185816. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kukorica fitomassza komplex hasznosítására
1 185 816 2 J. táblázat Fontosabb gazdasági növények produkciója mérsékelt égövi maximumok alapján (Hortobágyi 1980) Megnevezés Produkció g/cm5/nap Búza 18 Rizs 36 Kukorica 17-52 Burgonya 23 Cukorrépa 21-31 4. táblázat Fontosabb gazdasági növények* produktuma (COOPER, 1975) Megnevezés A termék mennyisége t/ha Búza szemtermés 5-12 Összes szárazanyag 12-30 Rizs szemtermés 7-14 összes szárazanyag 22 Kukorica szón termés 5-14 összes szárazanyag 26-29 Burgonyagumó 11-18 összes szárazanyag 20-22 Cukorrépagyökér 13-26 összes szárazanyag 23-32 * Különböző éghajlatú területekről összevonva Az asszimiláció hatásfokát a jelenlegi ismeretek szintjén a nemesítési módszerekkel nemigen lehet 30 növelni. A területegységre számított szervesanyagprodukció az asszimiláló felület növelésével (az állomány sűrítése) fokozható. A teljes kukoricanövény erjesztéssel tartósított formában különösen előnyös, produkció-fajlagosai 35 20-50%-kal jobbak a szárítva szemesen tárokhoz, illetve a lucernaszénához és a füsilóhoz viszonyítva. Ezen megállapítást az 5. táblázat adatai példázzák. 5. táblázat 40 Néhány takannányféleség 1 ha-ról elérhető keményítőérték-hozama (ÁKI, 1979., óit.: Bánházi Gy.: 1981) Teljes Szemes kukori- kukori- Lucerna Fű Megnevezés ca- ca (széná- (sitóznövény (szárit- nak)** va)** (silózva) va)* Szárazanyaghozam, t/ha Keményítőérték-hozam, t/ha A maximálisan elérhető keményítőérték-hozam % 12,0 5,5 8,6 8,6 6,72 4,95 3,1 3,6 100 73,6 46,1 53,6 Megjegyzés; * azonos agrotechnika esetén ** lomt/ha szénatermést feltételezve 50 55 így Hollandiában végzett kísérletek szerint a kukorica 2,18%-os PAR értékéi közel háromszorosa- 60 ra sikerült növelni. (Bálint A. 1977). Az összefüggés azonban optimumgörbével jellemezhető, a megnövelt vegetatív felület fokozza a légzési veszteséget. Utóbbi az előállított szervesanyag 20-50%-át is igénybe veheti. A növénynemesítés a hasznos tér- 65 més mennyiségét igyekszik az új fajtatípusoknál növelni. Kukoricánál, a kiváló hibrideknél is a szem és az egyéb növényrészek aránya közei 1:1* (Bellini, P,, Fusi, G. [1961]: Rese individuaíi ed unitarie dei diversi organi epigei in Zea mays L., Elelte, VII, 1, 28-40.). A szárazanyag megoszlását az egyes növényrészek között a 6. táblázat mutatja. 6. táblázat A szárazanyag megoszlása kidönböző amerikai kukoricahibridekben és olasz kukoricafajtákban (BELLINI és FUSI, 1961) Növényrész Szárazanyag % az összes szárazanyag százalékában érés idején Amerikai hibridek Olasz fajták Szár + címer 25,90 29,26 Levél 10,00 10,14 Csuhalevelck 6,25 9,63 Csutka 8,83 8,43 Szem 49,02 42,62 Szem és egyéb növényrészek aránya 1 : 1,03 1 ; 1,34 Hazai gyakorlati produkciót: 60 q/ha közepes szemtermést véve figyelembe, a kukorica teljes fitomasszája a következő: 60 q/ha szemtermés 45 q/ha levél, csuhalevelek 16 q/ha csutka 56 q/ha gyökér és szár 180 q/ha Megállapítható, hogy a szemtermés a fitomaszszának csak mintegy 30%-a (Menyhért Z. [1979]: A kukoricáról a termelőknek Mg. Kiadó, Budapest). A kukorica föld feletti részeit alkotó elemek megoszlását (100 q/ha termésben) a C kivételével az 5. táblázat mutatja (Barber, S. A., Olson, R. A. [1968] Fertilizer Use on Corn. (In changing Patterr a in Fertilizer Use) Soil Science Society of America. Inc. Madison Wise.). 7. táblázat A kukoricanövény föld feletti részének tápanyagtartalma Elemek Tápanyagtartalom, kg szemben szárban N 52,21 24,97 P 12,71 3,18 K 15,89 63,56 Ca 0,59 15,89 Mg 4,54 13,17 S 4,99 3,63 Fe 0,05 0,81 Mn 0,02 0.11 Zn 0,08 0.08 B 0,02 0,05 A táblázat (7. táblázat) adataiból megállapítható, hogy takarmányozás-élettani szempontból a teljes föld feletti fitomassza felhasználása közelíthet optimumot állati termékek előállításánál. 3
