185814. lajstromszámú szabadalom • Készítmény és eljárás növények termesztésének intenzifikálására
1 135 814 2 állapotban. Alternatív módon a készítményt elleverhetjük használatra kész növényvédőszerrel is. A találmány szerinti eljárás további részleteit a kiviteli példákban mutatjuk be: 1. példa 500 ml vízben feloldunk erőteljes keverés közben 48 g 70-80%-os éterezettségi fokú, 2-3 • 105 mole- 10 kulasúlyú karboximetjl-cellulóz-nátriumot, majd . az oldatot 1 literre vízzel kiegészítjük. A készítmény előállítható szilárd formában is, por vagy granulált termék formájában. A karboximetil-cellulóz-nátriumot tartalmazó készítményt a 15 továbbiakban zl-val jelöljük. 2. példa Az 1. példa szerinti folyékony készítményhez hozzáadunk 6 ml 44%-os dioktil-szulfo-borostyánkŐsavas-náírium-oldatot 1000 ml végtérfogatra számítva. Szilárd kiszerelés esetén 48 g 1. példa szerinti karboximetil-cellulóz-nátriumhoz por vagy granulátum formájában hozzáadunk 2,5 g dioktilszulfo-borostyánkősavas-nátriumot. A felületaktív szert tartalmazó A készítményt a továbbiakban ß-vel jelöljük. A dioktil-szulfo-borostyánkősavasnátrium helyett a 2. példában felhasználhatunk 1 liter össztérfogatra számítva 1 g di-l-p-methont, továbbá 0,4 g oktil-fenoxi-poii-etoxi-etanol és 0,3 g Na-szulfoszukcinát keverékét vagy 0,35 g alkílarilpoliglikol-étert. 3. példa 20 25 30 35 A 2, példa szerinti folyékony készítményhez hozzáadunk 30 g következő összetételű fémkelátot: K20: 13,4 tömegrész MgO: 0,2 tömegrész Fe: 7,6 tömegrész Zn: 0,83 tömegrész Mn: 1,48 tömegrész B: 0,2 tömegrész Cu(II): 0,79 tömegrész Mo: 0,03 tömegrész A készítményt kiegészítjük 6 g gibberellinsav (GA3) hozzáadásával. Ezt a készítményt a továbbiakban C-vel jelöljük. A találmány szerinti készítmények hatását a következő példákon mutatjuk be. A példákban az egyes készítmények (A, B és Q adagja rendszerint 100% hatóanyagra átszámítva értendő. 40 45 50 55 4. példa a) A találmány alkalmazásával javítható a talajok porozitása, amely kapilláris vízemelési vizsgá- 60 lattal igazolható. Különféle talajok kapilláris vízemelésének vizsgálatára 10 cm átmérőjű és 10 cm magasságú azbesztcement csövekbe 600-600 g homokot, vályogot, illetve agyagot töltöttünk. A betöltött csöve- 65 ken az i. táblázat szerinti adagban  készítményt folyattunk át. A kapilláris vizemelkedés mértékét 5, illetve 24 óra elteltével határoztuk meg. /, táblázat Az A készítmény hatása különféle talajok kapilláris vízemelésére Adag kg A (100%-os)/ /t talaj Homok V ályog Agyag 5" 24h 5h 24" 5" 24" 0 255 160 180 150 110 210 0,16.- 10' 245 351 178 350 113 221 0,3 • 10' 235 334 178 350 130 257 0,64- 10' 210 290 160 316 145 274 1,28 • 10' 212 284 200 390 153 300 2,56- 10' 160 280 156 315 145 275 5,12- 10' 143 256 162 305 145 253 Az 1. táblázatból kitűnik, hogy homoktalajon 2,56 • 10 3 kg/to adagig optimális az eredmény, a vályognak megfelelő értékeket mértünk. Az 5,12 • 10 3 t dózis mért értékei már az agyagos vályog kategóriába esnek. A vályog vízemelési értékei a homokéhoz hasonlóan csökkenő tendenciát mutattak. Agyagon a dózis növelése a kapilláris vízemelés növekedését idézte elő. Szabadföldi viszonyok között a 0,5 ha-os homokparceüákon vizsgáltuk a differenciál porozitás és a pórusvolumen alakulását. Az 1,6-3,2-6,4-12,8 • • 10kg/to adagok alkalmazása mellett a legkedvezőbb eredményt a 6,4 • 10~3 kg/to dózisnál kaptuk. Itt a lényegében változatlan összporozitáson belül a gravitációs pórusok részaránya 11%-kal csökkent, a kapilláris pórusoké 28%-kal nőtt, ami nemcsak a víz, hanem a tápanyagszolgáltató képességet is pozitiv irányban befolyásolta. Az oldal formájában kijuttatott A készítmény a gravitációs pórusokon a mélyebb rétegek felé szivárog. A rétegbe beszivárogva felületi réteget képez a taiajrészecskéken, s ezzel csökkenti a pórusok átmérőjét. így azok egy része kapillárisként kezd viselkedni és alkalmassá válik felvehető víz tárolására. Nagy viszkozitása folytán a készítmény kitölti a gravitációs pórusok egy részét, ezzel akadályozza a lefelé irányuló nedvességmozgást. b) Szerkezet nélküli talajba adagolva az A készítmény összetapasztja a vázrészeket, s ezáltal bizonyos mértékig vízálló, morzsás, jobban megművelhető szerkezetet hoz létre. A morzsa-vízállékonyság növelése kedvező hatást vált ki a kötött talajokban, ahol a felületi hártyaképződés következtében csökken az agyagásványok duzzadása, ennek eredményeként pedig az agronómiái szerkezet időlegesen kedvezőbbé válik. A morzsa-vízállékonysági vizsgálatot homok, vályog és agyag talajok felső 10 cm-es rétegéből végeztük 1,6-3,2-6,4-12,8-25,6-51,2- 10 4 kg hatóanyag/t talaj A készítmény adagolásával. A morzsavízállósági vizsgálatot Kazó-féle készülékkel végeztük és a javítás mértékét Sekera-féle értékszámokkal határoztuk meg. (A kezelendő talaj menynyiségénél közepesen ülepedett homoktalaj 20 cm-es rétegét tekintettük alapegységnek és 1,5 3
