185878. lajstromszámú szabadalom • Fungicid kompozíciók és eljárás azok hatóanyagát képező piridil-imino-metil benzol származékok előállítására

1 i 85 878 2 magnézium-alumínium-szilikátok pl atíapulgitök és verniikulitok; alumínium-szilikátok pl. kaolinok, montmorillonitok és csillámok; kalcium-karbonát; kalcium-szulfát; szintetikus hidratált szilikon-oxidok és szintetikus kalcium- vagy alumínium-szilikátok; elemek pl. szén vagy kén; természetes vagy mestersé­ges gyanták, pl. kumaron gyanták, poli(vinil-klorid), és szűrői polimerek és kopolimerek; szilárd poüklór­­fenolok; bitumenek; viaszok pl. méhviasz, paraffin­viasz és klórozott ásványi viaszok; és szilárd műtrá­gyák, pl. szuper foszfát. Alkalmas folyékony hordozószerek lehetnek: víz; alkoholok, pl. izopropil-a!kohol és glikolok; keto­nok, pl. aceton, metil-etil-keton. metií-izobutil-keton és ciklohexanon; éterek; aromás vagy aralifás szén­­hidrogének, pl. benzol, toluol és xilol; olaj lepárlási termékek, pl. kerozin és könnyű ásványi olajok; kló­rozott szénhidrogének, pl. széntetraklorid, perklór­­etilén és triklór-etán. A különböző folyadékok keve­réke is gyakran használható. A fungicid kompozíciókat gyakran koncentrált for­mában állítjuk elő, úgy szállítják, és később a felhasz­náló hígítja fel alkalmazás előtt. Ezt a hígítási eljárást egy kis mennyiségű felületaktív hordozószer jelenléte megkönnyíti. Ennek megfelelően a találmány szerinti kompozícióban előnyösen legalább az egyik hordozó­szer felületaktív anyag. Ha például a kompozíció két hordozószert tartalmaz, legalább az egyik felületaktív anyag A felületaktív anyag lehet emulgeálószer, diszper­­gálószer vagy nedvesítőszer, lehet ionos vagy nem­­ionos. Alkalmas felületaktív anyagok például a poii­­akrilsavak és ligno-szuiíonsavak nátrium- vagy kalci­um-sói; a legalább 12 szénatomos zsírsavak vagy ali­fás aminok vagy amidok etilén-oxiddai és/vagy propi­­lénoxiddal képzett kondenzációs termékei; zsírsavak­nak glicerinnel, szorbittal, szacharinnal vagy pentae­­ritrollal képzett észterei; ezeknek etilén-oxiddai és/vagy propilén-oxiddal képzett kondenzációs ter­mékei; zsíralkoholok vagy alkil-fenolok (pl. p-oktil­­fenol vagy p-oktil-krezol) etilén-oxiddai és/vagy pro­pilén-oxiddal képzett kondenzációs termékei; ezen kondenzációs termékek szulfátjai vagy szulfonátjai; molekulánként legalább 10 szénatomot tartalmazó kénsav vagy szulfonsav-észterek alkáli- vagy alkáli­­földfém-sói, előnyösen nátriumsói, pl. nátrium-Iauril­­szulfát, szekunder-alkil-szulfátok nátriumsója, szul­­toaált ricinusolaj nátriumsója és nátrium-alkil-aril­­szulfonát, mint pl. nátrium-dodecil-benzoi-szulfonát; valamint etilén-oxidok polimerjei, és etilén-oxidok és propilén-oxidok kopolimerjei. A találmány szerinti kompozíciók előállíthatók pl. mint nedvesíthető porok, granulátumok, oldatok, emulgeálhaíő koncentrátumok, emulziók, szuszpen­­zió-koncentrátumok és aeroszolok. A nedvesíthető porok rendszerint 25, 50 és 75 süly% hatóanyagot és a szilárd közömbös hordozószer mellett 3—10 súlyzó dsszpergálószert és ahol szükséges 0—10 súly°/a stabi­lizálószert és/vagy egyéb adalékanyagokat, mint pl. tapadást fokozó anyagot tartalmaznak. A porokat rendszerint por-koncentrátumként állítják elő, hason­ló összetételben, mint a nedvesíthető porokai, de disz­­pergá'.ószer nélkül, és felhasználáskor további szilárd hordozószer hozzáadásával hígítják úgy, hogy egy 0,5—10 süly% aktív hatóanyagot tartalmazó kompo­zíciót kapjanak. A granulátumokat rendszerint 1,676—0,152 mm méretben készítik és agglomerizáci­­ós vagy impregnáló eljárással állítják elő. A granulá­tumok rendszerint 0,5—25 súly% aktiv hatóanyagot, 0—10 >úly% adalékanyagot, mint pl. stabilizálószert, a lassú felszabadulást szabályozó anyagot és kötő­anyagot tartalmaznak. Az emulgeálható koncentrátu­mok rendszerint tartalmaznak az oldószer mellett, ha szükséges, egy második oldószert, 10—50 súly/térf.% aktív 1 atóanyaget, 2—20 súly/térf.% emulgeálószert és 0—10 súly/téri. % egyéb adalékanyagot, mint pl. stabili; áiószert, korrózióvédőszert és átitatószert. A szusz penzió koncén-rátumokat általában úgy állítják össze, hogy stabil, nem ülepedő folyékony terméket kapjarak, amely rendszerint 10—75 súly% aktív ha­tóanyagot, 0,5—15 súly% diszpergálószert, 0,1— —10 suly% szuszpendálószert, mint pl. védőkolloidot és tixo roposító szert, 0—10 súly% egyéb adalékanya­got, rrint pl. korrózióvédőszert, stabilizálószert, át­­itatószerí, permettapadást fokozó szert és vizet vagy olyan szerves folyadékot tartalmaznak, amelyben az aktív 1 atóanyag gyakorlatilag nem oldódik; bizonyos szilárd szerves vagy szervetlen sók is jelen lehetnek a kompozícióban ülepedésgátlóként vagy fagyásgátló­­ként. Vízzel készült diszperziók és emulziók, pl. nedvesít­hető púderek vagy koncentrátumok vízzel történő hí­gításakor keletkező kompozíciók szintén a találmány tárgyát képezik. Az említett emulziók lehetnek „víz az olajba s” vagy „olaj a vízben” típusú emulziók, vagy lehetnek sűrű majonéz-szerű kcnzisztenciájúak. A találmány szerinti eljárás alkalmazására, vala­mint a : (I) általános képletű vegyületeket tartalmazó kompozíciók fungicid aktivitásának bemutatására a következő példákat adjuk meg. A vizsgálatokat a kö­vetkező tesztekkel végeztük, A vizsgálatokban a per­metezés a vizsgált vegyület aceton és víz 1:1 térfogat­­arányú elegyéve! készült oldatával végeztük, amely 0,04 s/1% felületaktív anyagot (TWEEN 20) tartal­mazott . a) sima liszt harmat elleni aktivitás (Poiosporea leucotricha; P. 1) A te szt a vegyület levélpermetként való használatá­nak közvetlen spóraképződést gátló hatását méri. Az egész ilmafacsemete leveleinek felső felületét beoltot­tuk eg/ 105 konídium/m! töménységű vizes szuszpen­zióval a tesztvegyülettel történő kezelést megelőzően két nappal. A beoltott növényeket azonnal megszárí­tottuk és üvegházi környezetnek megfelelő hőfokon és ned vességen tartottuk a kezelésig, majd 1 kg aktív anyag, hektár dózisban bepermeteztük. A növényeket megszorítás után ismét üvegházi környezetnek megfe­lelő hőfokra és nedvességre beállított parcellában he­­lyeztük el 9 napig és utána értékeltük ki. A kiértéke­lést a cezelt levelek felületén végbement spóraképző­dés és a kontroll növényeken végbement spóraképző­dés százalékos összevetése alapján végeztük. b) Siőlő oeronoszpóra elleni aktivitás (Plasmopera viticola; Pv. t) A teszt a vegyület levélpermetként való alkalmazá­sának e'ületi védőhatását méri. Az egész szőlőnövény leveleinek felső felületét 1 kg aktív anyag/hektár dó­zisban permeteztük be. A levelek alsó felületét 6 órá­val a kezelés után egy 10-' zoosporangium/ml tömény­ségű v'zes szuszpenzióval bepermetezve oltottuk be. A 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents