185820. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ragasztó, illetve impregnálóanyag előállítására, előnyösen cellulóz tartalmú anyaghoz és textiliához
1S5 820 2 Az így előállított ragasztóanyagot 40% melamlnformaSdehid gyantával keverve, farost részecskék összeragaszíására használja k. 10. (alkalmazási) példa A 4. példa szerint előállítóit ragasztóanyagból 360 g-ot összekeverünk 40 g karbamid-forrnaidehid gyantával (Arbacoll FK). A homogén elegye! fél óráig állni hagyjuk. Ezután hozzákeverünk 80 g rozslisztet és fél óráig ismét állni hagyjuk. Az elegyhez ekkor 28,8 g 25%-os NH4C! katalizátor oldatot adunk. A kompozíciót hengeres felhordással furnérlemezre visszük fel 120-130 g/m2 mennyiségben, s a lemezeket 135 °C-on 5 percig préseljük. 11. (alkalmazási) példa Mindenben a 10. példában leírtak szerint járunk el, csak az ammóniunvklorid mennyiségét 1,5%-ra változtatjuk. À furnérlemezre felvitt ragasztó mennyisége pedig 100-110 g/m2. A lemezeket 140 °C-on 5 percig préseljük. 12. (alkalmazási) példa összekeverünk 300 kg karbamid-formaldehíd gyantát (Amicol-60), 50 kg 5. példa szerinti ragasztóanyagot, 29 kg 25% szilárdanyag-tartalmú paraffin emulziót, 1,6 kg NH4C!-ot és 1,5 kg ammóniumhidroxid oldatot. A ragasztóanyagot alaposan homogenizáljuk, majd len és kender pozdorját összekeverünk súlyára számított 32% mennyiségű ragasztóanyaggal Az impregnált anyagból 190 cC-on 15-18 kp/cm2 nyomáson, 5-7 perc présidő mellett lemezeket préselünk. 13. (összehasonlító) példa Összehasonlító vizsgálatokat végeztünk a teljes térhálósodási idő (,C” idő) és térhálósodás körülményeinek megfigyelése révén - a térhálósodást szabályzó kompozíció (bórvegyület + térhálósodáskor hőfejlődés mellett bomló vegyület) szerepének bemutatására. Gyanta Teljes térhálósodási idő 1. példa szerinti gyanta ,A’ 1 '46" Kontroll ,B’ gyanta** 33-54" ** A kontroll gyanta az 1. példa szerint készült, de bórvegyüietet és térhálósodást szabályzó, hofejlödés mellett bomló p-toluol-szulfonklóranudnátriumot nem tartalmazott. M egfigyelések : í A ,C’fázis kialakulása (a teljes térhálósodás) az ,A’ mintánál pillanatszerü a ,B’ mintánál fokozatosan történik a térhálósodás 2. Viszkozitás változása: az ,A’ mintánál a viszkozitás közvetlenül a ,C fázis elérése előtt nő meg. ,B’ mintánál fokozatosan változik. 3. Az ,A’ minta esetében viz:es fázis nem észlelhető; a ,B* minta esetében különálló vizes fázis kialakulása figyelhető meg. Az összehasonlító példából egyértelműen kitűnik, hogy a találmány szerinti minta térhálósodási tulajdonságai kedvezőbbek ragaszíógyantakéní történő felhasználás folyamán. Szabadalmi igénypontok Eljárás ragasztóanyag előállítására, előnyösen celíulóztartalmú anyagok és textíliák ragasztására, karhamid és formaldehid alkálifém- vagy alkáliföldfém sók jelenlétében végzett kondenzálásával, bórvegyüiei és aíkil-amin adagolása mellett azzal jellemezve, hogy karbamicot és formaldehidet 1 : 1,05-2 mólarányban, lúgos közegben kondenzálunk és az. előkondenzátumhoz hozzákeverünk a karbantidra számítva 0,15-1,1 mól mennyiségben alkálifém vagy alkáliföldfém sót, folytatjuk a kondenzációt a kívánt viszkozitási érték eléréséig, ezután a gyantához hozzákeverünk, annak szárazanyag-tartalmára számítva 0,1-5% bértartalma szervetlen vegyületet éspedig B20, 3 H-O-t, H3R03-t, Na3B03-t, vagy nátrium-poliborátot és 0,1- 3% térhálósodást szabályzó szerves foszfátvegyüíetet, vagy p-toluol-, illetve benzol-szulfonksóramí i-nátriumot, valamint 0,3-10% szekunder vagy tercier amin ásványi savval képzett sóját, éspedig triaíkil-amin, trialkilén-diamin, trialkanolamin vágy diamin, morfolin vagy szubsztituált morfolin hidrokloridját, hozzáadunk továbbá ismer* térhálósító katalizátort, adott esetben sűrítőadalékot és ismert fenol-, karbaroid- vagy melamingyai tát. (Elsőbbsége: 1983. 03. 17.) 2. Eljárás ragasztó, illetve impregnáló anyag előállítására, előnyösen celíulóztartalmú anyagok és textí'iák ragasztására és impregnálására, karbamid és formaldehid alkálifém vagy aikáliföldfém sók jelenlétében végzett kondenzálásával, bórvegyület és alkil-iu liín adagolása mellett azzal jellemezve, hogy karbamidot és formaldehidet 1 : 1,05-2 mólarányban, lúgos közegben kondenzálunk és az előkondenzátumhoz hozzákeverünk a karbamidra számítva 0,15-1.1 mól mennyiségben alkálifémvagy alkáliföldfém sót, folytatjuk a kondenzációt a kívánt viszkozitás eléréséig, ezután a gyantához hozzákeverünk, annak szárazanyag-tartalmára számítva 0,1-5% bórtartalmú szervetlen vegyületet, éspedig B3O3 • 3 H3B03-t, Na3BO,-t, vagy nátrium-poliborátot és 0,1-3% térhálósodást szabályzó szerves foszfát vegyületet vagy p-loluol-, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
