185831. lajstromszámú szabadalom • Megszakítóegység kapacitiven terhelt izzólámpához

1 185 81! 2 A találmány tárgya megszakítóegység kapacitíven ter­helt izzólámpához, ahol a megszakítóegyseg izzólámpa foglalatba helyezésekor elektromos teljesítményt továb­bító külső érintkezőt tartalmaz, míg az izzólámpa a java­solt megszakítóegység felhasználásával van kialakítva. A találmány szerinti megszakítóegység alkalmazásával izzó­lámpához olyan előtét áramkör hozható létre, amely le­hetővé teszi az ellenállásból és kondenzátorból álló rész­egységek kiiktatását és egyidejűleg biztosítja, hogy a kondenzátor feszültsége ne jelenjen meg az izzólámpa külső csatlakozásán. Egyes izzólámpák esetében, és ez különösen a kis­feszültségű izzólámpákra vonatkozik, előnyös az izzó­lámpával sorosan kondenzátort alkalmazni, amely előtét­kapcsolásban elhelyezve csökkenti a lámpára jutó feszültséget. Az ilyen kondenzátorokat az izzószállal kapcsolják sorosan. Az előnyös kiviteli alakokban az elő­tétáramkört oly módon hozzák létre, hogy az a leszívott vákuumbura belsejébe beépíthető legyen. Az ilyen lám­pákhoz általában a hagyományos csavarmenetes lámpáié­­jet alkalmazzák, amellyel azok a szokásos foglalatokba beilleszthetők. Természetesen, akárcsak a jelen talál­mányban, az ilyen előtétáramkörök nem korlátozhatók csak a csavarmenetes lámpafejjel ellátott izzólámpákra, de a lényeges jellemzőket jobban lehet ismertetni, ha er­re korlátozottan mutatjuk be az ismert és a találmány szerinti megoldást. A kisfeszültségű izzólámpák ismert megoldásaiban az előzőekben leírt módon kialakított előtétáramkör kon­denzátora a lámpafej központi érintkezőjére van csatla­koztatva, míg másik fegyverzete az izzószállal van soro­san kapcsolva. Az izzószál szabad vége a lámpafej másik pólusához van csatlakoztatva. Természetesen a fordított elrendezés is ismert, amikor az izzószál van a központi érintkezőhöz csatlakoztatva és a másik érintkező, vala­mint az izzószál másik vége közé kerül a kondenzátor. Az ismert lámpakonstrukciók alapvető hátránya, hogy az előtétként alkalmazott kondenzátor viszonylag nagy fe­szültségre tölthető fel. A lámpának a foglalatból történő eltávolítása során a külső érintkezőkön keresztül a kon­denzátor kisülhet, ami nem kívánatos jelenség. Abból a célból, hogy a kondenzátor feszültségét gyor­san megszüntessük, lehetséges a kondenzátorhoz olyan söntölő ellenállást csatlakoztatni, amely a kondenzátor feszültségét levezeti, töltését kisüti. Bár kívánatos a kon­denzátor töltésének a lehető leggyorsabb eltávolítása, eh­hez olyan ellenállást kellene alkalmazni, amelynek ellen­állása viszonylag kicsi és így a disszipációs folyamat idő­állandója lecsökken. A kis ellenálásnak viszont az a hát­ránya, hogy rajta nagy a teljesítménydisszipáció, az átve­zetett teljesítmény jelentős része hő alakban felszabadul, és ez csökkenti az előtétáramkör hatékonyságát, még akkor is, ha biztosítják az ellenállás lekapcsolását az izzó­lámpa üzente során. Ez a megszakítás azonban számos problémát vet fel, lia a lámpa a foglalatban van elhelyez­ve. Ha egy ilyen mechanizmus nem megfelelően műkö­dik, jelentős áramátfolyás alakulhat ki, akár csak pilla­natnyilag is, aminek következménye az izzólámpa izzó­szálának viszonylag gyors tönkremenetele lehet. Ezt a destruktív hatású lúlmelegítcs okozza. A találmány célja a fenti hátrányok megszüntetése és olyan megszakítóegység, illetve izzólámpa kidolgozása, amelyben az előtétként alkalmazott kondenzátor árama nem okozhat kellemetlen külső hatásokat, illetve nem já­rul hozzá az izzószál élettartamának lecsökkenéséhez. A kitűzött feladat megoldására olyan megszakító­egységet hoztunk létre, amely kapacitíven terhelt izzó­lámpáknál és különösen kisfeszültségű izzólámpáknál terhelésként működik és amely izzólámpa foglalatba he­lyezésekor elektromos teljesítményt továbbító külső érintkezőt tartalmaz és a találmány szerint párhuzamo­san csatlakoztatott terhelőkapacitást és ellenállást tartal­mazó kapcsolótaggal van ellátva, ahol a kapcsolótag első közös pontja az izzólámpa izzószálára, második közös pontja két külső érintkező egyikére van vezetve, ahol a két külső érintkező egymástól elválasztható módon van elrendezve. A találmány szerinti megszakítóegység egy előnyös ki­viteli alakjában az izzószállal párhuzamosan a kapcsoló­tag első közös pontjára biztosítóegység van vezetve,míg megszakítóelemként vezetőhuzalt körbefogó tömítőgyű­rűt tartalmaz, amely deformálható anyagból készüli és deformálatlan alakjában a két külső érintkező között rés van. A foglalatból való lámpaeltávolításhoz célszerűen a megszakítás során polarizáló elemet tartalmazó kiviteli alak is előnyös. A kitűzött feladat megoldására izzólámpát is létrehoz­tunk, amely külső érintkezőkkel ellátott tokozásban megszakítóegységet tartalmaz, ahol a külső érintkezők foglalaton keresztül külső áramkörre csatlakoztathatók, továbbá fényáteresztő burája, a burában kialakított sem­leges gáztöltete és a burában elrendezett izzószála van. és a bura a tokozással egy egységként van kialakítva. Ugyancsak a kitűzött feladat megoldására szolgál az az izzólámpa, amelynek a találmány szerint leszívott te­rű, fényáteresztő anyagú és semleges gázzal töltött burá­ja, a burában elrendezett elektromos árammal fűthető izzószála, a burát egyik oldalával megtámasztó tokozása, a tokozás másik oldalán elrendezett csavarmenetes fejré­sze van, ahol a tokozáson belül párhuzamosan csatolt terhelőkapacitásból és ellenállásból álló, egyik közös pontjával az izzószállal sorba kapcsolt kapcsolótagot tar­talmaz, amelynek másik közös pontja a csavarmenetes fejrészben elrendezett elválasztható külső érintkezők egyikére van csatlakoztatva, valamint a kapesolótagot a fejrész foglalatból való eltávolításakor a másik külső érintkezőtől elválasztó elemmel van ellátva. A találmány tárgyát a továbbiakban példákén ti kivite­li alak és megvalósítási fonnák alapján ismertetjük részle­tesen, ahol a csatolt rajzra hivatkozunk. A rajzon az 1. ábra a találmány szerinti megszakítóegységgel ellá­tott izzólámpa vázlatos keresztmetszete, a 2. ábra a találmány szerinti megszakítóegység egy má­sik előnyös kiviteli alakjával ellátott izzólámpa fejrészé­nek keresztmetszete, míg a 3. ábra a találmány szerinti megszakítóegyseget alkal­mazó izzólámpa elölnézete részleges kitöréssel. A találmány szerinti megszakítóegységgel ellátott izzólámpa (1. ábra) 41 tokozással van kialakítva, amely C kapacitanciájú 22 terhelőkapacitást tartalmaz. A 22 terhelőkapacitással párhuzamosan 24 ellenállás van beik­tatva. amelynek ellenállása R. Az RC szorzat ennek meg­felelően meghatározza a disszipatív jellegű kisülést jel­lemző időállandót. A 22 terhelőkapacitás és a 24 ellen­állás mini párhuzamos egység az izzólámpa 44 izzószálá­val (3. ábra) 29 vezeték révén van sorosan kapcsolva. A 44 izzószál másik vége 28 vezeték segítségével kerül elektromos kapcsolatba 40 csavarmenetes fejrész egyik vezető részével. A 40 csavarmenetes fejrész lehet például a hagyományos felépítésű, az 1. ábra szerinti foglalatba 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents