185779. lajstromszámú szabadalom • Karbamidsav-fenil-észtereket tartalmazó herbicid szerek
1 185 779 2 ló és/vagy diszpergáló segédanyagokat tartalmaznak. Alkalmas folyékony vivőanyagok például a víz, alifás és aromás szénhidrogének, így benzol, toluol, xilol, ciklohexanon, izoforon, dimetil-szulfoxid, dimetil-formamid, továbbá az ásványolaj-frakciók. Szilárd vivőanyagként használhatunk például ásványi anyagokat, így szilikagélt, talkumot, kaolint, agyagföldet, mészkövet, kovasavat, szilikátokat és növényi anyagokat, így liszteket. Felületaktív anyagként példaképpen megnevezzük a kálcium-ligninszulfonátot, poli(oxi-etilén)alkil-fenil-étereket, naftalinszulfonsavakat és azok sóit, fenolszulfonsavakat és azok sóit, a formaldehidkondenzátumokat, zsíralkoholszulfátokat, valamint a szubsztituált benzolszulfonsavakat és azok sóit. A különböző készítményekben a hatóanyag(ok) részarányát széles határokon belül változtathatjuk. A szerek például 10-80 súly% hatóanyagot, 90-20 súly% folyékony vagy szilárd vivőanyagot, valamint adott esetben legfeljebb 20 súly% felületaktív anyagot tartalmazhatnak. A készítményeket a szokásos módon vihetjük fel, így például vízzel mint vivőanyaggal, permetezőfolyadék alakjában 100-1000 liter/ha mennyiségben. A készítményeket alkalmazhatjuk az úgynevezett „low-volume-” és „ultra-low-volume-eljárás”-ban, valamint az úgynevezett mikrogranulátumok alakjában is. Az (I) általános képletü vegyületeket úgy állíthatjuk elő, hogy (II) általános képletü vegyületeket szerves bázisok - így például piridin - jelenlétében vagy alkálisók, - például nátrium - vagy káliumsójuk - alakjában. (III) általános képletü vegyületekkel reagáltatunk; vagy (II) általános képletü vegyületeket foszgénnel - szervetlen vagy szerves bázisok, például nátrium-hidroxid vagy dimetil-anilin hozzáadása közben - először (IV) általános képletü klórhangyasav-észter-származékká alakítunk, és ezeket bázisok - így például kálium-karbonát - jelenlétében (V) általános képletü vegyületekkel reagáltatjuk és a termékeket önmagában ismert módon elkülönítjük. A (II)—(V) általános képletekben Rj, R2 és R3 a fentiekben megadott jelentésű. Ezekhez a reakciókhoz oldószerként például etilacetátot, acetonitrilt, hexánt, benzolt, toluolt, metilén-kloridot, szén-tetrakloridot, tetrahidrofuránt, dimetil-formamidot és egyéb, a reagensekkel szemben közömbös szert használhatunk. A reagáltatást mindegyik reakció esetén 0 °C és az alkalmazott oldószer forráspontja közötti hőmérsékleten végezzük. A kiindulási anyagként alkalmazott hidroxianilideket önmagában ismert módon állítjuk elő, a megfelelő savkloridok és m-amino-fenol reagáltatásával. A találmány szerinti készítmények hatóanyagainak az előállítását az alábbi kiviteli példákkal szemléltetjük. 1. példa: N- ( 2,2-Dietoxi-etil)-fenil-karbamidsav-[ 3- ( 2,2- dimetil- valerú-amino) -fend]-észter előállítása 20,9 g (0,1 mól) N-(2,2-dietoxi-etil)-anilin 50 ml etil-acetáttal készített oldatába keverés és 10-15 ’C-ra történő hűtés, közben becsöpögtetjük 28,3 g (0,1 mól) klór-hangyasav-3-(2,2-dimetilvaleril-amino)-fenil-észter oldatát és ugyanakkor 13,8 g (0,1 mól) kálium-karbonát 70 ml vízzel készített oldatát. A reakcióelegyet 30 percen át keverjük szobahőmérsékleten, majd a szerves fázist elválasztjuk, kevés etil-acetáttal felhígítjuk, 0 °C hőmérsékleten híg sósavoldattal és nátrium-kloridoldattal mossuk, magnézium-szulfáttal megszáritjuk és az oldószert csökkentett nyomáson ledesztilláljuk. A maradékot etil-acetát és pentán elegyéből átkristályositjuk. Hozam: 36 g (79%); olvadáspont: 88-89 °C. 2. példa : N-(2-Ciano-etil)-3-metil-fenil-karbamidsav-[3- ( triklórmetil-karbonil-amino)-fenil]-észter előállítása 16,0 g N-(2-ciano-etil)-3-metil-anilin 100 ml acetonitrillel készített oldatába becsöpögtetünk 31,7 g, 100 ml acetonitrilben felvett k!ór-hangyasav-[3- (triklór-metil-karbonil-amino)-fenil]-észtert. Ezután a reakcióelegyet 12,1 g N,N-dimetil-anilinnel keverjük össze. Eközben a hőmérséklet 46 °C-ra emelkedik. A reakcióelegyet 10 percen át forraljuk, majd lehűtjük, 500 ml jeges vízbe keverjük, a kivált anyagot leszűrjük és izopropanolból átkristályosítjuk. Hozam: 31,5 g (72%); olvadáspont: 118 °C. 3. példa: N-( Ciano-metil)-fenil-karbamidsav-f 3-(terc~butilkarbonil-amino)-fenil]-észter előállítása 13,2 g N-(ciano-metil)-anilin 150 ml acetonitrillel készített oldatába beadagolunk 25,57 g klórhangyasav-[3-(terc-butil-karbonil-amino)-fenil]észtert, majd további keverés közben becsöpögtetünk 12,1 g N,N-dimetil-anilint, és az elegyet 15 percen át forraljuk. A reakcióelegyet lehűlés után 1 liter jeges vízbe keverjük, a kiváló anyagot leszivatjuk, vákuumban megszárítjuk, és kis mennyiségű acetonitrilből átkristályosítjuk. Hozam: 24,0g (68%); olvadáspont: 173 °C. 4. példa: N-( 2-Ciano-etil- )-fend-karbamidsav-[ 3-( ciklopropil-karbonil-amino)-fend]-észter előállítása 29,2 g N-(2-ciano-etil)-anilint 200 ml acetonitrilben feloldunk, összekeverjük 23,97 g klór-hangyasav-[3-(ciklopropil-karbonil-amino)-fenil]-észterrel, eközben a hőmérséklet 35 °C-ra emelkedik. A reakcióelegyet éjszakán át állni hagyjuk, majd az oldószert vákuumban ledesztilláljuk, az olajszerü 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60
