg növekedésgátlással egybekötve nagyon hasznos lehet. Másrészt azonban lehetséges az oldalhajtások fejlődésének gátlása is. Ennek nagy jelentősége van például a dohánytermesztésben vagy paradicsomok kiültetésekor. Növekedésszabályzó anyagok segítségével szabályozhatjuk a növény levélzetének mennyiségét is oly módon, hogy a levelek lehullása egy konkrét időpontra essen. Egy ilyen fajta lombtalanítás nagy szerepet játszhat gyapot mechanikus betakarításánál, valamint egyéb kultúráknál, így például szőlészetekben a szüret megkönnyítésénél. A növények lombtalanítása előnyös lehet átültetés előtt a párolgás csökkentése céljából. Ugyanígy irányítható növekedésszabályzó anyagokkal a gyümölcshullás. Egyrészt megakadályozható a korai gyümölcshullás, másrészt a gyümölcshullás vagy akár a virágok hullása a kívánt mértékben irányítható, és ezzel elkerüljük a váltakozást. Váltakozás alatt itt azt értjük, hogy egyes gyümölcsfajták az endogén tulajdonságok váltakozása miatt évről évre különböző termést adnak. Végül növekedésszabályzó anyagokkal lehetséges az érés időpontjában a gyümölcs leszakításához szükséges erőt csökkenteni, így lehetővé tesszük a mechanikus betakarítást vagy megkönnyítjük a kézi szedést. Növekedésszabályzó anyagokkal elérhető a termény érésének gyorsítása vagy akár akadályozása a betakarítás előtt vagy után. Ennek nagy előnye, hogy optimálisan igazodhatunk a piac igényeihez. A növekedésszabályzó anyagok bizonyos esetekben javíthatják a gyümölcs színét is. Fentiek miatt növekedésszabályzó anyagokkal elérhető az érés időbeli koncentrálása. Ily módon olyan feltételeket teremtünk, hogy például dohány, paradicsom vagy kávé esetén a teljes gépi vagy kézi betakarítást egy munkamenetben végezhetjük el. Növekedésszabályzó anyagok segítségével szabályozhatjuk a növények mag- vagy rügypihenését, oly módon, hogy például ananász vagy más kertészeti dísznövények csírázása, fejlődésé és virágzása meghatározott, a természetestől esetleg eltérő időre essék. A rügyek kifejlődésének vagy a mag csírázásának akadályozása különösen fagyveszélyes helyeken a kései fagykárok elkerülése érdekében jelentős. Végül növekedésszabályzó anyagokkal elérhetjük a növények ellenállását fagy, szárazság vagy a talaj magas sótartalmával szemben. így termeszthetjük a növényeket olyan területen is, amely egyébként alkalmatlan lenne erre a célra. Különösen előnyös hatása a találmány szerinti .készítményekben felhasznált vegyületéknek, hogy gátolják a rizs növekedését. A találmány szerinti hatóanyagokat ismert módon alakítjuk át a szokásos készítményekké, például oldatokká, emulziókká, szuszpenziókká, porokká, habokká, pasztákká, granulátumokká, aeroszolokká, polimer anyagba zárt kapszulákká, vetőmaghoz való bevonószerekké, valamint ultrakistérfogatú (ULV) hideg és meleg-ködkészítményekké. Ezeket a készítményeket ismert módon állítjuk elő, például oly módon, hogy elkeverjük a hatóanyagokat töltőanyagokkal, például folyékony oldószerekkel, nyomás alatt álló folyósított gázokkal és/vagy szilárd hordozóanyagokkal, adott esetben felületaktív anyagok alkalmazása mellett, például emulgeálószerek, és/vagy diszpergálószerek és/ vagy habzást előidéző szerek hozzáadásával. Folyékony oldószerekként a következőket használjuk: aromás szénhidrogéneket, például xilolt, toluolt, benzolt vagy alkil-naftalineket, klórozott aromás vagy alifás szénhidrogéneket, például klórbenzolokat, klór-etiléneket vagy metilén-kloridot, alifás szénhidrogéneket, például ciklohexánt vagy paraffineket, például kőolaj-frakciókat; alkoholokat, például butanolt vagy glikolt, valamint ezen alkoholok étereit vagy észtereit; ketonokat, például acetont, metil-etil-ketont, metil-izobutil-ketont vagy ciklohexanont; erősen poláros oldószereket, például dimetil-formamidot, dimetil-szulfoxidot, valamint vizet; csepfolyósított gáz-töltőanyagok vagy hordozóanyagok alatt olyan folyadékokat értünk, amelyek közönséges hőmérsékleten gázhalmazállapotúak, például aeroszol-hajtógázok, így a halogén-szénhidrogének, például a freon, valamint bután, propán, nitrogén és szén-dioxid ; szilárd hordozóanyagok a természetes kőzetlisztek, például a kaolinok, agyagok, talkum, kréta, kvarc, attapulgit, montmorilonit vagy diatomaföld, és a mesterséges közetlisztek, például a nagydiszperzitásfokú kovasavak, alumínium-oxid és a szilikátok : szilárd hordozóanyagok granulátumokhoz: tört vagy frakciónak természetes közetek, például kalcit, márvány, horzsakő, szepiolit, dolomit, valamint szintetikus granulátumok szervetlen vagy szerves kőzetlisztekböl, valamint granulátumok szerves anyagokból, például fűrészpor, kókuszdióhéj és dohányszár; emulgeáló és/vagy habzást előidéző szerekként megemlítjük a nem-ionos és anionos emulgeátorokat, például a poli(oxi-etilén)-zsírsavésztereket, poli(oxi-etilén)-zsiralkohol-étereket, például az alkil-aril-poli(glikol-éter)-eket, alkil-szulfonátokat, alkil-szulfátokat, aril-szulfonátokat, valamint a fehérje-hidrolizátumokat; diszpergálószerekként megemlítjük például a lignint, szulfitszennylúgokat és a metil-cellulózt. A készítmények trtalmazhatnak még ragasztószereket, például karboxi-metil-cellulózt, természetes és szintetikus porszerü, darabos vagy lalexszerü polimereket, gumi arabicumot, polifvinilalkohoi)-1, poli(vinil-acetát)-ot. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3