185744. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés többfázisú fényhatás keltéséhez

1 185 744 2 A találmány tárgya kapcsolási elrendezés több­fázisú fényhatás keltéséhez. Ismeretes, hogy figyelemfelkeltésre, hangulatkel­tésre különböző fényhatásokat szokás alkalmazni. Ezek közül egy speciális alkalmazási mód az, ami­kor több egyforma izzólámpát vagy izzólámpacso­portot alkalmaznak, s ezeket úgy vezérlik, hogy egyszerre mindig csak egy izzólámpa vagy izzó lám­pacsoport legyen bekapcsolva. Ilyen módon lehet az ismert futó fényhatást is elérni az izzólámpák illetve izzólámpacsoportok valóságos elhelyezkedé­se által meghatározott sorrend szerinti be- és kikap­csolással. Fontos, hogy a fényhatást előállító izzólámpák élettartama minél nagyobb legyen. Az izzólámpák élettartama jelentősen megnövelhető, ha csökken­tett feszültségről táplálják őket. A fenti alkalmazá­soknál az izzólámpák élettartamát jelentősen csök­kenti az állandó ki- és bekapcsolás. Ennek az az oka, hogy a hideg izzószál ellenállása jóval kisebb, mint az üzemmeleg izzószálé, így bekapcsoláskor a névleges áram 5— 10-szerese folyik át rajta. A bekapcsolási áramlökést két módon szokás korlátozni, s ezzel az izzólámpák élettartamát nö­velni. Az egyik módszer, ha a működtetett izzólám­pával vagy izzólámpacsoporital sorba kapcsolva valamilyen áramkorlátozó, áramgenerátor jellegű elektronikus kapcsolási elrendezést alkalmaznak. Ilyen jellegű megoldást javasol a fénypontkapcsoló áramkorlátozással fénytájékoztató berendezések­hez tárgyú, 166 521 iajstromszámú magyar szaba­dalmi leírás. Az ismert elrendezésben a fénypontot megvalósító izzólámpát egy tranzisztor kapcsolja, amely a kapcsolási tranziens ideje alatt áramgene­rátor jellegű üzemmódban van, és így a fellépő maximális áram - a leírás szerint - 1,1- 1,5-szö­­röse a névlegesnek, Itt azonban a tranzisztor miatt csak egyenfeszültségű táplálással működtethető az izzólámpa, ezenkívül az áramgenerátoros fokoza­tot mindig méretezni és illeszteni kell a rákapcso­landó izzólámpa áramához. A másik módszer az izzólámpák élettartamának növelésére az izzószá­lak előfütése. Ha az izzószálra névleges feszültségé­nek 11—33 %-áí kapcsoljuk rá, akkor az izzószál ellenállása a meleg állapot eredményeképpen az üzemi ellenállásának 30-60 %-a lesz. Ez azt jelen­ti, hogy ebből az előfüíött állapotból a teljes fe­szültséget rákapcsolva a fellépő áramlökés min­dössze a névleges áram 1,7 —3,3-szorosa lehet. Te­kintettel arra, hogy egy izzólámpát 0,88-szoros név­leges feszültségről üzemeltetve élettartama ötszörö­sére nő, a kikapcsolt állapot helyett a névleges feszültség 11 — 33 %-ával történő előfűtés az izzó­lámpa élettartamát gyakorlatilag nem csökkenti. A 60.218 és a 63.964 Iajstromszámú NDK szaba­dalmi leírások a fénytájékoztató berendezések fénypontjait megvalósító izzószálak előfütésére vo­natkoznak. Úgy valósítják meg, hogy az izzószálat diódán vagy segédtranzisztoron át nem kijelző álla­potban oszloponként előfűtést adó feszültségforrás kapcsaira csatlakoztatják és az előfűtés idejét mo­­nostabil multivibrátorral vezérlik. A 61.916 lajst­romszámú NDK szabadalmi leírás szerinti előfűtő kapcsolási elrendezés lényege, hogy az izzólámpát az információ kijelzések közötti időben diódán ke­resztül vezérelt egyenfeszültségű tápforrás kapcsai­ra csatlakoztatják és így az információ kijelzése előfütött izzószállal történik. Előfűtést biztosító áramköri elrendezést ismertet a lói 497 lajstrom­számú magyar szabadalmi leírás is, amely szerint két tranzisztoros közös emitterellenállásaként van bekötve az izzólámpa. Az áramköri elrendezés kö­vetkeztében, ha nincs információkijelzés, a másik tranzisztor kis árammal vezet, és így állandó előfű­tést biztosit. Ezeknek az előfűtést létrehozó megoldásoknak közös jellemzője, hogy az előfűtéshez járulékos ele­mek szükségesek. A találmánnyal célunk az előfűtés megvalósítása járulékos elemek beépítése nélkül. A találmány alapja az a felismerés, hogy kikap­csolt állapotban levő izzólámpák vagy izzólámpa­csoportok egymással sorba kapcsolva megvalósít­hatják egymás előfűtését. Nevezetesen felismertük, hogy négy, hat, nyolc vagy több, páros számú, közel egyforma teljesítményű izzólámpa vagy izzó­lámpacsoport olyan üzemeltetésénél, amikor egy­szerre mindig csak egy izzólámpa vagy izzólámpa­csoport van bekapcsolva, az összes izzólámpát úgy kell sorbakötnünk, hogy végtelenített láncot alkos­sanak, mert ekkor egy izzólámpára rákapcsolva a névleges feszültséget a többi izzólámpa egymással sorba kapcsolódva egymást előfűti. Ez az üzem­mód páros számú izzólámpa esetében ugyanannyi kapcsoló eszközzel valósítható meg, ahány izzó­lámpát kapcsolunk, s amennyi kapcsoló eszköz az egyenkénti ki- és bekapcsoláshoz nem elöfütéses üzemmódban is kell. Ezt úgy érjük el, hogy két izzólámpa közös pontját kapcsoló eszközön keresz­tül a tápfeszültség egyik pontjára kapcsoljuk, majd az egyik izzólámpa másik végét a rákapcsolódó harmadik izzólámpával együtt kapcsoló eszközön keresztül a tápfeszültség másik pontjára kötjük. A kapcsolók ilyen elrendezését alakítjuk ki végig haladva a végtelenített láncba kötött izzólámpá­kon. Az izzólámpák páros számú alkalmazása az­zal a további előnnyel jár, hogy hibás vezérlés ese­tén sem keletkezhet zárlat, ami páratlan számú izzólámpa alkalmazásakor előfordulhat. Ugyanak­kor az izzólámpák számánál több kapcsoló eszköz­re volna szükség, s ezzel a vezérlés is bonyolultabbá válnék. A találmány tehát kapcsolási elrendezés többfá­zisú fényhatás keltéséhez, amelynek kapcsoló esz­közzel tápferziUtségkapcsokra csatlakoztatható több előfütött izzólámpája van, amiknek lényege, hogy végtelenített láncban páros számú, de leg­alább négy izzólámpa van sorbakötve és ezek közös pontjai egy-egy kapcsoló eszközön át váltakozva egyik illetőleg másik tápfeszültség kapocsra csatla­koznak. Könnyen belátható, hogy ezzel a kitűzött felada­tot megoldottuk, vagyis a segédelemek alkalmazá­sát kiküszöböltük, mert — mint látni fogjuk — az izzólámpák előfütése a találmány szerinti kapcsolás következtében közvetlenül biztosítva van. A találmányt részletesebben a rajzok alapján is­mertetjük. A.z 1. ábra a kapcsolási elrendezés példaképpeni kiviteli alakjának kapcsolási vázlata. 6 10 16 20 26 3C 36 4C 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents