185858. lajstromszámú szabadalom • Új eljárás 4-amino-6-(terc-butil)-3-(metil-tio)-1,2,4-triazin- 5 (4H)-on előállítására

1 185 858 2 Az első eljáráslépést légköri nyomáson, de emelt nyomáson is, így előnyösen 1—10 bar nyomáson vé­gezhetjük. Az eljárás első lépésében erős szervetlen savat alkal­mazunk. Ide tartoznak előnyösen a hidrogén-haloge­­nidek, így száraz sósavgáz és hidrogén-bromid, vala­mint tömény kénsav. Az első lépést oldószer nélkül is végrehajthatjuk, de használhatunk oldószerként a reakciókörülmények között folyékony halmazállapotú, 1—6 szénatomos alifás karbonsavakat is. Különösen a vízmentes ecet­savat, propionsavat vagy hangyasavat részesítjük előnyben. A legelőnyösebb sav az ecetsav. Oldószert előnyösen akkor alkalmazunk, ha szer­vetlen savként hidrogén-halogenidet használunk, míg szervetlen oxigéntartalmú sav, így különösen kénsav alkalmazása esetén előnyösen oldószer nélkül dolgo­zunk. Szervetlen oxigéntartalmú sav alkalmazása esetén előnyös lehet, ha a reakcióelegyhez katalitikus mennyiségű klorid-ionokat adunk alkálifém- vagy ammónium-klorid alakjában. Egy mól oxigéntartal­mú savra 0,1—0,1 mól klorid-ionokat számítunk. Kénsav esetén különösen alkalmas az ammónium-klo­rid. Amennyiben az első lépésben oldószerként karbon­savat és szervetlen savként hidrogén-halogenidet al­kalmazunk, a (VI) képletű amid képződéséhez nem feltétlenül szükséges, hogy vizet adagoljunk a reak­cióelegyhez: a hidrogén-halogenid és a karbonsav reakciójában bizonyos mennyiségű karbonsavhaloge­­nid mellett megfelelő mennyiségű víz is keletkezik, amely az alkalmazott pivaloil-cianid vagy esetleges közbenső termékek hidrolíziséhez elegendő lehet. Ilyen esetekben a karbonsav nemcsak oldószerként szerepel, hanem részint reakciópartnerként is (alter­natív reakció mechanizmusok is elképzelhetők). Az első lépés itt leírt foganatosítási módja esetén semmi­képpen nem szükséges ekvimoláris mennyiségű vizet adagolni. A találmány szerinti eljárás első lépésében 1 mól pi­­valoil-cianidra általában 1—10 mól, előnyösen 1—8 mól szervetlen savat és 0—10 mól, előnyösen 0—2,5 mól vizet számítunk. Az első reakciólépcsőben keletkező új, (VI) képletű trimetil-piroszőlősavamidot kívánt esetben a szokásos módon elkülönítjhetjük. A találmány szerinti eljárás második lépéséhez a (VI) képletű trimetil-piroszőlősavamidot előnyösen nem különítjük el és nem szappanosítjuk el a (III) képletű szabad savvá. A reagáltatást hidrogén-halogenid, előnyösen hid­­rogén-klorid vizes oldatának jelenlétében végezzük. A reakcióhőmérsékletet szélesebb tartományon be­lül változtathatjuk. Általában 20 °C és 100 °C, elő­nyösen 50 °C és 90 °C közötti hőmérsékleten végez­zük a reagáltatást. A találmány szerinti eljárás második lépésében a ki­indulási anyagokat általában ekvimoláris mennyisé­gekben visszük reakcióba, és a (IV) képletű közbenső terméket önmagában ismert módon izoláljuk. A találmány szerinti eljárás harmadik lépése önma­gában ismert: a (IV) képletű közbenső terméket metil­­halogeniddel, így metil-jodiddal vagy metil-bromid­­dal, bázis, igy nátrium-hidroxid jelenlétében, vizes ol­datban, 0—50 °C-on metilezzük. A találmány értelmében előállítható (V) képletű 4-amino-6-(terc-butil)-3-(metil-tio)-l,2,4-triazin- 5(4H)-on, mint ismeretes, igen jó herbicid hatású ve­­gyület (17 95 784 sz. NSZK-beli közrebocsátási irat). A találmány szerinti eljárás az alábbi kiviteli pél­dákkal közelebbről megvilágítjuk. 1. példa Jégecettel készített 36%-os hidrogén-bromid-oldat 800 g-jához keverés közben 111 g (1 mól) pivaloil-cia­­nidot ccsepegtetünk szobahőmérsékleten. Az adago­lás után szobahőmérsékleten még 3 órán át keverjük az elegy et, utána 20—25 °C-on 9 ml (0,5 mól) vizet csepegtetünk hozzá és szobahőmérsékleten egy továb­bi órán át keverjük. Ezt követően a jégecetet és a hid­rogén-bromid feleslegét vákuumban eltávolítjuk. A keletkezett trimetil-piroszőlősavamidot 107,6 g tio­­karbohidrazid, 420 g víz és 140,6 g tömény sósav ele­­gyébe adagoljuk. A reakcióelegyet 90 °C-on 90 percen át, majd szobahőmérsékleten 12 órán át keverjük, majd 0 °C-ra lehűtjük. A kivált kristályokat 200 ml vízzel mossuk, majd 100 °C-on vákuumban szárítjuk. 168,7 g (az elméleti hozam 84,3%-a) 4-amino-6-(terc­­-butil)-3-merkapto-l,2,4-triazin-5(4H)-ont kapunk, amely 205—209 °C-on olvad. 820 g 45%-os nátrium-hidroxid-oldat és 550 g víz elegyébe keverés közben 168,6 g (0,84 mól) 4-amino-6-(terc-butil)-3-merkapto-l,2,4-triazin-5(4H)-ont adagolunk. Miután minden oldatba ment, 140 g me­­til-jodidot olyan ütemben adagolunk a reakcióelegy­hez, hogy annak belső hőmérséklete a 30 °C-ot nem haladja meg. Adagolás után a reakcióelegyet szoba­­hőmérsékleten még két órán át keverjük. Utána a szi­lárd terméket leszivatjuk, 1000 ml vízzel mossuk és 60 °C-on vákuumos szárító szekrényben szárítjuk. 146 g (az elméleti hozam 81%-a) 4-amino-6-(terc-bu­­til)-3-(metil-tio)-l,2,4-triazin-5(4H)-ont kapunk, amely 123—125 °C-on olvad. 2. példa 222 g (2 mól) pivaloil-cianid és 120 g (2 mól) jégecet elegyébe 8 bar nyomáson és 20—25 °C-on négy órán keresztül sósavgázt vezetünk. Utána a nyomást meg­szüntetjük, és a jégecet feleslegét vákuumban eltávo­lítjuk. A maradékot 212 g (2 mól) tiokarbohidrazid, 840 g víz és 280 g tömény sósav elegyéhez adjuk, majd a reakcióelegyet 90 perven át 90 °C-on tartjuk, majd szobahőmérsékleten éjszakán át keverjük. Utánna az elegy et 0 °C-ra hűtjük, a kivált szilárd anyagot leszi­vatjuk, 400 ml hideg vízzel mossuk, majd vákuumban 40 °C-on szárítjuk. 314,4 g (az elméleti hozam 78,6%­a) (IV) képletű 4-amino-6-(terc-butil)-3-merkapto­­-l,2,4-triazin-5(4H)-ont kapunk, amely 205—209 °C- on olvad. A (IV) képletű vegyületet az 1. példában leírtak sze­rint (V) képletű vegyületté metilezzük. 3. példa 111 g (1 mól) pivaloil-cianidhoz 20—25 °C-on 200 ml tömény kénsavat, majd 72 g vizet csepegtetünk. Az 3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents