185786. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tiofenol előállítására

1 . 185 786 2 A találmány tárgya eljárás tiofenol előállítására monoklór-benzol és hidrogénszulfid reagáltatásá­­val. A találmány szerinti eljárást úgy végezzük, hogy monoklór-benzolt reagáltatunk hidrogén­­szulfiddal, hidrogén vagy a reakció körülményei között hidrogént leadó vegyület jelenlétében, adott esetben katalizátor jelenlétében, a teljes konverzió csökkenésével párhuzamosan, fokozatosan vagy ugrásszerűen növelt 400-600 °C hőmérsékleten. A tiofenol-származékokat kenőolajok adalék­anyagaként, szerves szintézisekben intermedier­ként, inszekticid, fungicid és parazitid szerekként vagy ilyen készítmények hatóanyagaiként valamint műgyanták és műgumi előállításánál, vulkanizáci­­ós gyorsítóanyagokként és más hasonló célokra használják fel. A 2 490 257 számú amerikai egyesült államokbe­li szabadalmi leírás szerint tiofenol-származékokat klór-benzol és hidrogén-szulfid reagáltatásával, ka­talizátor - például faszén vagy alumínium-oxid - jelenlétében állítanak elő gőzfázisban. Az 1970-19 046 számú japán szabadalmi leírás szerint a klór-benzolt és a hidrogén-szulfidot gőzfá­zisban, aktívszénre felvitt réz-, ezüst-, cink-, kadmi­­um-, palládium-, bizmut-, kobalt- vagy molibdén­­szulfid katalizátor jelenlétében reagáltatják. Mindkét ismertetett módszer hátránya az, hogy a tiofenol-származékokat alacsony kitermeléssel nyerik, aminek oka az aromás tioéter melléktermé­kek, például a difenil-szulfid és a difenil-diszulfid keletkezése. Megkísérelték növelni a tiofenol-szár­­mazékok kitermelését és csökkenteni a mellékter­mékek mennyiségét; így például a 3 799 989 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás szerint a tiofenol-származékokat klór-benzol és hidrogén-szulfid gőzfázisban végrehajtott reagálta­tásával állítják elő, nem katalitikus hatású töltő­anyagot tartalmazó térben. A reakció során kelet­kezett difenil-szulfid mellékterméket azután tiofe­­nollá alakítják úgy, hogy elválasztják a termék­áramtól és visszavezetik a reakciótérbe, ahol a hid­­rogén-szulfiddal reagálva tiofenollá alakul. Az 1971-8293 számú japán szabadalmi leírás is klór­benzol és hidrogén-szulfid gőzfázisú reagáltatását ismerteti, de a reakciót katalizátor, például aktív­szén vagy alumínium-oxid jelenlétében hajtják végre és a keletkezett difenil-szulfidot is visszavezetik a reakciótérbe. A ismertetett, a tiofenolhozam növelésére és az aromás tioéter melléktermékek mennyiségének csökkentésére szolgáló módszerek egyike sem ad kielégítő eredményt, mert csak úgy hajthatók vég­re, ha a difenil-szulfid mellékterméket teljesen elvá­lasztják a tiofenol-származékoktól, ami igen költsé­ges, és az elválasztott mellékterméket folyamatosan visszavezetik. Hátrányosak továbbá ezek a mód­szerek azért is, mert a difenil-diszulfid mellékter­mék nem alakítható így tiofenollá. Kísérleteztek a difenil-diszulfid melléktermék tiofenollá alakításával is, de ehhez az átalakításhoz általában járulékos berendezésekre van szükség és alkalmazása esetén nehézséget jelent a többi mel­léktermékek kezelése. A 2 402 686 számú amerikai egyesült államokbe­li szabadalmi leírásból az is ismeretes, hogy az aro­más tioéterek kéntartalmú aktivált hidrogénező ka­talizátorok, például vas-, nikkel-, kobalt-, réz-szul­­fid jelenlétében tioftnol-származékokká hidrogé­nezhetek. A leírás szerint redukálószerként célsze­rű viszonylag tiszta hidrogéngázt alkalmazni, emel­lett azonban hidrogén és hidrogén-szulfid keveréke is alkalmazható. A 2 506 416 számú amerikai egye­sült államokbeli szabadalmi leírásban olyan eljá­rást ismertetnek, mely szerint egy diaril-poliszulfi­­dot, például difenil-diszulfidot kőolajeredetű szén­­hidrogén jelenlétében melegítve redukálnak tiofe­nollá. A 3 994 980 számú amerikai egyesült álla­mokbeli szabadalmi leírás szerint úgy állítanak elő merkaptán-származékokat, hogy egy karbonilcso­­portot tartalmazó szerves vegyületet valamilyen kéntartalmú anyaggal, például hidrogén-szulfiddal reagáltatnak egy specifikus katalizátor jelenlété­ben. E szerint a leírás szerint jobb eredmény érhető el, ha hidrogént is használnak a reakció során. Az ismertetett publikációk egyikében sem található azonban olyan kitanítás, hogy tiofenol-származé­kokat egy halogénezett aromás vegyület, elsősor­ban klór-benzol, hidrogén-szulfiddal és valamilyen hidrogénforrásként szolgáló anyaggal való reagál­tatásával állítanának elő, a reakciót előnyösen gőz­fázisban hajtva végre. A találmány tárgya tehát eljárás valamilyen ha­logénezett aromás vegyület, például klór-benzol valamilyen tiofenol-származékká, elsősorban tiofe­nollá alakítására nagy kitermeléssel, kis mennyisé­gű aromás tioéter - elsősorban difenil-diszulfid - melléktermék keletkezése közben. A találmány továbbá az aromás tioéter mellék­­termékeket a halogénezett aromás vegyület hidro­gén-szulfiddal való kezelésével kapott elegyből kell elválasztani. Emellett a találmány olyan, tiofenol-származé­­kok előállítására szolgáló eljárásra vonatkozik, mely végrehajtható szakaszosan vagy folyamato­san. A találmány értelmében úgy járunk el, hogy hid­rogén-szulfidot és valamilyen hidrogénforrásként szolgáló vegyületet reagáltatunk egy halogénezett aromás vegyülettel; az előállítani kívánt tiofenol­­származékot nagy kitermeléssel kapjuk és az csak kevés aromás tioéter melléktermékkel - elsősorban difenil-diszulfiddal - szennyezett. A találmány szerinti eljárás tágan értelmezve tu­lajdonképpen a tiofenol-származékok előállítására ismert, halogénezett aromás vegyület és hidrogén­­szulfid reakcióján alapuló eljárás javított formája. A találmány szerinti eljárás ugyanazokkal a rea­gensekkel - például halogénezett aromás vegyüle­­tekkel - és ugyanolyan reakciókörülmények között - például hőmérséklet, nyomás - és ugyanolyan katalizátorokkal hajtható végre, mint az ismert el­járások. A találmány szerinti eljárást előnyösen gőzfázisban hajtjuk végre. A találmány szerinti eljárást bármely ismert, a szennyezéseket - például az aromás tioéter mellék­­termékeket - visszavezető eljárással (például 3 799 989 számú amerikai egyesült államokbeli és 1971-8293 számú japán szabadalmi leírások) össze lehet kapcsolni. Igen kedvező esetben a találmány szerinti eljárás alkalmazása esetén a melléktermé­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents