185877. lajstromszámú szabadalom • Fehérítőszer

1 185 877 2 N jelentése 1—3 közötti egész szám, m jelentése 0—4 közötti egész szám, Mi jelentése egy vagy több alkáli- vagy alkáüföld­­fémion, előnyösen lítium-, nátrium-, kálium-, kálcium-, magnézium-, bárium- és/vagy ammo­­niumion, M2 jelentése réz, cink, króm, mangán, vas, kobalt vagy nikkel. L jelentése egy kelátképző liganum, amely szabad állapotban a peroxivegyületek oxidáló hatásá­val szemben adott esetben ellenálló, X jelentése egy további semleges ligandum, példá­ul víz vagy komplexképző anion, éspedig etiién­­diamin-tetraacetát-ioii nitrilo-t riacetát-, nitrát , szulfit-, klorid-, vagy hidroxilion, V jelentése egy vagy több anion, előnyösen klorid-, szulfát- vagy nitrátion. A találmány szerinti fehérítőszerhez előnyös fém­­kelátokat a nikkel, réz és cink sóiból vagy oxidjaiból állíthatunk elő. Kelátképzőként alifás di- vagy poiia­­mmokat, például etilén-diamint, 1,2-propilén­­diamint, 1,3-propilén-diamint, a felsorolt amonok al­­kilszármazékait, propilén-triamint, dietiién-triamint, triamino-trietilént, trietilén-tetraamint vagy pentaeti­­lén-hexamint használunk. Előnyösen etilén-diamint vagy propilén-diamint. Meglepő módon a szabad állapotban az alkalma­zott oxidációs szerekkel szemben nem stabil ligandu­­mokkal előállított vízoldható és meghatározott kémi­ai összetétellel rendelkező fémkelátokkal jó kataliti­kus hatást lehet elérni a fehérítő folyamat során ala­csonyabb (30 °C) hőmérsékleten is. Ez a katalitikus hatás megtartható magasabb hő­mérsékleten (60 °C; 90 °C) is, miközben összességé­ben növekvő fehérítő hatás érhető el. Előnyösen használhatók például a következő kata­litikus hatású fémkelátok (en jelentése: etiléndiamin): ÍNKenjOíNQ,)*, (Ni(en)z)(NQi)2, (Ni (en) (OH2)4) S04, (Cu (enh) (N03>2, (Zn(en)3)(NC>3)2. Az alkalmazástechnikai vizsgálatok azt mutatják, hogy a találmány szerinti fehérítőszer alkalmazása so­rán a szokásos peroxifehérítőszerekhez képest nem je­lentkezik nagyobb mértékű szálkárosodás a kezelt textíliáknál. Az ismert fehérítőszerekkel ellentétben, melyek ak­­tivátorból, szervetlen peroxivegyületek bői, átmeneti­fémsókból és oxidációval szemben stabil kelátképzők­ből áll, a találmány szerinti fehérítőszer felhasználása egy sor előnnyel jár. Ezek az előnyök főleg a fémkelá­tok alkalmazásának köszönhetők. így a komplexve­gyi: letek alkalmazása lehetővé teszi, hogy olyan kelát­képzőket is felhasználjunk, melyek szabad állapotban az oxidációval szemben nem eléggé stabilak. így elvi­leg kémiai szerkezetében egyszerűbb és olcsóbb ve­gyültek is felhasználhatók. A találmány szerinti fe­hérítőszer alkalmazása során elmaradnak a kelátkép­­ződésre, az optimális katalitikus hatás feltételére gya­korolt káros hatások is. Egy további fontos előny az ismert technikai meg­oldásokhoz viszonyítva abból a tényből ered, hogy a találmány szerint felhasznált fémkelátok katalitikus hatása szempontjából a komplex központi atomján lejátszódó redoxfolyamaíok csak alárendelt szerepet játszanak. Például a nikkel, réz és cink etilén-diamin­­kompiexei között katalitikus hatásuk tekintetében nincs lényeges különbség. így az alkalmas fémvegyü­­letek választéka nem korlátozódik a 24—29 rendszá­mú fémekre, hanem elvileg alkalmas minden olyan fém, amely a megfelelő ligandumokkal komplexve­­gyülefeket tud kialakítani. Lehetséges tehát olyan fémvegyületek felhasználása is, amelyek fiziológiai és gazdasági szempontokból sokkal előnyösebbek az ed­dig használt nehézfémvegyületeknél. A találmány szerinti fémkelátok jobb adagolható­sága lehetővé teszi a szennyvízgondok minimalizálá­sát és a vegyületek gazdaságosabb felhasználását. A találmány szerinti fehérítőszert úgy állítjuk elő, hogy a fémkalátot és az aktivátort együtt ágyazzuk be, az aktivátor időelőtti hidrolízise, illetve szervetlen perve­­gyülelekkel történő időelőtti reakciója megakadályo­zása céljából. Lehetséges a fémkelát és a szervetlen peroxivegyület beágyazása is. Azonos hatást érhetünk el a mosási folyamatban, ha a mosófürdőhöz, amely már tartalmazza a szervetlen peroxivegyületeket, aktí­vától ból és fémkelátbó! álló keveréket adagolunk. Kiviteli példák 1. példa Fehérítőszert készítünk mosószerekhez történő adagolás céljából, a következő összetétellel: 2,44 súly'% (Zn(enh)(NO3)2, 48,78 súly% pentaacetil-glü­­kóz és 48,78 súly% Na perborát. Alacsonyabb hő­mérsékleten is fehérítő mosószer előállításához 20,5 rész fehérítőszert elkeverünk 79,5 rész szokásos össze­tételű perbonát mentes mosószerrel (A összetétel). 2. példa Fehérítőszert készítünk az alábbi összetétellel: 2,44 súly % (Cu(en)2)(N03)2, 48,78 súly% acetil-szalicil­­sav, 48,78 súly% Na-perborát. A fehérítőszert az 1. példával analóg módon perborátmentes mosószerrel keverjük (B összetétel). 3. példa Fehérítőszert készítünk az alábbi összetétellel: 2,86 súly% (Ni(en)3)(NOj)2, 28,57 súly% tetraacetil-gliko­­luril és 68,57 súly% Na-perborát. Alacsony hőmér­sékleten is magas fehérítő hatással rendelkező mosó­szer előállításához 17,5 rész fehérítőszert elkeverünk 82,5 rész szokásos összetételű perborátmentes mosó­szerrel (C összetétel). 4. példa Fehérítőszert készítünk az alábbi összetétellel: 2,86 súly % (Ni(en)3)(N03)2, 28,57 súly % tetraacetil-eti­­lén-diamin és 68,57 súly% Na-perborát. Ezt a fehérí­tőszert a 3. példával analóg módon perborátmentes mosószerrel keverjük (D összetétel). A találmány szerinti fehérítőszer hatékonyságát a 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents