185801. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új benzamidszk-ok előállítására és benzamidszármazékokat hatóanyagként tartalmazó kompozíciók
1 185 80! 2 2. példa A reakcióhőmérséklet a szobahőmérséklet és a visszafolyató hűtős forralás (továbbiakban: reflux) hőmérséklete között van. Oldószerként alkalmazhatunk aromás szénhidrogéneket, pl. benzolt, toluolt vagy xiloit; halogénezett szénhidrogéneket, pl. metilén-klorldot, kioroformot vagy tét - raklór-metánt; ketonokat, pl. aeetoní; étereket, pl. tdrahidrofuránt (THF) vagy dioxánt, továbbá poláros oldószereket, pl. N.N-dimetil-formamidoí vagy dimetil-szuifoxidot. Az oldószer mennyisége előnyösen a reakciókomponensek eredő súlyának 1-iO-szerese, célszerűen 2-5 -szerese. A (II) általános képletű benzoil-klorid-származéknak, illetve (III) általános képletű benzoesavas észterszárrnazéknak n bázisra vonatkoztatott mólaránya rendszerint 1 -6, előnyösen 1 -2 közötti. Az (V) általános képletű alkoxi-alkii-halogeiiidnek, illetve alkil-tio-alkil-halogenidnek a 4-hidroxi-N-(2,3-diklór-fenil)-benzamidra vonatkoztatott mólaránya rendszerint 1 -4, előnyösen 1—2 közötti. A reakcióhőmérséklet 0 °C és a reflux üzemi hőmérséklete közötti. Oldószerként alkalmazhatunk aromás szénhidrogént, pl. benzolt, toluolt vagy xiloit; halogénezett szénhidrogént, pl. metilén-kloridot, kloroformot vagy tetraklórmetánt; ketont, pl. acetont; étert, pl. tetrahidrofuránt vagy dioxánt, továbbá poláros oldószert, pl. N,N-dimetiÍ- formamidot vagy dimetil szulfoxidot. Az oldószer menynyisége előnyösen a reakciókomponensek összsúlyának 1—10-szerese, célszerűen 2—5-szerese. A megfelelő (V) általános képletű alkoxi-alkil-halogenidnek vagy alkil-tio-alkil-halogenidnek a bázisra számított molaránya I—6, előnyösen 1-3 közötti. A találmány szerinti vegyületek előállítását néhány jellemző példával illusztráljuk, amelyekre találmányunk nem korlátozódik. 1. példa (a 6. sz. vegyülel előállítására) 7.2 g p-etoxi-benzoesav, 50 ml dioxán és 12,2 g tionükloríd elegyét visszafolyaió hűtő alatt 70-80 °C hőmérsékleten 2 órán át forraljuk. A reakció lezajlását követően a tionil-klorid felesleget és az oldószert rotációs elpárologtatóban elpárologtatjuk és maradékként nyers p-etoxi-etoxi-benzoil-kloridot kapunk. A nyers p-etoxietoxi-benzoil-kloridot 70 ml acetonban feloldjuk, majd keverés mellett hozzá csepegi etjük 6,6 g 2,3-diklór-anilinnak és 4,1 g trietil-aminnak elegyét szobahőmérsékleten, 30 perc alatt. Ezt követően az elegyet szobahőmérsékleten 2 órán át keverjük. A reakció lezajlását követően a reakcióelegvet 300 ml 2 %-os hidrogén-klorid oldatba öntjük és a kapott csapadékot szűréssel elkülönítjük. Az így kapott nyersterméket toluciból átkristályosítjuk, ily módon 9,0 g (kitermelés: 74,4 %) 4-(2-etoxi-etoxi)-N(2.3-dik1ór-fenil)-benzamidot nyerünk. A vegyüld olvadáspontja: 121,2-122 °C. (a 4. sz. vegyület előállítása) 20 ml tokióiban feloldunk 2,38 g mdil-p-(n-butoximcto; i)-benzoátot és 1,64 g 2,3-diklór-anilint és az oldalhoz 1,62 g nátrium-metoxidot adunk. A keveréket íf 3—115 °C hőmérsékleten 4 órán át keverjük. A reakció lezajlását követően a reakcióeiegyet szobahőmérsékleíie lehűtjük, 20 ml vízzel kétszer átmossuk, majd víznv: ites nátrium-szulfát felett szárítjuk. A toluolt rotáció:; e’párologtatóban elpárologtatva olajos terméket kapunk, amelyet metanolból átkristályosítunk; a kapott céliermék 1.36 g (kitermelés: 36,8 %) 4-(n-butoxi-metoxi)-N-(2,3-diklór-fenil)-benzamid, amelynek olvadáspontja 70-71 °C közötti. 3. példa (a 12. sz. vegyület előállítása) 30 ml N.N-dimetil-formamidban 5,64 g 4-hidroxi-N(2,3-dik!ór-fenÍl)-benzamidot, 3,32 g 2-klór-etil-metilszulfldot cs 8,29 g kálium-karbonátot diszpergállatunk és az elegyet 100 110 °C hőmérsékleten 6 órán át keverjük. A reakció lezajlását követően a reakciókeveréket 300 ml 2 % hidrogén-klorid oldatba öntjük. A kapott csapadékot szűréssel elkülönítjük, a nyersterméket etanolbói átkristályosítjuk, s ily módon céitermékként 5.05 g (kitermelés 70.9 %) 4-(2-metil-tio-etoxi)-N-(2,3- dik1őr-feni!)-bcnzamídot nyerünk, amelynek olvadáspontja : Î 2 ! ,5 122,5 °C. 4. példa (az 5. sz. vegyület előállítása) A 3. példa szerint járunk el azzal az eltéréssel, hogy 2-klcr-etil-meti!-szulfid helyett 4,17 g 2-bróm-etil-metiíétert alkalmazunk. Céltermékként 4,45 g (kitermelés: 65,4 C) 4<2-metoxi-etoxi)-N-(2,3-diklúr-fenil)-benzamidot nyerünk, amelynek olvadáspontja: 122—125 C. 5. példa (a 7. sz. vegyület előállítása) A 3. példa szerint járunk e! azzal az eltéréssel, hogy 2-klór etil-metil-s7.ulfid helyett 5.01 g 2-bróm-etil-n-propil-étert alkalmazunk. Céltermékként 5,16 g (kitermelés 70 1 5') 4-(2-propoxi-doxi)-N-(2,3-dikl6r-fenil)-bcnzamidot nyerünk, melynek olvadáspontja: 98-100 t,C. 6. példa (a 8. sz. vegyüld előállítása) A 3. példa szerint járunk el azzal az eltéréssel, hogy 2-klór-etil-nictil-szuinü helyett 5,43 g 2-bróm-etil-n-butil-étc t alkalmazunk. Céitermékként 3,71 g (kitermelés: 48,6 90 4-(2-n-butoxi-etoxi)-N-(2,3-dik!ór-fenil)-benzamidot nyerünk, amelynek olvadáspontja: 70—72 C. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
