185881. lajstromszámú szabadalom • Herbicid szer és eljárás a hatóanyagként alkalmazott azolil-oxi-karbonsavamid-származékok előállítására

1

185881

2

A rizsföldön szaporodó gyomnövények magvait kihajtás előtt (vízben álló földekhez hasonlóan) vizes kezelésnek vetjük alá (kísérleti edényben).

A hatóanyagot az alábbi módon készítjük el:

Oldószer: 5 súlyrész aceton

Emulgeátor: 1 súlyrész benzil-oxi-poli (glikol-éter)

1 súlyrész hatóanyagot fent megadott mennyiségű oldószerrel hozunk össze, a megadott mennyiségű emulgeátort hozzáadjuk, majd az elegyet vízzel kívánt mértékben meghigítjuk. Ily módon egy hígítássorozatot készítünk.

A vizsgálat menete:

Wagner-féle növényládába (l/5000a) rizs földet töltünk, minden egyes ládába két rizspalántát („Kinmaze” fajta) ültetünk; a növények 2—3 levél-stádiumban vannak és mintegy 10 cm magasak Ezt követően a vizsgálati növények magvait (Echinochloa crusgalli, Cyperus sp., Eleocharisacicularis és széleslevelű gyomnövények) az edényekbe visszük; a talajt állandóan nedvesen tartjuk. Két nappal az ültetést követően a talajt 3 cm magasan vízzel lepjük el, majd a találmány szerinti vegyületet tartalmazó készítménnyel öntözünk. A felületegységenkénti vízmennyiséget célszerűen konstans értéken tartjuk. A készítmény hatóanyagkoncentrációja nem játszik szerepet, lényeges azonban a felületegységenként felhasznált hatóanyag mennyisége.

A kezelést követően minden edényből két nap alatt

2—3 cm vizet hagyunk lefutni, majd a talajra ismét 3 cm-es vízréteget engedtünk. A kezelést követő 4 hét eltelte után a találmány szerinti vegyületek herbicid

hatását, továbbá a rizspalántával szemben mutatott fitotoxicitást az alábbi skála szerint állapítjuk meg:

A találmány szerinti hatóanyagok hatását a kezeletlen kontroll növényekhez viszonyítjuk és az alábbiak 5 alapján értékeljük:

Pusztulásfok 5 95%-nál több

4 80%-nál több . n 3 50%-nál több

2 30%-nál több

1 10%-nál több

0 10%-nál kevesebb.

A rizspalántával szemben mutatott fitotcxicitás ér, 5 tékét a kezeletlen növényeknél észleltek alapján állapítjuk meg:

Fitotoxicitás

5 90%-nál több (teljes károsodás)

4 50%-nál több

20 3 30%-nál több

2 30%-nál kevesebb

1 10%-nál kevesebb

0 0% (nincs fitotoxicitás).

A vizsgálati eredmények azt mutatják, hogy az 2b alábbi példákban leírt vegyületek kiváló hatással rendelkeznek *

1, 6, 7, 8, 9, 10, 13, 16, 17, 19, 20, 21, 24, 26, 29, 32, 41, 51, 52, 54, 55, 56, 77, 78, 97, 99, 104, 106, 108, 111, 130, 131, 132, 134, 135, 138, 141, 142, 146, 149, 33 153, 154, 155, 156.

A számszerű eredményeket a B—1 és B—2 táblázatok foglalják össze.

B—1. líblázat

Pre-emergens-vizsgált/vízben ültetett rizs

Hatóanyag

(pétdsszám

Felhasznált

Pusztítás mértéke

Fito-R1

R2

hatóanyag

mennyisége

kg/ha

toxicitís

szerint)

Echinochloa

Eleocharis

Cyperus

Monochoria

vizirizs

crusgalli

acicularis

serotinus

vaginalis

(1)

(2)

(3)

(4)

(S)

(6)

(7)

(8)

(9)

(8)

—ch3

—ch3

1 0,5

5

5

5

5

2 '

0,25

5

5

4

4

0

(9)-C2Hs-C2Hí

0,5

5

4

5

5

2

0,25

5

4

4

5

0

(132)

—ch2ch2ch3

—ch2ch2ch3

1

5

5

5

5

0

(10)

—ch2ch=ch2

—ch2ch=ch2

0,5

5

4

5

5

1

0,25

5

4

4

5

0

(19)

—ch3

—CH—CH2CH3 1

0,5

5

4

4

5

1

ch3

0,25

5

4

3

5

0

(17)-ch3

—CHC = CH 1

ch3

0,5

5

4

4

5

1

0,25

5

4

4

5

0

(16)-ch3

ciklohexilcsoport

1

5

5

5

5

1

0,5

5

4

4

5

0

(1)

—ch3

fenilcsoport

0,5

5

5

5

5

0

(20)

—ch3

metil-fenilcsoport

1

5

5

5

5

1

0,5

5

4

4

5

0

(141)-c2h5

chch3

1

5

5

5

5

0

CHi

12