185911. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szubsztituált anilinszármazékok előállítására

1 2 185 911 Az (V) általános képletű új szubsztituált piridazi­­nok hatását a haszonnövények és gyomok fejlődé­sére üvegházban végzett tenyésztési kísérletekben határoztuk meg a következő módon : Tenyésztőedényekként 300 ml űrtartalmú mű­anyag-virágcserepeket használtunk és ezeket mint­egy 1,5% humuszt tartalmazó agyagos homokkal töltöttük meg. A vizsgált növények magvait fajtán­ként elkülönítve, sekélyen elvetettük. Közvetlenül ezután talajfelületen - kikelés előtti kezelésként - alkalmaztuk a hatóanyagot. Erre a célra a ható­anyagot vízben szuszpendáltuk vagy emulgáltuk, és finoman eloszlató porlasztóval permeteztük a talaj­felületre. Ennél az alkalmazási módnál a ható­anyagmennyiség hektáronként 3,0 kg-nak felelt meg. A hatóanyag alkalmazása után az edényeket kissé meglocsoltuk, hogy a csírázást és növekedést megindítsuk. Ezután az edényeket átlátszó mű­anyag fedővel fedtük be a növények fejlődésének megindulásáig. Ez a befedés a kísérleti növények egyenletes csírázását idézte elő, amennyiben a fejlő­dést a hatóanyag nem befolyásolta. A kikelés utáni kezelés céljára a kísérleti növényeket előbb a növe­kedési alaktól függően 3-10 cm magasságig hagy­tuk fejlődni és a kezelést ezután hajtottuk végre. A kikelés utáni kezelés céljára közvetlenül bevetett és ugyanabban az edényben nevelt növényeket vá­lasztottunk ki, vagy előbb csíranövényként külön neveltük és néhány nappal a kezelés előtt ültettük be a kísérleti edénybe. A kikelés utáni kezelésre használt hatóanyagmennyiség hektáronként 0,25 kg és 0,5 kg-nak felelt meg. Összehasonlítás céljára az ismert hatóanyagokat: (A) l-fenil-4,5-dimetoxi­­piridazon-(ó) és (B) l-m-(trifluor-metil)-fenil-4,5- dimetoxi-piridazon-(6) vegyületeket azonos meny­­nyiségben alkalmaztunk. A kikelés utáni kezelésnél a növények befedése elmaradt. A kísérleteket üveg­házban végeztük és a melegkedvelő fajták számára melegebb (20-30 °C-os) helyet és a mérsékelt klímát kedvelő fajták számára 15—25 °C-os helyet biztosí­tottunk. A kísérlet időtartama 2-4 hét volt. Ezen idő alatt a növényeket ápoltuk és viselkedésüket az egyes kezelésekre kiértékeltük. Az értékelés 0-tól 100-ig terjedt. Itt 0 károsodásmentességet vagy normális kikelést; 100 a növény kikelésének teljes elmaradását, illetve legalább a talaj fölötti résznek teljes elpusztulását jelenti. Az eredmények azt mutatják, hogy az új vegyüle­­tek az előnyösen kikelés után végrehajtott kezelés­sel hasonló, sőt egyes, gyomnövény-fajták ellen jobb gyomirtó hatékonyságot mutatnak, mint az összehasonlításra használt ismert gyomirtószerek. Különösen hangsúlyozzuk azonban azt, hogy az új vegyületeket a tenyésztett növények, különösen a pázsitfűfélék, lényegesen kedvezőbben viselik el. A kikelés előtt alkalmazott kezelésnél ugyancsak megfigyeltük a gyomirtó hatékonyságot. A vegyületek például a következő haszonnövény -ültetvényekben alkalmazhatók: Allium cepa vöröshagyma. Ananas comosus ananász Arachis hypogaea földimogyoró Asparagus officinalis spárga 10 15 20 25 3C 35 40 45 50 55 60 Avena sativa zab sima cukorrépa Beta vulgaris spp. rapa Beta vulgaris spp. escu-takarmányrépa lente Brassica napus var. na­cékla pus Brassica napus var. repce naprobrassica Brassica napus var. ra­töves répa pa Brassica rapa var. sil­fehérrépa vestris sárgarépa Camellia sinensis teacserje Carthamus tinctorius pórsáfrány Carya illinoinensis hikordiófa Citrus limon citrom Citrus maxima grapefruit Citrus reticulata mandarin Citrus sinensis Coffea arabica (Coflfea canephora, Coffea Iibe­narancs rica) kávé Cucumis meló dinnye Cucumis sativus uborka Cynodon dactylon bermudafü Daucus carota murokrépa Elaeis guineensis olajpálma Fragaria vesce eper Glycine max Gossypium hirsutum (Gossipium arboreum, Gossypium herbaceum, szójabab Gossypium vitifolium) gyapot Helianthus annuus napraforgó Helianthus tuberosus csicsóka Hevea brasiliensis kaucsukfa Hordeums vulgare árpa Humulus lupulus komló Ipomoea batatas édes burgonya Juglans regia diófa Lactuca sativa fejes saláta Lens culinaris lencse Linum usitatissimum Lycopersiocon lycoper­kender sicum alma Manihot esculenta manioka Medicago sativa lucerna Mentha piperita borsmenta Musa spp. Nicotiana tabacum (Ni­banán cotiana rustica) dohány Olea europaea olajfa Oryza sativa rizs Panicum miliaceum köles Phaseolus lunatus holdbab, limabab Phaseolus mungo földibab Phaseolus vulgaris bokorbab Pennisetum glaucum Petroselinim crispum négerköles spp. tuberosum petrezselyem Picea abies vörösfenyő Abies alba jegenyefenyő Pinnus spp. erdei fenyő 65 6

Next

/
Thumbnails
Contents