185810. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés felületen lerakódott, különösen vízből kicsapódott szennyeződések eltávolítására, előnyösen vízfüggönyös fóliasátrak tisztítására
185 8 0 2 A találmány tárgya eljárás és berendezés felületen lerakodott, különösen vízből kicsapódott szennyeződések eltávolítására, előnyösen fóliasátrak tisztítására. A gyakorlati élet számos területén találkozunk olyan zárt belső terekkel, amelyek tisztítása - a levegőből, vízből stb. kicsapódott és a felületen lerakodott anyagok eltávolítása - nagy nehézségekbe ütközik vagy egyes esetekben egyáltalán nem oldható meg. Az ilyen felületek tisztításához, regenerálásához illetve állagmegóvásához olyan tisztítórendszer szükséges, amely rendelkezik a tisztításhoz szükséges közeget a zárt térbe vezető csőhálózattal, és rendelkezik legalább egy, az áramlást létrehozó berendezéssel. A fent említett probléma különösen vízfüggonyös fóliasátrak tisztításánál jelentkezik. A vízfüggönyös fóliasátrak lényegében két egymás felett adott távolságra kifeszitetí fóliaívből épülnek fel, amely fóíiaívek viszonylag zárt teret alkotnak, és mely térbe általában 16-18 °C-os - vagy ennél magasabb hőmérsékletű - termálvizet permeteznek. így a termálvíz hőenergiájának felhasználásával ún. hőfüggönyt hoznak létre, amely hőfüggöny révén biztosítható, hogy a fóliasátor belső hőmérséklete minden esetben fagypont feletti legyen, és így megóvjuk a fóliasátor alatt termesztett növényeket a fagykártól. Az ilyen fóliasátrak alkalmazása révén viszonylag kis költségráfordítással érhető e! a kívánt termesztési eredmény. A fóliasátrak üzemeltetésének legnagyobb problémája, hogy a fóíiaívek között a hőfüggönyt tisztitaílan ún. „nyers” vagy nagy szervesanyag tartalmú termálvízzel valósítják meg, és így fóliaívek közé permetezett víz jelentős mennyiségű oxigént vesz fel, amelynek következtében vashidroxid csapadék keletkezik. így a belső fólia felső, vízzel érintkező részén 30-40 napos üzemeltetés után feltűnő rozsdaszínü szennyeződés figyelhető meg. A vízből kicsapódó anyagok mennyisége és így a szennyeződés mértéke is az alkalmazott víz ásványanyag-tartalmának függvénye. A szennyeződések elsősorban azokon a részeken keletkeznek, amely részeken a víz valamilyen oknál fogva lassabban folyik le a fóliafelüleíen. Az ilyen káros lerakódásokat a fóíiaívek feszesebbé tételével, illetve a szükségesnél több víz bepermetezésével próbálják megakadályozni (lásd: Somos András-Turi István: Vízfüggönyös fóliasátrak építése és hasznosítása a házikertben. Mezőgazdasági Könyvkiadó - SZÖVOSZ 1977, 22. oldal). A fóíiaívek közé történő vízpermeíszés másik következménye, hogy a permetezés hatására megbomlik a széndioxid egyensúly, amelynek következtében számottevő kalcium karbonát és bázisos magnéziumkarbonát válik ki, amelyekbe beépül a vízzel érintkező kis mennyiségű homok, és így kedvező feltételeket teremt algák és baktériumok megtelepedésére. A fent ismertetett folyamat következtében jelentős mértekben csökken a fólia fényáteresztő képessége, amelynek következtében csökken a fólia alatt termesztett kultúrnövények termésátlaga. így bár a hidegtől megvédtük a növényt, a fólia fényáteresztő-képességének romlása következtében a növény nem kapja meg a növekedéséhez és fejlődéséhez szükséges fénymennyiséget. A fóliának ez a fényátereszlő-képesség csökkenése különösen a fényszegény téli és kora tavaszi időszakban jelent igen nagy problémát, mivel ezen időszakban a teljes fóliafelüiet 10-25%-ában okozhat jelentős - szemmel látható - változást. Ez azt jelenti, hogy a fólián keresztüljutó sugárzás az első két hónapban 5%, a második két hónapban 20% és a hatodik hónap végére 35% sugárzás illetve fényintenzitás-csökkenést eredményez (lásd 1. ábra). Mint ismeretes, a növények növekedését a fény elsősorban a fotoszintézis útján befolyásolja. Ismeretesek olyan sugarak, amelyek csak kis mértékben és közvetve befolyásolják a fotoszintézist, ilyen pl. az egyszerű - monokromatikus - vörös fény, amely fényben a fotoszintézis mechanizmusa ugyan jól működik, de a növény megnyurgul, levelei kicsik maradnak, és ezáltal kevés szervesanyag képződik. (Lásd Dr Somos András, Dr. Korodi László és Dr. Túri István: Zöidséghaitatás, Mezőgazdasági Könyvkiadó, Budapest, 1980. 49. oldal.) A fóliasátrakon megtelepedett baktériumok esetén a kirakodás vöröses fényt bocsát ki, amelynek következtében - mint fent is említettük - a növény nem megfelelő módon fejlődik. A tapasztalatok azt mutatták, hogy amennyiben a kicsapódott szennyeződéseket nem távolítják el, úgy a vártnál lényegesen kisebb terméshozammal kel! számolni. A kísérletek azt bizonyították, hogy amennyiben a tisztítás már 2 hónap után megtörténik, úgy 8%, 4 hónap után 25% és abban az esetben, ha a tisztítást egyáltalán nem végezzük el 40%-os termésátlag-csökkenés következik be. A korábban már említett Somos András - Túri István 1977-ben megjelent „Vízfüggönyös fóliasátrak építése és hasznosítása a házikertekben” c. kiadványában ismertette az erős szennyeződés hatásait (lásd 22-23., illetve 56. oldalakat) és útmutatást is ad a szennyeződés egy lehetséges eitávolltási módjára. Nevezetesen a szennyeződés eltávolítására 20-30-szoros hígítású sósavoldat alkalmazását javasolja, amely oldatot a vízfüggönyt biztosító berendezéssel, az ún. fütövfzvezetéken keresztül juttatja a fóliaívek közé. Ez a módszer azonban a gyakorlatban nem vált be, mivel egyrészt a javasolt hígítás mellett a szenynyeződés eltávolítása több napot venne igénybe, ami nem minden esetben oldható meg, másrészt pedig a vízfüggönyt biztosító berendezés a sósav hatására nagy mértékben megrongálódik és idő előtt tönkremegy. További hátrány, hogy a vízfüggönyt létrehozó berendezést a javasolt tisztítás esetén saválló anyagból kell elkészíteni, ami igen jelentős mértékben megnöveli annak költségeit. Jelen találmányunk elé azt tüzűik ki célul, hogy olyan eljárást és berendezési alakítsunk ki, amely kiküszöböli az eddig alkalmazott eljárások és berendezések hátrányait, és amelynek segítségével lehetővé válik fóliasátrak vagy egyéb más zárt terek megfelelő tisztítása. A találmány szerinti célkitűzést, olyan eljárással 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 6 3
