185767. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként piridin-származékokat tartalmazó herbicid kompozíciók és eljárás a hatóanyagok előállítására

.185 767 2 Az oldatok, diszperziók és emulziók előállításához vízen kívül szerves oldószereket is felhasználha­tunk. A találmány szerinti folyékony kompozíciók adott esetben egy vagy több korróziós inhibitort, például lauril-izokinolínium-bromidot is tartal­mazhatnak. Felületaktív anyagokként kationos, anionos és nemionos anyagokat egyaránt alkalmazhatunk. A kationos felületaktív anyagok közül példaként a kvaterner ammóniumvegyületeket, így a cetil­­trimetil-ammónium-bromidot említjük meg. Az anionos felületaktív anyagok például szappanok, alifás kénsav-monoésztersók, előnyösen nátrium­­lauril-szulfát, továbbá szulfonált aromás vegyüle­­tek sói, előnyösen dodecil-benzolszulfonátok, nát­rium-, kalcium- és ammónium-ligninszulfonát, bu­­til-naftalin-szulfonátok, di- és tri-izopropil-nafta­­linszulfonsav-nátriumsó keveréke lehetnek. A nemionos felületaktív anyagok közül példaként a következőket említjük meg: etilén-oxid zsíralko­holokkal, előnyösen oleil-alkohollal és cetil-alko­­hollal vagy alkil-fenolokkal, előnyösen oktil-fenol­­lal, nonil-fenollal és oktil-krezollal képezett kon­denzációs termékei, hosszú szénláncú zsírsavakból és hexitanhidridekből levezethető részleges észte­rek, előnyösen szorbit-monolaurát, a felsorolt rész­leges észterek etilén-oxiddal képezett kondenzációs termékei, valamint a lecitinek. A vizes oldatok, diszperziók vagy emulziók for­májában felhasználandó készítményeket rendsze­rint koncentrátumok alakjában hozzuk forgalom­ba, amelyek nagy mennyiségű hatóanyagot tartal­maznak. A koncentrátumokat felhasználás előtt vízzel hígítjuk. A koncentrátumokkal szemben tá­masztott leggyakoribb követelmény az, hogy hosz­­szú ideig változás nélkül tárolhatók legyenek, to­vábbá vízzel hígítva megfelelően homogén, szoká­sos permetezőberendezésekkel felvihető, stabil kompozíciókat képezzenek. A koncentrátumok ál­talában 10-85 súly%, előnyösen 25-60 súly% ható­anyagot tartalmaznak. A felhasználásra kész, hígí­tott készítmények hatóanyagtartalma a felhaszná­lás céljától függően tág határok között változhat; ez utóbbi készítmények általában 0,01-10 súly%, előnyösen 0,1-1 súly% hatóanyagot tartalmazhat­nak. Az (I) általános képletü hatóanyagokat a (II) általános képletü szubsztituált 2-halogén-piridi­­nekből - ahol Z és Y jelentése a fenti, míg X fluor­atomot, klóratomot, brómatomot vagy jódatomot jelent - kiindulva állíthatjuk elő az (A), (B) és (C) reakcióvázlaton feltüntetett módszerekkel. A reak­­cióvázlatokban megadott képletekben R1, R2, Z és Y és X jelentése a fenti, Hal halogénatomot, elő­nyösen klóratomot vagy brómatomot jelent, míg M jelentése kation, például nátriumion. Az (A) reakcióvázlaton bemutatott eljárás első lépésében a (II) általános képletü halogén-piridine­­ket p-metoxi-fenol fémsójával, például nátriumsó­jával reagáltatjuk. A reakciót előnyösen oldószer­ben vagy hígítószerben, például metil-etil-keton­­ban, tetrahidrofuránban, dimetil-szulfoxidban vagy dimetií-acetamidban hajtjuk végre. Az így kapott (III) általános képletü 2-(p-metoxi-fenoxi)­­piridin-származékokat ismert módon, például piri­din-hidrokloriddal vagy ecetsavas közegben hidro­­gén-bromiddal melegítve demetilezzük. Az utóbbi műveletben, kapott (IV) általános képletü vegyüle­­teket fémsóik, előnyösen nátrium- vagy káliumsóik formájában (V) általános képletü halogén-szubszti­­tuált alkánkarbonsavakkal reagáltatjuk, és így a kívánt (I) általános képletü vegyületekhez jutunk. Az utóbbi reakciót előnyösen oldószerben vagy hígitószerben, például metil-etil-ketonban hajtjuk végre. A (B) reakcióvázlaton bemutatott eljárás első lépésében a (II) általános kcpletü vegyületeket bá­zis jelenlétében hidrokinonnal reagáltatjuk, és így a (IV) általános képletü vegyületeket állítjuk elő. A reakciót előnyösen oldószer vagy hígítószer je­lenlétében hajtjuk végre. Oldószerként például ap­­rotikus folyadékokat, így dimetil-formamidot al­kalmazhatunk. A reakciót előnyösen melegítéssel gyorsítjuk; a reakciót például 50-150 °C-on hajt­hatjuk végre. A reakcióban bázisként például szer­vetlen bázisokat, így nátrium- vagy kálium-karbo­nátot használhatunk fel. A (B) reakcióvázlaton bemutatott eljárás máso­dik lépése azonos az (A) reakcióvázlaton bemuta­tott eljárás utolsó műveleti lépésével. A (C) reakcióvázlaton bemutatott eljárás szerint a (II) általános képletü 2-halogén-piridin-szárma­­zékokat (VI) általános képletü 2-(p-hidroxi-feno­­xi)-propionsav-származékokkal reagáltatjuk bázis jelenlétében, és így közvetlenül a kívánt (I) általá­nos képletü vegyületeket kapjuk. A (VI) általános képletü reagensek ismertek vagy ismert módszerek­kel állíthatók elő. A reakciót előnyösen oldószer vagy hígítószer jelenlétében hajtjuk végre. Oldó­szerként például rövidszénláncú ketonokat, így me­­til-etil-ketont alkalmazhatunk. A reakciói az elegy melegítésével gyorsíthatjuk; a reakciót például az oldószer forráspontján hajthatjuk végre. Bázisként például szervetlen bázisokat, igy vízmentes kálium­karbonátot használhatunk fel. Az R2 helyén karboxilcsoportot tartalmazó (l) általános képletü vegyületeket a megfelelő, R- he­lyén alkoxi-ícarbonil-csoportot tartalmazó (I) álta­lános képletü vegyületek elszappanosításával is elő­állíthatjuk. A R2 helyén karboxilcsoportot tartal­mazó (I) általános képletü vegyületeket kívánt eset­ben aktiválás - célszerűen savhalogeniddé alakítás - után a megfelelő alkoholokkal, tiolokkal, fenolok­kal, amidokkal vagy hidrazidokkal reagáltatva R2 helyén karboxil- és cianocsoporttól eltérő egyéb (I) általános képletü vegyületekké alakíthatjuk. Az (A), (B) és (C) reakcióvázlaton feltüntetett eljárásokban kiindulási anyagként felhasznált (II) általános képletü trifluor-metil-vegyületeket példá­ul úgy alakíthatjuk ki, hogy a megfelelő klór-metil­­vegyületeket fluorozószerrel reagáltatjuk, és az ösz­­szes klóratomot fluoratomra cseréljük. A 2-klór-5- (trifluor-metil)-piridint például úgy állíthatjuk elő, hogy 2-klór-5-(triklór-metil)-piridint fluorozószer­rel, például antimon-trifluoriddal vagy folyékony hidrogén-fluoriddal reagáltatunk. E szubsztitúciós reakciók során a piridin-gyűrű 2-es helyzetéhez kapcsolódó halogénatom is lecserélődhet, így 2- fluor-származékokat is tartalmazó elegyek is kép­ződhetnek. Ez a szubsztitúciós reakció a gyakorlat 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Thumbnails
Contents