185835. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kaktuszok, főként ritka északamerikai kaktuszok termesztésére
1 2 A találmány tárgya eljárás kaktuszok, főként ritka észak-amerikai kaktuszok termesztésére, amely révén a kaktuszoknak kártevőkkel, betegségekkel, káros mikroorganizmusokkal szembeni ellenállása fokozható és vegetációja erőteljesebbé tehető. A kaktuszok ismert termesztési eljárásainál a magvakat alacsony sótartalmú földbe vetik, a magvakból fejlődött növényt évenként egyszer átültetik, tűzdelik, az alanynövény derekára oltanak, a növény előéletétől függően ezt fokozott fényhatásnak teszik ki és periodikusan öntözik, és mindennek eredményeként 3 - 4 év után piacképes áru jön létre. Az ismert termesztési eljárásokkal sok kaktuszfajtát kielégítő minőségben és megfelelő gazdaságossággal lehet termeszteni, azonban vannak olyan fajták is, így például a ritka észak-amerikai kaktuszok (Navajoa, Utahia, Coloradoa stb.), amelyek az ismert termesztési eljárásokkal nem termeszthetők gazdaságosan, mert ezeknek 80-90%-a még azelőtt elpusztul, mielőtt piacképessé válna. Kísérleteink és vizsgálataink szerint a ritka észak-amerikai kaktuszok termesztésének sikertelensége főként arra vezethető vissza, hogy fejlődésük nem eléggé gyors és erőteljes, minek következtében ellenállóképességük csökkent mértékű. A lassú és nem eléggé erőteljes fejlődés egyik oka, hogy oltáskor az alanynövényben és nemes növényben levő, a tápanyagot szállító edénynyalábok nem találkoznak, nincsenek egymás folytatásában. Ezt a szokásos derékra való oltásnál nem lehet biztosítani. A másik ok, hogy a talajban levő tápanyagok — az ismert termesztési eljárásoknál - csak lassan, az oltást követően csak aránylag hosszú idő után hasznosíthatók. A lassú és nem eléggé erőteljes fejlődés további oka az is, hogy a tápanyaggal való ellátás a tenyészidő különböző szakaszaiban nagymértékben változó. Az ismert eljárásoknál szokásos évenkénti egyszeri átültetés ugyanis azzal a következménnyel jár, hogy közvetlenül az átültetés után a talaj tápanyagokban gazdag, ez a gazdagság azonban az idő múlásával egyre inkább csökken úgy, hogy az átültetés utáni év második részében a növény már nem tudja megkapni azokat a tápanyagokat, amelyekre a folyamatos fejlődés érdekében szüksége volna. A találmány feladata tehát kaktuszok, főként ritka észak-amerikai kaktuszok termesztésére olyan eljárás létrehozása, amely révén oltásnál az alanynövényben és nemes növényben levő, tápanyagot szállító edénynyalábok egymás folytatásában helyezhetők el, a növény tenyészideje alatt a tápanyagokkal való ellátás egyenletesen jól biztosítható, valamint az oltott növény közvetlenül az oltás után is azonnal megkapja a szükséges tápanyagokat és így az oltás utáni összeforradás gyorsan végbemegy, tehát az oltott növény gyorsan és erőteljesen fejlődik, kártevőkkel, betegségekkel, káros mikroorganizmusokkal szemben ellenállóvá válik, valamint a fajra jellemző bélyegek karakterisztikusabban mutatkoznak. A találmány a kitűzött feladatot olyan eljárás létrehozása révén oldja meg, amelynek jellemzője, hogy a kaktusz alanynövény laza szövetű csúcsát levágjuk és a vágási síkban kör alakú edénynyalábot tárunk föl, a nemes, az oltani kívánt növény csúcsát ugyanolyan átmérővel vágjuk le, mint az alanynövényen a csúcs levágása utáni metszési felület átmérője, ezután a nemes növény levágott csúcsát gyakorlatilag rés nélkül ráhelyezzük az alanynövény metszési felületére úgy, hogy az edénynyalábok egymás folytatásában vannak és a két metszési felületet az alanynövény cserepe aljának közepén és a nemes növény csúcsának közepén áthaladó gumigyűrűvel összeszorítjuk, az így előállított oltást meleg, árnyékos és páradús helyen tartva, valamint a talaj szikkadása után öntözve 6—14 napig állni hagyjuk, miközben a metszési felületek összeforrnak, ezt követően a gumigyűrűt eltávolítjuk és az oltott növényt azonnal hasznosítható tápanyagú talajba ültetjük, majd a tenyészidő végéig 8-12 hetenként ugyanilyen talajba átültetjük. A találmány szerinti eljárás további jellemzője, hogy az oltani kívánt, nemes növény csúcsát előnyösen úgy vágjuk le, hogy legnagyobb átmérője, azaz a szélessége azonos a magasságával. További jellemző, hogy az alanynövény és a nemes növény metszési felületének helyét úgy választjuk meg, hogy ez tüskefészekkel nem érintkezik. Az azonnal hasznosítható tápanyagú talajként laza, 5-7 pH értékű, legfeljebb ötven százalék humusszá vált részt tartalmazó, szálas és rostos szerkezetű, alacsony sótartalmú rétlábtőzeget használunk, amelynek minden köbméterébe előnyösen 1,5-2,5 kg, 1,4% N, 7% P2Oj, 21 % K20, 1,0% MgO és 0,1 % mikroelem (Cu, Mn, Fe, B stb.) tartalmú komplex műtrágyát keverünk. Jellemző végül az is, hogy az oltott növényt a tenyészidő alatt éjszaka 10-15°C, nappal pedig 10 — 35 °C hőmérsékletű, félárnyékos, 80-90 %-os páratartalmú térben tartjuk és minden talajszikkadás után, szakaszosan öntözzük. A találmány szerinti eljárást részleteiben a következő példával kapcsolatban ismertetjük. Az oltás céljára becserepezett, laza szövetűre nevelt kaktusz alanynövényt alkalmazunk, amelynek csúcsát levágjuk. Előnyös, ha az alanynövény 6-7 cm hosszú. A csúcsot kör alakú metszési felületűre vágjuk. A metszési felületen az alanynövénynek föltétlenül laza szövetűnek kell lenni, mert az oltás máni összeforradás csak ekkor lesz gyors lefolyású és jó minőségű. A metszési felület helyét az alanynövényen úgy választjuk meg, hogy a vágással kör alakú edénynyalábot tárhassunk föl. A metszési felületen, illetve ennek közvetlen közelében tüskefészek nem lehet, mert ez a metszési felület homogenitását zavarná. A nemes, az oltani kívánt növényt úgy szabjuk, hogy ennek szélessége, azaz a metszési felület átmé. rője és a lemetszett rész magassága lehetőleg azonos méretű legyen. A nemes növény metszési felületének átmérőjét az alanynövény metszési felületének átmérőjével azonos méretűre alakítjuk ki azért, hogy az alanynövényben és a nemes növényben levő, tápanyagot szállító edénynyalábok átmérője azonos legyen és a két metszési felületet gyakorlatilag pontosan lehessen egymásra illeszteni anélkül, hogy az oltás után maradna fedetlen metszési felület Ez n károkozókkal, növényi betegségekkel és 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 86 2
