185813. lajstromszámú szabadalom • Berendezés szemcsés anyagok pneumatikus kiszórására
1 185 813 2 A találmány tárgya berendezés szemcsés anyagok pneumatikus úton történő kiszórására, főként mezőgazdaságilag hasznosított területekre, amely berendezésnek készlettartálya és több, légfúvóval összekötött szállítócsöve van, amelyeknek a menetirányra merőlegesen meghatározott távolságban levő végein könyökalakú szórófejek vannak elrendezve és ezek megközelítőleg vízszintes, különálló íves járatokként kialakított, menetiránnyal ellentétes irányba nyüó kilépő nyílásokkal vannak ellátva. A 14 27 107 sz. francia szabadalmi leírásból ismert egy műtrágyaszóró berendezés mezőgazdasági üzemek számára, amelynél a műtrágyát légfúvó segítségével egy központi szórófejen keresztül pneumatikus úton terítik ki. A szórófej fúvókája az áramlás irányában erősen kiszélesedik, míg az áramlási keresztmetszet magassága fo lyamatosan úgy csökken,- hogy az áramlási keresztmetszetek a szórófejben a belépéstől a kilépésig állandóak maradjanak. Kétfázisú áramlás, például levegő és műtrágyagranulátum áramlása esetén nem érhető el egyenletes granulátum-eloszlás a levegőben, így ezen ismert elrendezésben fürtszerű granulátum-alakzatok képződnek, amelyeket terelőlemezek segítségével sem igen lehet szétoszlatni, mivel a kilépési keresztmetszetben a terelőlemezek távolsága természetszerűleg meglehetősen nagy. A granulátáram szorosan hozzásimul a terelőlemezekhez és a fürtszerű műtrágya-alakzatokat a további röppálya során a levegő sem tudja kellőképpen szétteríteni, így a talajt egyenetlenül teríti be a műtrágya. Ezenkívül ennél a kivitelnél csak egyetlen, a berendezés szórási szélességének közepén elhelyezett központi szórófej alkalmazása lehetséges. Azonban a szokásos műtrágya-szemcseméreteknél ez az elrendezés csak mintegy 4-6 méteres munkaszélességet tesz lehetővé. Finomszemcsés műtrágyák a csekély röptávolság és a légellenállás miatt ezzel a berendezéssel csak rossz hatásfokkal téríthetők szét. Egy hasonló jellegű berendezés ismerhető meg a 27 18 841 sz. NSZK közzétételi iratból, amely nagy szélességű szórásra alkalmas. A leírásban szereplő berendezés számos, a menetirányra merőlegesen elhelyezkedő szállítócsővel és ezekre csatlakoztatott könyökaiakú szórófejekkel van felszerelve és a granulált műtrágyát viszonylag egyenletesen és állandó szórási szélességgel teríti. A könyökalakú szórófejek szórási szélessége kb. 1—2 m, így egy 12 méteres munkaszélességű berendezésénél megfelelő szórófejekkel ellátott 16-18 szállítócsőre van szükség, hogy a kellő átfedés biztosítva legyen. A 26 16 112 sz. NSZK közrebocsátás! irat olyan berendezést ismertet, ahol a könyökalakú szórófejet alkotó különálló íves járatok lefelé irányítottan vannak elrendezve, így a kiszórt anyag a talaj irányában van megvezetve. A 27 18 841 sz. NSZK közzétételi irat szerinti berendezésnél a könyökalakú szórófej íves járatai ugyan vízszintes síkban vannak kivezetve, azonban egymás fölött vannak elrendezve és ütközőlapokkal vannak felszerelve. Az egyes íves járatoknak egymástól eltérő görbületi sugaruk van. Ennek a megoldásnak az a hátránya, hogy az egymás fölött elrendezett íves járatok különböző granulátum-mennyiségeket vesznek fö! a szállítócsőből, miután az alsó csőfélben áramlik a teljes granulátum-mennyiség 2/3—3/4 része. Az átfedés tekintetében a járatok nem egyenletes nagyságú több részárama így természetszerűleg aszimmetrikus eloszlási görbét eredményez az egyes szállítócsöveknél, úgy hogy ezen hátrány lehetőség szerinti kiküszöbölésére ezen ismert berendezésnél a könyökalakú szórófejeket egymástól viszonylag kis távolságokra kell elhelyezni, ezáltal viszont nagyszámú szállítócsőre van szükség. A találmány által megoldandó feladat olyan berendezés létrehozása szemcsés anyagok pneumatikus kiszórására. amelynek csak kevés nagyméretű száiíítócsöve van, nagy szórási szélességet fog át, ugyanakkor biztosítja a kiterített szemcsés anyag egyenletes eloszlási képét, A kitűzött feladatot a találmány értelmében azáltal oldottuk meg. hogy az egyes könyökaiakú szórófejek különálló íves járatai vízszintes síkban egymás mellett vannak elrendezve és önmagában ismert módon különböző terelőszögekkel vannak kialakítva. A találmány szerinti kialakítás révén az az előny adódik, hogy az egyes íves járatok terelőszögeinek megfelelő megválasztásával a szórási legyező kívánt teljes szórási szöge állítható be, amely egyúttal a szélső tartományok optimális átfedését biztosítja. Az íves járatok számának megválasztásával a teljes szórási szög variálható. Végezetül az íves járatok be!épőnyíiás3inak különböző osztása révén befolyásolható az oldalsó illetve középső járatokba jutó anyag mennyisége. Az íves járatok azonos osztása esetén a középső járatok nagyobb granulátummennyiséget kapnak, mint a szélső külső járatok, ami kívánatos a szórási legyező jó átfedettségéhez. Annak következtében, hogy csak viszonylag kevés, de nagy keresztmetszetű szállítócsövet alkalmazunk,amelyek közvetlenül a könyökaiakú szórófejekhez vezetnek, csekély áramlást veszteségek adódnak. Ezenkívül a nagy szállítócsövek előnye az, hogy ezeket önhordó módon lehet kiképezni, így nincs szükség a szállítócsövek szániára járulékos tartókeretre. 3 m maximális közúti szállítási szélességnél csak egy-egy száliítócsovet kell balról és jobbról behajtani, A szállítócsövek csekély száma emellett azzal az előnnyel is jár, hogy megtakaríthatóvá válnak különböző járulékos adagolóelemek, keverőszerkezetek stb. A találmány értelmében célszerű lehet továbbá egy anyagáram-elosztó beépítése, amely köralakú vagy négyzetes, vagy hasonló csőkeresztmetszetből egy szélesebb, lapos keresztmetszetbe átmenő alakú idomként van kiképezve, és erre van a könyökaiakú szórófej csatlakoztatva. Az anyagáram-elosztó kimeneti keresztmetszete lehet szimmetrikus az addigi csőtengelyhez képest, de lehet ferdén felfelé vagy lefelé irányított is. Ilyen kialakításnál a granulátáramnak az anyagáram-elosztó alsó vagy felső fedőlapjára való felütközése következtében rövid áramlási úton belül a nagy tömege miatt tehetetlen granulátáram egy szélesebb kimeneti keresztmetszeten oszlik el. A találmány értelmében célszerű továbbá,ha az anyagáram-elosztó kimeneti keresztmetszete annyival van a csőtengelyhez képest felfelé vagy lefelé eltolva, hogy azok a részecskék, amelyek a felső vagy alsó csőfal közeiében áramlanak, minden esetben először az’anyagáramelosztó megfelelő fedőlapjára ütközzenek és ne léphessenek be érintkezés nélkül a tulajdonképpeni könyökaiakú szórófejbe. Az anyagáram-elosztó megfelelő dőlésével elérhető, hogy a középső vezetőlapát-csatornák (íves járatok) kevesebb, az oldalsó külső járatok pedig több granulátumot vegyenek fel. Ily módon lehetséges a granulátum meredekebb vagy laposabb eloszlási görbéjének beállítása. Végül a találmány értelmében előnyös, ha az anyagáram-elosztó elé anyagáram-egyenirányító van beiktatva, p. 10 15 20 25 30 35 ó0 45 50 55 60 65 2
