185911. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szubsztituált anilinszármazékok előállítására
1 .-135 911 2 irat; 3 060 235 számú és 3 947 437 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás]. Hasonlóképpen a találmány szerinti vegyületeket benzoilizocianátokkal reagáltatva, rovarölő tulajdonságú benzoil-karbamidvegyületek állíthatók elő [25 37 413 és 25 04 982 számú német szövetségi köztársasági nyilvánosságrahozatali irat]. A találmány szerinti vegyületek ezenkívül fontos kiindulási vegyületekként használhatók eddig nyilvánosságra nem került (V) általános képletű szubsztituált piridazonok - ebben a képletben R6 halogénatomot vagy 1-3 szénatomos alkilcsoportot, R7 amino-, alkil-amino-, dialkil-amino-, alkoxiamino- 'vagy alkil-alkoxi-aminocsoportot jelent, és ezek alkil-, illetve alkoxicsoportonként 1-3 szénatomot tartalmaznak, az alkilcsoportok azonosak vagy különbözők lehetnek, vagy halogénatomot, 1-3 szénatomos alkoxicsoportot, trimetilén-iminocsoportot vagy ClH2CC/0/- vagy CH3C00CH2C/0/acilezett aminocsoportot jelent, X egy (a) általános képletű szubsztituált fenoxicsoportot, és ebben R8, R9 és R10 egymástól függetlenül hidrogén, halogénatomot, nitro-, ciano-, karboxil-, alkil-, halogén-alkil-, alkoxi-, halogén-alkoxi-, alkil-tio-, halogén-alkil-tio-, alkil-szulfinilvagy alkil-szulfonilcsoportot (mindenkor 1-4 szénatommal) jelent; Y hidrogén-, halogénatomot, ciano- vagy nitrocsoportot jelent - előállításában, valamint a (VI) általános képletű szubsztituált karbamidok - ebben a képletben Rn (b), (c) vagy (d) általános képletű szubsztituált fenilcsoportot képvisel és ezekben a képletekben R',R"és R'" egymástól függetlenül hidrogén-, halogénatomot, nitro-, kevés szénatomos alkil-, kevés szénatomos halogén-alkil-, ciano-, kevés szénatomos alkoxi-, kevés szénatomos halogén-alkoxi-, kevés szénatomos alkil-tio-, kevés szénatomos alkil-szulfinil- vagy kevés szénatomos alkil-szulfonilcsoportot vagy adott esetben szubsztituált heteroarilcsoportot jelent, R12 hidrogénatomot, kevés szénatomos alkil-, kevés szénatomos alkoxi-, kevés szénatomos alkenil-, kevés szénatomos alkinil-, cikloalkilcsoportot vagy adott esetben szubsztituált fenilcsoportot ; R13 hidrogénatomot vagy kevés szénatomos alkilcsoportot jelent; R!2 ésR13 együttesen oligometilén- vagy oxaoligometiléncsoportot is jelenthet és X hidrogén-, halogénatomot, nitro-, kevés szénatomos alkil-, kevés szénatomos halogénalkil-, kevés szénatomos alkoxi-, kevés szénatomos halogén-alkoxi- vgy cianocsoportot jelent -előállításában. A következő példákban a részek súlyrészeket jelentenek ; ezek úgy viszonylanak a térfogatrészekhez, mint a kilogramm a literhez. 1 példa 11,2 sr. kálium-hidroxidot 150 térfogatrész vízmentes metanolban feloldunk, 21,8 sr. 4-aminofenolt adunk hozzá, és a kapott víztiszta oldatot vákuumban szárazra pároljuk. A kálium-fenolátot 200 térfogatrész dimetil-szulfoxidban oldjuk, az oldathoz hozzáadunk 43 sr. 3,4-diklór-(trifluormetil)-benzolt és 5,2 sr. 18-korona-6-étert és 4 óra hosszat 140 °C-on keverjük. A reakcióelegyet lehűlése után keverés közben vízbe öntjük, a vizes fázist dekantálással elválasztjuk, és az olajos maradékot dietil-éterben oldjuk. Az oldatot előbb híg nátriumhidroxid oldattal, majd vízzel mossuk, magnéziumszulfáton szárítjuk, és vákuumban bepároljuk. A kapott maradékot frakcionáltan desztillálva 45 sr. (78%) 2'-klór-4'-(trifluor-metil)-4-amino-difeniI- étert kapunk. Forráspontja 0,2 bar nyomáson 130-135°C. n“ = 1,5593. Olvadáspontja 58-62 °C. la Összehasonlító példa Az 1. példa szerint járunk el, de 18-korona-6-éter nélkül reagáltatunk. 8 sr. (14%) 2'-klór-4'-(trifluormetil)-4-amino-difenil-étert kapunk. 2. példa 109 sr. 3-ámino-fenolt 600 térfogatrész dimetilszulfoxidban oldunk, az oldathoz nitrogénatmoszférában 68 sr., 86 s%-os kálium-hidroxid oldatot és 400 ml toluolt adunk, és a reakcióelegyet visszafolyatás közben vízleválasztóval felszerelt készülékben addig forraljuk, amíg már több viz nem válik ki. Ezután a toluolt vákuumban ledesztilláljuk, a maradékhoz 215 sr. 2,4-diklór-(trifluor-metíl)benzolt és 26 sr. 18-korona-6-étert adunk, és keverés közben 8 óra hosszat 140 °C-on melegítjük. Ezután a reakcióelegyből az oldószer főtömegét ledesztilláljuk, a maradékhoz 2000 térfogatrész vizet adunk és az olajos terméket a vizes fázis dekantálásával elkülönítjük. A maradékot metilénkloridban oldva, híg nátriumhidroxid oldattal, majd vízzel extrahálva, magnézium-szulfáton szárítva és vákuumban desztillálva, 210 súlyrész (73%) 3/-klór-4'-(trifluor-metil)-3-amino-difenil-étert kapunk. Forráspontja 0,5 bar nyomáson 155-160 °C. Törésmutatója n^5 = 1,5539. 3-11. példák Az l. és 2. példában leírtakkal analóg módon állítjuk elő az I. táblázatban felsorolt vegyületeket. 5 10 15 20 25 30 25 40 45 50 55 60 4
