185754. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fokozottan bioaktív szemcsézett vagy poralakú szervestrágya előállítására

1 185 754 2 dált ürüléket rostán kezelve és a darabos anyagot leválasztva a folyékony szuszpenziót préseléssel elővíztelenítik, az így kapott anyagot mikrohullá­mú besugárzással csírátlanítják és szárítják. Az el­járás jelentős hátránya, hogy nagy szervesanyag­­veszteséggel dolgozik, a termék szervesanyag­tartalma a rostán való leválasztás miatt éppen ab­ban a frakcióban szegény, mely a legtöbb humusz-; anyagot szolgáltatja. : Az A 8286/72 sz. osztrák szabadalmi leírás sze­rint trágyázásra alkalmas szerves és szervetlen anyagok keverékét úgy állítják elő, hogy szerves trágyát ásványi savakkal (salétromsav, kénsav, foszforsav) savanyított vízben ásványi sókkal szuszpendálnak, majd állás után égetett mésszel, kalciumkarbonáttal semlegesítik, az így kapott anyagot sürítik, illetve megszárítják, esetenként szi­lárd műtrágya egyidejű hozzáadásával. Ezen eljá­rásnak is hátrányos tulajdonsága, hogy a szervetlen komponensek hányada igen magas, így alkalmat­lan a humuszigény pótlására. A 174 645 sz. magyar szabadalmi leírás szerint trágyázóanyagot elsősorban hígtrágya felhasználá­sával úgy állítanak elő, hogy a hígtrágyát vagy teljes mennyiségében, vagy fázisbontás után nyert hígtrágyaiszapot itatnak fel, majd a termesztendő növényfajtának megfelelően megválasztott kiegé­szítő NPK-műtrágyát kevernek hozzá. Az így nyert trágyaanyag szervesanyag-tartalma szintén ala­csony a nagy víztartalom miatt. A T/17 824 sz. közzétett szabadalmi leírás szerint híg istállótrágyából komposztálással úgy állítanak elő mintegy hat hét alatt trágyázásra alkalmas anyagot, hogy mezőgazdasági hulladékanyagokat itatnak át trágyával (hígtrágyával), majd a spontán folyadéklecsorgás után nyert anyagot komposztál­ják. Az így nyert trágyaanyagot közvetlenül fel­használják trágyázásra. Bár az így nyert trágya­anyag szervesanyag-tartalma magasabb, mint a mellette lévő szervetlen anyagoké, igen hátrányos tulajdonsága mégis az, hogy nedvességtartalma igen magas, és előállításának időtartama is hosszú. A T/20 733 sz. közzétett szabadalmi leírás szerint igen egyszerű úton úgy állítanak elő hígtrágyából trágyázásra alkalmas anyagot, hogy a fázisbontást flotációval végzik, és az ekkor nyert nagy víztartal­mú iszapot egyszerűen szikkasztó ágyra vezetik, majd a szikkadás után trágyaként használják. Az eljárás igen hátrányos tulajdonsága az, hogy a szokványos szerves trágyáknál nem értékesebb, és huzamos érlelésre van szükség a felhasználása előtt. A T/20 886 sz. közzétett szabadalmi leírás szerint trágyázásra alkalmas szerves trágyát úgy állítanak elő, hogy a hígtrágyát előzetesen biogáztermelésre használják, majd az ennek során kapott, stabilizá­lódott iszapot valamilyen ismert módon víztelení­tik, majd minden további kezelés nélkül trágyázó anyagként használják fel. Az így kapott termék trágyaértéke ugyancsak legfeljebb azonos a klasszi­kus istállótrágyáéval. A T/20 904 sz. közzétett szabadalmi leírás szerint trágyázásra alkalmas stabilizált anyagot szokvá­nyos szerves hulladékanyagok komposztálásával állítanak elő. A nyert termék nem rendelkezik elő­nyösebb tulajdonságokkal, mint a komposztálással szokványos módon előállított egyéb trágyaanya­­gek. A T/20 902 sz. közzétett szabadalmi leírás szerint trágyázásra alkalmas anyagot úgy állítanak elő, hogy élelmiszeripari hulladékanyagokat legfeljebb 10 m% állati fekáliával, mintegy 25-30 m% nedves­ségtartalmú keverék formájában biogáztermelésre használnak fel, miközben az erjesztés alatt NPK- tartalmú műtrágyaoldatot is adagolnak a fermen­tálandó anyaghoz azzal a céllal, hogy a lebontás vegén nyert stabilizálódott szerves massza nagyobb növényi íápértékkel rendelkezzék, mint a szokvá­nyos hasonló úton kapható trágyaanyagok. Az el­járás igen jelentős hátránya az, hogy a nyert termék NPK-tartalma nem növekedik meg jelentősen, mi­vel ezen növényi tápanyagok a víztelenedés során eltávoznak az anyagból, így a nyert trágyaanyag tápértéke gyakorlatilag azonos a számos hasonló úton előállított trágyázó anyagok tápértékével. A fent leírtakból megállapítható, hogy az eddigi eljárások egyikével sem nyerhető olyan előnyös tulajdonságokkal rendelkező trágyakompozíció, mint amilyet a találmányunk szerinti eljárással nyerhetünk, melyeket az alábbiakban részletesen ismertetünk. Találmányunk az alábbi felismeréseken alapul, és ezek együttes megvalósításával biztosíthatók azok az új, agronómiailag és gazdaságilag igen elő­nyös tulajdonságok, melyek az eljárásunkkal nyer­hető terméket jellemzik:- az eljárásunkban alapanyagként felhasznált fe­­káliák, iszapok trágyaként való felhasználás szem­pontjából még elővíztelenítés esetén is előnytelenül magas víztartalma előnyösen kihasználható arra, hogy ezeket alkálihidroxid-tartalmú, kis víztartal­mú huminhordozókkal összehozva (barnaszenek, tozegféleségek, lignitek, a furfurol gyártásánál hul­ladékanyagként visszamaradó furfurolkorpa) az alkálihidroxid(ok) oldatba menjenek, ami a humin­­hordozók huminanyagainak feltárását és oldatba menetelét eredményezi. Az így felszabadult humin­­anyagok azonnal a termőtalajok, illetve termesztett növények rendelkezésére állnak. Ugyanakkor a kompozíciók relatív nedvességtartalma lényegesen csökken, szervesanyag-tartalma magas marad, mi­vel a huminhordozók maguk is szerves anyagok,- az eljárással nyerhető trágyakompozíció mik­roszervezetek tenyésztésére alkalmas táptalajnak is tekinthető, melyen a talaj, a növénytermesztés szá­mára hasznos, elsősorban humifikáló mikroszerve- 2etek szaporíthatok el, ha azt előzetesen fertőtlenít­­j ik. Az eljárásban ezért alkalmazunk formaldehid­­oel való előzetes fertőtlenítést, majd azt követően citálunk szabadon megválasztott mikroszerveze­­tekkel való beoltást. Az ilyen kompozícióval trá­gyázott termőtalajok mikroflórája azonnal pótol­ható, mégpedig a legalkalmasabb mikroszerveze­­lekkel, melyek a továbbiakban még növelik a hu* muszmeiinyiséget,- a kompozícióban szilárd, szemcsés, folyadék­­felvételre képes kontaktanyagokat alkalmazunk abból a célból, hogy azok tárolják a mikroszerveze­tek tápanyagait és felületükön át, mint kontaktfe­lületeken bocsássák folyamatosan azok rendelkezé­sére a mindenkori aktuális tápanyagmennyiséget. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents