185872. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szerves folyadékanyagokat és szilíciumtartalmú szilárd anyagokat tartalmazó kompozíciók előállítására
1 185 872 2 boxii- vagy amino-csoportot) tartalmaznak. Szerves folyadékként vagy el folyósítható szerves közegként előnyösen polimerizációképes folyadékokét (például vinil-csoportot, epoxi-csoportot, vagy más poiimerizációképes csoportot tartalmazó folyékony monomereket) vagy olyan folyadékokat használhatunk fels amelyek kondenzációs katalizátorokkal vagy promoorokkal reakcióba lépő csoportokat tartalmaznak. Az utóbbi folyadékok közül — amiket a továbbiakban „reakcióképes csoportokat tartalmazó folyadékok ”-nak nevezünk — előnyöseknek bizonyultak a hídroxil-csoportot tartalmazó folyadékok, elsősorban a diolok és a poliolok, továbbá a diolok (elsősorban biszfenclok) glicidil-alkil-akrilátokkaí képezett reakciótermékei. A találmány szerint előállított kompozíciókban felhasználható diolok és poliolok közül példaként az izocianátokból. kiinduló poliuretán- és viniiuretán-gyártáshoz felhasznált vegyületeket, így az 1352 063, 1465097 ás 1498421 sz. nagy-britannia szabadalmi leírásban és a 2419887 sz. Német Szövetségi Köztársaság-beli közrebocsátási iratban ismertetett diolokat és poiiolokat említjük meg. A diolok glicidil-aíkil-akrilátokkal képezett reakciótermékei közül példaként a 3 066112 és 4131729 sz. Amerikai Egyesült Ál'amok-beli szabadalmi leírásban felsorolt vegyületeket említjük. A diolok gliddil-alkil-akrilátokkal képezett reakcióíermékei közül különösen előnyös a (Di) képletű vegyül-.. A korábban idézett nagv-britanniai szabadalmi leírásokban és Német Szövetségi Köztársaság-beli közrebocsátási iratban ismertetett viniluretánok legelőnyösebb képviselői azok a vegyületek, amelyek előállítása során egy uretán-előpolimert egy legalább két szénatomos hidroxialkanol akrílsavval vagy metakrilsavval képezett észterével reagáltatnak. A reakcióban kiindulási anyagokként felhasznált uretánelőpoíimereket OCN—R1—NCO általános képletű diízocinátok és HO—R2—OH általános képletű diolok reakciójával állítjuk elő- a képietekben Rl kétértékű szénhidrogén-csoportot jelent, R2 pedig egy két feno'os vagy alkoholos hídioxil-csoportot tartalmazó vegyidet alkííénoxiddal képezett kondenzációs termékének maradékát jelenti. Polimerizálható folyadékokként előnyösen alkalmazhatunk könnyen hozzáférhető, egyszerű, szénhidrogén-, éter-, észter- vagy amidtipusú monomereket, pédául sztirolt, vinü-etil-étert, viniiacetátoi, metil-metakriíátot, etil-akrilátcí, butil-metakrilátot, etil-cianoakrilátot, divinihbenzoít, glikol dimetakrilátot, sztirol-oxidot, tetrahidrofuránt, kaproiaktámot és kaprolaktont. Folyékony közegekként célszerűen stabil, közömbös, szobahőmérsékleten folyékony halmazállapotú anyagokat használunk fel; a szilíciumtartalmú részecskéket ugyanis könnyebben diszpergálhatjuk ak- Kor ha a közeg elfolyó?,itásához nincs szükség a közeg melegítésére. A találmány szerint előállított kompozíciókban (b) komponensként azonban szobahőmérsékleten szilárd vagy félig szilárd halmazállapotú anyagokat is felhasználhatunk; ekkor a kompozíciókat megnövelt (azaz a közeg olvadáspontjánál vagy lágyuláspontjánál magasabb) hőmérsékleten állítjuk elő. Ebben az esetben előnyösen olyan közegeket használunk fel, amelyek olvadáspontja vagy lágyuláspontja 250 °C-nál alacsonyak célszerűen 150 °C-nál is alacsonyabb érték. (I) általános képletű foszforsav-származékokként előnyösen egyszerűen előállítható, célszerűen a kereskedelmi forgalomban hozzáférhető vegyületeket használunk fel. Ebből a szempontból előnyösek azok az (I) általános képletű vegyületek, amelyekben Rí szénhidrogén-csoportot icészerűen 8—22 szénatomos alkil-csoportot) vagy poliérer- vagy poliészter-láncot jelent. Az Rí helyén szénhidrogén-csoportot tartalmazó (í) általános képletű vegyületek közül könnyű hozzáférhetőségük miatt különösen előnyösek az egyenes vagy elágazó láncú alkil-származékok (így az oktil-, decik, dodecil-, hexadecil- oktadecil-vegyületek) és az alkübeazoi-származékok. Ugyanebből az okból előnyösek az Rí helyén poiiéter-csoportot tartalmazó (I) általános képletű vegyületek közül a polioxietilén, poliöxioropilén- és politetrametilén-oxid-származékok és ezek kopciimerjei, továbbá az Rí helyén poliésztercsoportot tartalmazó (í) általános képletű vegyületek közül a polikaprolakton--származékok. Az (I) általános képletű vegyüíetekben R2 előnyösen hidrogénatomot, metii-csoportot, etil-csoportot, fenil-csoportot, benzil-csoportot vagy az Rí csoporttal azonos csoportot jelenthet. A: (I) általános képletű vegyületek különösen előnyös képviselői a következő származékok: di-(2-etil-hexü)-foszforsav, n-hexadecil-foszforsav, mono-(metoxi-polipropilénoxi)-foszforsav és di-(metoxi-poiípropüénoxiVfoszforsav. A (II) általános képletű vegyüíetekben Z, előnyösen aikil- csoportot (célszerűen 8—22 szénatomos alkilcsoponot), polietilénoxi-csoportot vagy polipropilénoxi-csoportot jelenthet. A (II) általános képletű vegyülitek előnyös képviselőiben Z2 és/vagy Zj a Zi szub ■.ztituensnéi felsorolt előnyös csoportokat jelentheti, vagy hidrogénatomot, rövidszénláncú alkil-csoportot (célszerűen metil-vagy etil-csoportot), fenilcsoportot vagy benzil-csoportot jelenthet. A (II) általános képletű aminok kiemelkedően előnyös képviselői a hosszúláncú csoportot tartalmazó vegyületek, például az „Ethomeen”, „Armeen” és „Synprolam” kereskedelmi néven forgalomba hozott termékek (így „Syrprolam” 35, „Synprolam” 35 x 15 stb.). A találmány szerint előállított kompozíciókban a diszpergálószer részaránya nem döntő jelentőségű tényező, A diszpergálószer mennyiségét rendszerint a szilíciumtartalmú részecskék súlyára vonatkoztatott súiy®Vban adjuk meg. Tapasztalataink szerint már 0,1 súlyzó diszpergálószer jelenlétében is figyelemreméltó diszpergáló hatást észlelhetünk 40 súly^o-nál nagyobb mennyiségű diszpergálószer alkalmazásának azonban rendszerint már nincs további előnye. A kompozíciók előnyösen a szilíciumtartalmú részecskék mlyára vonatkoztatva 1—(0 súíy% diszpergálószert tartalmazhatnak. A diszpergálószer savas komponenseinek — azaz az (í) éltalános képletű vegyüleíeknek — és bázikus komponenseinek — azaz a (II) általános képletű vegyületeknek — egymáshoz viszonyított mólaránya, 0,5: : és 100:1 közötti érték lehet; előnyösebbek azonban rzok a diszpergálószerek, amelyek a savas komponenst körülbelül 50 mól°7o-os fölöslegben tartalmazzák. A diszpergálószerekben tehát a savas és bázikus komponensek egymáshoz viszonyított mólaránya célszerűen 1:1 és 1:3 közötti érték lehet. A találmány értelmiben elsősorban olyan diszperziókat alakítunk ki, amelyek nagy mennyiségű szilárd 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
