185884. lajstromszámú szabadalom • N-Allenil-acetanilideket tartalmazó fungicid készítmények és eljárás a vegyületek előállítására
185 884 2 jelenlétében —20 és +80°C közötti hőmérsékleten reagáltatunk. A (III) általános képletű N-propargil-anilinek részben ismertek (lásd: 3 535 377 és 4001 325 számú Amerikai Egyesült Államok-beli szabadalmi leírások), illetve ismert eljárásokkal állíthatók elő, oly módon, hogy például megfelelő anilint (VI) általános képletű propargil-halogeniddei vagy megfelelő propargil-szulfonáttal, például meziláttal vagy toziláttai reagáltatunk savmegkőtőszer, például nátrium- vagy káliumkarbonát és adott esetben iners szerves oldószer, például etanol jelenlétében 20 és 150 °C közötti hőmérsékleten és előnyösen anilin felesleget használunk. Az R4 helyén metilcsoportot tartalmazó (III) általános képletű N-propargil-anilineket előállíthatjuk a megfelelő anilinek acetilénnel történő reagáltaíásával is, a rézacetilid jelenlétében nyomás alatt (lásd: Liebigs Ann. Chem. 596, 1 (1955). Az (V) általános képletű anilideket ismert módon állíthatjuk elő, mégpedig a megfelelő anilineket (IVa) és (IVb) általános képletű savkloriddal vagy -bromiddal, illetve -anhidriddel reagáltathatjuk az a) eljárás- 5 változat feltételei mellett, inert szerves oldószer, például toluol vagy metilén-klorid és adott esetben savmegkötőszer, például kálium-karbonát vagy trietilamin, vagy katalizátor, például dimelil-formamid jelenlétében 0 és 100 °C közötti hőmérsékleten. 10 A (IVa), illetve (IVb) általános képletű savkloridok és -bromidok, illetve -anhidridek, valamint a (VI) általános képletű propargil-halogenidek ismert vegyületek. A kiindulási anyagként használható (II) általános 15 képletű N-propargil-acetanilidekre példaképpen az alábbi vegyületeket emiithetjük meg: (II) általános képletű vegyületek R' RJ R3 R4 R5 R« Op. (°C> ch3 6—CHj H H H (5) képletű csoport 109—112 ch3 6—CHj H H H-CH2—O-CHj 49—51 c2h5 6—C2H5 H H H (6) képletű csoport 129—131 CHj 6—CíH5 H H H (6) képletű csoport 129—131 CHj 6-CH3 H H CHj (5) képletű csoport 110—112 ch3 6—CHj ' H K H (8) képletű csoport 120—121 CHj 6—CHj H H H (ó) kénletű csoport 137—140 CHj 6—CHj H H H (5) képletű csoport 88 CHj 6—CHj H H CHj —CH2OCH3 n£: 1,5362 fp.: 125/0,1 mbar c2h5 6—C2H5 H H H —CH2OCH3 74 CHj 6—CHj H H H-CHCI2 114—115 CzHs 6—CHj H H 1. (9) képletű csoport 98—99 Cl 6- CHj H H H —CHj—OCHj 80 CHj 6-CHj H H H (7) képletű csoport 93—94 Hígítószerképt a találmány szerinti eljárásnál előnyösen inert szerves oldószerek jöhetnek szóba. Idetartoznak előnyösen az éterek, például tetrahidrofurán vagy dioxán; alkoholok, például metanol, etanol vagy terc-butanol, valamint a dimetü szuifoxid. A találmány szerinti eljárást bázis mint katalizátor jelenlétében végezhetjük. Idetartoznak előnyösen az alkálihidroxidok vagy alkáli-karbonátok, például nátrium- vagy kálium-hidroxid, illetve -karbonát és különösen az alkáü-alkoholátok, például nátriummetilát, nátrium-etilát vagy kálium-terc-butilát. A reakció hőmérséklete tág határok között változhat. Általában 0 és 120 °C, előnyösen 20 és 80 °C között dolgozunk. A találmány szerint előállított hatóanyagok erős mikrobieid hatást mutatnak és gyakorlatban ezért a nem kívánatos mikroorganizmusok ellen használhatók. A hatóanyagok alkalmasak növényvédőszerként történő felhasználásra. A növényvédelemben a találmány sz:-rinti fungicid szereket az alábbi gombafajok ellen alkalmazzák: Plasmodiophoromycetes, Oomycetes, Chytridiomycetes, Zygomycetes, Ascomycètes, Basidiomycetes, Deuteromycetes. A jó tűrőképesség miatt a hatóanyagokat a növényi gombabetegségek ellen használhatjuk a növény föld feletti részeinek, a vetőmagok és a talaj kezelésére. Növény véd őszeiként különösen sikeresen használ- 40 hatjuk Oomyceíek ellen, például káposzta, paradicsom és burgonya mondás barnarothadás ellen (Phytophthora infestans). A hatóanyagok nemcsak védő hatást, hanem gyógyító/eradikatív hatást is kifejtenek és sztsztemikus tulajdonsággal rendelkeznek. így 45 a gombák elien megvédhetjük a növényeket, ha a hatóanyagot a talajra, a gyökerekhez vagy a föld feletti növényi részekre juttatjuk. A hatóanyagokat a szokásos módon alakíthatjuk készítményekké, így oldatokká, emulziókká, permet- 50 poroksá, szuszpenzióvá, porrá, porzószeiré, habbá péppé, oldható porrá, granulátummá, aeroszollá, szuszp íezió-emihzió koncéntrátismmá, vetőmagporrá, hatóanyaggal impregnált természetes és szintetikus anyaggá, polimer anyagban lévő finom kapszubö iákká, vetőmagot tartalmazó védőmasszává, továbbá éghető anyagokat .tartalmazó készítményekké, például füstölő patronokká, füstölő dobozokká, füstölő spirálokká, valamint ULVhideg és hőköd készítményekké 60 Ezeket a készítményeket ismert módon állítjuk elő, például oly módon, hogy a hatóanyagokat a vivőanyagokkal, tehát folyékony oldószerekkel, nyomás alatt cseppfolyósított gázokkal és/vagy szilárd hordozókkal összekeverjük és adott esetben felületaktív szeö5 veket, tehát emuigeálószereket és/vagy diszpergáió-4
