185705. lajstromszámú szabadalom • Égő folyékony tüzelőanyagokhoz

1 185 705 2 A találmány egy égőfejre vonatkozik, folyékony tüzelőanyaggal hajtott égőre porlasztó fúvókával. Ezek az égők alkalmasak olyan váltakozó üzemi feltételek melletti alkalmazásra, mint pl. ingadozó hálózati feszült­ségek, környezeti hőmérséklet, kémény-ellenállások. Számos égő ismeretes folyékony tüzelőanyagok szá­mára, amelyek a tüzelőanyagot porlasztó fűvóka segít­ségével egy égéstérbe szórják és égési levegővel egy égő­fejen keresztül összekeverik. Az égőfej adagolja az égési levegő-mennyiséget és annak meghatározott áramlási irányokat és sebességeket ad. így a DT-OS 25 54 263 sz. leírásban az égési levegő­mennyiség felosztása primer és szekunder levegőben tör­ténik, miközben az utóbb megnevezett, örvényt létre­hozó vékony légrétegek formájában a lángba kerül. Emellett a szekunderlevegőt két vagy több tengelyirányú távolságban a porlasztótól a lángig lehet vezetni. Ez az égőfej megközelítőleg állandó üzemi feltételekre van méretezve és alkalmas. Gyakran, mint ahogyan a DT-OS 23 46 960 sz. leírás­ban is ismertetve van, arra tértek át, hogy a szabályozó berendezések a primer és szekunder levegő-mennyiség számára úgy legyenek előirányozva, hogy az égők uni­verzálisan a mindenkori kazánokhoz, illetve kémények­hez hozzáilleszthetően kerüljenek kialakításra. A DT-OS 22 48 484 sz. leírásban egy égőfej egy keverőberendezés­­sel a kerületén a szekunderlevegő számára a tengelyére tangenciálisan elhelyezett nyílással van ismertetve. A találmány célul tűzi ki, hogy a nevezett égőfajtát elő lehessen állítani hálózati feszültségtől függő ingadozó égési levegő-nyomások és kéménytől függő váltakozó égéstérnyomások számára egy állandó, korommenfes és gazdaságosan helyettesíthető égéssel, az égési levegő számára szabályozóberendezés nélkül. A feladat a találmány szerint azáltal kerül megoldásra, hogy a keverőbetendezés és a ház között egy sugárirányú gyűrűs hézagot képeznek ki és a keverőberendezás nyílá­sai közvetlen a gyűrűs hézaggal vannak összeköttetésben. A keverőberendezés homlokfeíülete annak belső átmérő­jéig a ház által be van fedve. Ezáltal egy jobb elkevere­­dést és állandó lángot érnek el egy széles tartományú tüzelőanyag-égési levegő arányon keresztül. Az égés számára mérvadó szekunder levegő a nyílásokon keresz­tül a gyűrűs hézaggal összeköttetésben egy erősen irányí­tott és az égési levegő-mennyiségtől viszonylag független áram-képet kap elegendő örvénnyel és a gyűrűs hézagon keresztül jobb elkeverési tulajdonságokat okoz. Az optimális égési értékeket adott kazánnál és ké­ménynél a DT-OS 25 54 263 sz. szabadalmi leírás sze­rinti égőfejnél az égési levegő-porlasztók beállításán keresztül érik el. A láng azonban változó lesz, ha külső feltételek következtében az égési levegő áthaladásának nagyobb ingadozására kerül sor, mivel az áramkép a láng­alap és a láng területében erősen az égési levegő áthala­dásától függ A DT-OS 2 248 4 84 sz. szabadalmi leírásban bemuta­tott égőfej egyenletes áram- és lángképe alapján az égési levegő-áthaladás névleges területében és afelett állandóbb égést tesz lehetővé, mint a DT-OS 2 554 263 sz. szaba­dalmi leírásban ismertetett megoldás. A névleges terület bővítése közeli stöchiometrikus égési levegő áthaladásokkal ennél a megoldásnál sem helyettesíthető, mivel a nem kielégítő áramlási sebessé­gen keresztül rossz eikeveredésre és ezáltal koromképző­désre kerül sor. A beszabályozó berendezések, mint ahogyan a DT-OS 2346 960 sz. szabadalmi leírás is is­­nurteti, lehetővé teszik az égő hozzáiliesztését az adott fúvó- és égéstéroldali nyomásviszonyokhoz és ezáltal biztosítják az üzemeltetést gazdaságilag stöchiometrikus arányban. Gyakran, illetve hirtelen változó körülményekre azon­ban ezek. nem alkalmasak, mert szükséges lenne egy állandó kézi hozzáillesztés. Ezenkívül ennek megvalósí­tása költséges és fennáll az átállítás veszélye. A találmány szerint a szekunder levegő egy részének óravezetése az égési térbe egy tangenciális nyílásokkal ellátott keverőberendezésről történik, amely az égési le /egőnék a névleges területben és afelett elegendő ör­vényt nyújt és állandó henger alakú és forgó lángalapot ál íí elő. A szekunderlevegő azon része, amely a gyűrűs hézagról a nevezett üzemeltetési állapotban az égéstérbe kerül, egyenletesen ellátja a lángalapot annak kerületéről égési levegővel. Ezen a lerületen a gyűrű alakban oda­vezetett szekunder-levegő a tüzelőanyag teljes eikeve­­redéséhez csak alárendelt szerepet játszik. Közeli stöchiometrikus területen a nyílásokon keresz­tül előállított örvény olyan csekély, hogy a tüzelőanyag teljes elkeveredését a forgó szekunderlevegővel nem lehet elérni. Azonban a gyűrűs hézagon keresztül a szekunder­levegőnek függőlegesen a tengelyre irányított része egy zárt, gyűrű alakú film formájában nyomul be a lángalap külső rétegeibe és ezáltal biztosítja a tüzelőanyag teljes reakcióját az égési levegővel. A találmány szerinti égőfej által az égőknél egy erős ingadozást lehet felfogni az égési levegő-tüzelőanyag arányában és le lehet mondani a szabályozó-és beállítóberendezésekről. A rajz a találmány szerinti égőfej kiviteli példáját ábrázolja. Az 1 ház és a 2 keverőberendezés között a 3 távtartó­kon keresztül egy 4 gyűrűs hézagot képeznek ki. A 2 keverőberendezés középső tengelyére tangenciáli­san elhelyezett 5 nyílásokkal rendelkezik, amelyek a 4 gyűrűs hézaggal összeköttetésben vannak. A 2 keverő­berendezés 6 hortJokfelületének szélessége meghatározza a 4 gyűrűs hézag sugárirányú kiterjedését. A gyűrűs hézag szélessége sugárirányú kiterjedésének 1/8—1/12-ét reszi ki. Szabadalmi igénypontok 1. Égő folyékony tüzelőanyagok számára porlasztó fúvókáva! porlasztóit tüzelőanyag előállítására és eg'/, a porlasztófúvókát körülvevő, nyílásokkal ellátott keverő­berendezéssel, amelyek a nyílásoldalon egy házzal van­nak összekötve és amelyek az égési levegőt a porlasztón tüzelőanyaggal összekeverik, azzal jellemezve, hogy a keverőberendezés (2) és a ház (1) egy sima gyűrűs héza­got (4) képez, a keverőberendezés (2) nyílásai a gyűrűs hézagba (4) torkollnak ás a keverőberendezés (2) hom­­lokfeliilete (6) a ház (1) által kerül befedésre. 2. Az 1. igénypont szerinti égő kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a gyűrűs hézag (4) keresztmetszet­­felületét a távtartók (3) csak lényegtelenül csökkentik. 3. Az 1. igénypont szerinti égő kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a gyűrűs hézag (4) az égő tengelyére merőlegesen áll. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2 1 db ábra

Next

/
Thumbnails
Contents