185783. lajstromszámú szabadalom • Kombinált mennyiségi-minőségi szabályozástechnikai rendszer, előnyösen egycsöves fűtőbernedezések vertikális hőrmésékleteltéréseinek kompenzálására
1 185 783 2 dés tökéletes összhangban van azzal, hogy a fűtőberendezések felszálló csővezetékei is úgy szerveződnek, hogy ezek az egymás felett elhelyezett helyiségek vannak felfűzve rájuk. A találmányi gondolat lényege az, hogy a menynyiségi szabályozás szabályozott szakaszaként a felszállókat kell választani, mert így a szabályozás a fizikai törvényekkel jobban alátámasztható, az igényeket finomabban követő megoldási módja alakítható ki, amely így természetszerűen energiatakarékosabb a fent említett kialakításnál. Mindamellett, hogy rendszerünk energiatakarékosabb, a beruházási költségeket tekintve olcsóbb is, illetve a rendszer hidraulikai viszonyait tekintve olyan további előnyöket nyújt, amelyeket a 170 120 lajstromszámú találmány lehetőségében sem tartalmaz, illetve biztosit. Ez az előny pedig abban áll, hogy az egyes felszállók közötti vízelosztás gondja automatikusan megszűnik. A több felszállót tartalmazó fűtési rendszer ugyanis hidraulikai szempontból több párhuzamos áramkört tartalmaz, amelyek között meg kell valósítani a vízáramok tervezési viszonyok szerinti megoldását, elosztását. Ez a jó működés alapfeltétele. Ez a beállítási munka igen vesződséges feladat, és pontos kivitelezése meglehetősen illuzórikus. Ha feltételezzük, hogy a beállítás sikerült, akkor is egy statikus állapotot hozunk létre, ez azonban nem biztosít energiatakarékos üzemet. A találmány szerinti műszaki megoldás előnye az, hogy a vízelosztás nem csak statikusan, hanem dinamikusan, az energiatakarékosság követelményeinek legmegfelelőbb módon, automatikusan oldódik meg a felszállók között, mintegy melléktermékként. A bejelentés tárgyát képező szabályozási rendszert, illetve az egyes megvalósítási alakokat mutatják be a mellékelt ábrák. A szabályozási rendszer természetesen nem vonatkoztatható el a szabályozott berendezéstől, tehát az ismertetést a teljes szabályozási körre vonatkozóan végezzük el. A közönségesen jól ismert fűtési rendszer a 2 hőleadókból, a 9 hőcserélőből (esetleg hőtermelőből), a 8 szivattyúból, az ezeket összekötő csővezetékekből épül fel, nem tekintve a fűtőberendezések jelen találmány szempontjából lényegtelen alkotóelemeit. A fűtőtesteken az összekötő csővezetékekhez való viszonya alapján megkülönböztetünk egycsöves, ezen belül a 3 szelep alkalmazása esetén átkötőszakaszos egycsöves valamint kétcsöves fűtést, amennyiben a felszállókra fűzött fűtőtestek párhuzamos áramköröket alkotnak. A hidraulikai elemeken túlmenően megtalálható még a 7 időjárástól függő központi fűtésszabályozó, amely a 4 belsőhőmérséklet-érzékelő, az 5 külsőhőmérséklet-érzékelö, valamint a 6 előremenő víz hőmérséklet-érzékelő által szolgáltatott jeleknek megfelelően működteti a 10 beavatkozó szervet és ezáltal biztosítja a fűtési rendszer minőségi szabályozását, úgy, hogy az előremenő viz hőmérsékletét szabályozza. A minőségi szabályozásnak az itt leírt módja természetesen nem egyedüli, a találmány lényegén nem változtat, ha másfajta, vagy kisebb igényszintű, egyes elemek elhagyásával a képzett megoldás társul a találmány szerinti menynyiségi szabályozáshoz. A fent leirt elemekhez csatlakozik az 1 segédenergia nélkül működő szabályozó szelep (célszerűen termosztatikus radiátor szelep), amely a felszálló autonóm mennyiségi szabályozását elvégzi az őt befoglaló helyiség belső hőmérsékletéről vezérelve. A találmány lényege az, hogy az 1 szelepet a felszállón áramló víz irányát tekintve célszerűen az utolsó radiátor után, illetve az utolsó radiátort magába foglaló helyiségben szerelt csőszakaszba kell beépíteni, mert a nemlineáris eltéréseket jellemző paraméterek itt mutatnak ki legnagyobb mérhető értéket. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy az 1 szelep közbülső helyen legyen beépítve, ha azt bizonyos célszerűségi összefüggések szükségessé teszik, de törekedni kell arra, hogy a beépítés a víz áramlási irányát tekintve a lehető legtávolabbi helyiségben történjék. A szabályozási rendszerhez tartozik, hogy a szabályozás finomságának növelése érdekében a 4 belsőhőmérséklet-érzékelőt célszerű beépíteni, és beépítése esetében a viz áramlási irányát tekintve lehetőleg a legelső radiátor helyiségében kell elhelyezni. Ezen egyszerű mennyiségi szabályozás az igényeknek és lehetőségeknek megfelelő minőségi szabályozással kiegészítve képezi a találmány szerinti szabályozástechnikai megoldást, amelytől azt lehet várni, hogy a felbontás finomságát növelve a változó viszonyokhoz jól alkalmazkodó, energiatakarékos fűtési rendszereket lehet nyerni kis költségráfordítás árán. Különösen nagy jelentőséggel bír a megoldás a jelenleg is üzemelő egycsöves fűtési berendezések kijavítása terén. Nagy gond ugyanis az, hogy a már meglévő rendszerek fajlagos energiafelhasználása megengedhetetlenül nagy, és ezért gazdaságtalan üzemvitel biztosítható velük. A találmány szerinti megoldás viszonylag olcsó kijavítási lehetőséget biztosít, és alkalmazása esetén minőségileg magasabb szintű rendszerek nyerhetők, amely népgazdasági szinten is jelentős energiamegtakarítással jár együtt. Az ábrákon a különböző fűtési rendszerek és a szabályozástechnikai megoldás illesztését reprezentáljuk. Ezek szerint az egycsöves fűtések lehetnek átfolyósak, átkötő szakaszosak, alsó vagy felső elosztásúak, fordított U csöves kialakításúak, vízszintes elrendezésűek. Abban az esetben, ha a fűtőberendezés helyi központi minőségi szabályozással nem rendelkezik, hanem a távfűtési minőségi szabályozása gondoskodik a maga korlátozott módján az időjárási viszonyok követéséről, az 1 szelepek kétcsöves fűtések esetében is felhasználhatók a szabályozás hatékonyságának finomítására az 5. ábra szerinti alkalmazásban. Szabadalmi igénypontok 1. Kombinált mennyiségi-minőségi szabályozástechnikai rendszer, előnyösen egycsöves fűtőberendezések vertikális hőmérséklet-eltéréseinek kompenzálására, amely fűtési rendszerek hőcserélőből, 5 10 15 20 25 30 '35 40 45 50 55 60 65 3