185798. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 4-hidroxi- 1,2-benzizotiazol 3(2H)-on- 1,1-dioxid-származékok és sóik előállítására
1 , 185 798 2 Az elemanalízis eredménye a C7H8N204S (216,21) összegképletre: számított: C% 38,89; H% 3,73; N% 12,95; S% 14,83; mért: C% 38,67; H% 3,79; NX 12,72; S% 14,81. 4-Nitro-l ,2-benzizotiazol-3(2H )-on-l ,1-dioxid. 8,0 g (37 mmól) 2-metil-3-nitro-benzolszulfonamidot kálium-permanganáttal vízben oxidálunk a 8. példában leírtakhoz hasonlóan. A dietil-éteres extrakció után bepárlással és vízből végzett átkristályosítással 3,8 g (az elméleti 48%-a) nitrovegyületet kapunk, amelynek olvadáspontja 239 °C. 4-Amino-l ,2-benzizotiazol-3( 2H)-on-l ,1-dioxid. 3,0 g (13 mmól) 4-nitro-l,2-benzizotiazol-3(2H)on-l,l-dioxidot oldunk 100 ml etanolban, és palládium csontszén katalizátor alkalmazása mellett hidrogéngázzal hidrogénezzük. Szűrés, bepárlás és etanolból végzett átkristályosítás után 2,3 g (az elméleti 89,5%-a) aminovegyületet kapunk, amelynek olvadáspontja 244-245 °C. Az elemanalízis eredménye a C7H6N203S (198,19) összegképletre: számított: C% 42,42; H% 3,05; N% 14,13; S% 16,18; mért: C% 42,31; H% 3,12; NX 14,01; S% 16,18. 1,2-Benzizotiazol-3 (2H) -on-1 ,I-dioxid-4-diazónium-klorid. 1,98 g (10 mmól) 4-amino-l,2-benzizotiazol- 3(2H)-on-1,1-dioxidot nátrium-karbonát hozzáadásával oldunk vízben, és tömény vizes sósavoldattal kicsapjuk. Ehhez a szuszpenzióhoz 0 °C és 5 °C között hozzácsepegtetjük 700 mg nátrium-nitrit 3 ml vízzel készült oldatát, és 2 órán át 5 °C-on keverjük. Az ily módon kapott diazóniumsó oldatot a további reakciókhoz a diazóniumsó elkülönítése nélkül közvetlenül használjuk fel. 12. példa 2,89 g (10 mmól) 3-amino-4-benziloxi-l,2-benzizotiazolt a 4. példában leírtakkal analóg módon reagáltatva 1,3 g (65%) 4-hidroxi-l,2-benzizotiazol-3(2H)-on-l,l-dioxidot kapunk. Olvadáspontja 228 °C. 13. példa 3,95 g (10 mmól) 3-amino-4,6-dibenziloxi-l,2- benzizotiazol-l,l-dioxidot a 4. példában leírtakkal analóg módon reagáltatva 0,9 g (42%) 4,6-dihidroxi-1,2-benzizotiazol-3(2H)-on-1,1 -dioxidot kapunk. Olvadáspontja 258 °C. 2,l g (5 mmól) 3 amino-4,6-difenetiloxi-l,2- benzizotiazol-1,1-dioxidot a 4. példában leírtakkal analóg módon reagáltatva 0,79 g (74%) 4,6-dihidroxi-1,2-benzizotiazol-3(2H)-on-l, 1-dioxidót kapunk. Olvadáspontja 258 °C. 14. példa 15. példa 0,3 g (1 mmól) 3-amino-4,6-di(n-propiloxi)-1,2- benzizotiazol-1,1-dioxidot a 4. példában leírtakkal analóg módon reagáltatva 0,131 g (61%) 4,6-díhidroxi-1,2-benzizotiazol-3(2H)-on-1,1 -dioxidot kapunk. Olvadáspontja 258 °C. 16. példa 2,8 g (10 mmól) 3-amino-4-benziloxi-l,2-benzizotiazol-1,1-dioxidot az 5. példában leírtakkal analóg módon reagáltatva 0,96 g (48%) 4-hidroxi-1,2- benzizotiazol-3(2H)-on-1,1-dioxidot kapunk. Olvadáspontja 228 °C. 17. példa 2,0 g (5 mmól) 3-amino-4,6-dibenziloxi-1,2- benzizotiazol-1,1-dioxidot az 5. példában leírtakkal analóg módon reagáltatva 0,39 g (36%) 4,6-dihidroxi-1,2-benzizotiazol-3(2H)-on-1,1 -dioxidot kapunk. Olvadáspontja 258 °C. 18. példa Az 5. példában leírtakkal analóg módon 3-amino-4-etoxi-1,2-benzizotiazol-1,1 -dioxidot, 3-amino-4-(n-propiloxi)-1,2-benzizotiazol-1,1- dioxidot, 3-amino-4-(n-butiloxi)-1,2-benzizotiazol-1,1- dioxidot, és 3-amino-4-(n-pentiloxi)-1,2-benzizotiazol-1,1- dioxidot reagáltatva állítjuk elő a 4-hidroxi-1,2- benzizotiazol-3(2H)-on-1,1 -dioxidot; 3-amino-4,6-di(n-propiloxi)-1,2-benzizotiazol-1.1- dioxidból, 3-amino-4,6-di(n-butiloxi)-1,2-benzizotiazol-1.1- dioxidból, 3-amino-4,6-di(n-pentiloxi)-1,2-benzizotiazol-1.1- dioxidból a 4,6-dihidroxi-l,2-benzizotiazol-3(2H)-on-l,ldioxidot. A kitermelés 30-48%. 19. példa 0,42 g (1 mmól) 3-amino-4,6-difenetiloxi-l,2- benzizotiazol-1,1 -dioxidot az 5. példában leírtakkal analóg módon reagáltatva 0,12 g (56%) 4,6-dih idroxi-1,2-benzizotiazol-3(2H)-on-1,1 -dioxidot kapunk. Olvadáspontja 258 °C. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 17