185703. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kondenzált morfolin-származékok előállítására

1 185 703 2 A találmány szerinti eljárással előállíthatok a ható­anyagként (I) általános képletű vegyületet, vagy annak valamely gvógyászatilag elfogadható savaddíciós sóját, valamint gyógyászatilag elfogadható hordozóanyagokat tartalmazó gyógyszerkészítmények is. A gyógyszerké­szítmények előállítására bármely szakemberek által is­mert hordozóanyag felhasználható. A gyógyszerkészít­ményben a hordozó lehet szilárd vagy folyékony halmaz­állapotú, vagy egy szilárd és egy folyékony anyag elegye. A szilárd készítmények lehetnek porok, tabletták vagy kapszulák. A szilárd hordozó egy vagy több anyagból - például ízesítő-, nedvesítő-, oldódást elősegítő-, szuszpen­­dáló-, kötő- vagy tablettaszétesést elősegítő anyagból — állhat, de lehet a hatóanyagot körülvevő kapszulaanyag is. A porokban a hordozó valamilyen finom eloszlású szi­lárd anyag, amelyet a finom eloszlású hatóanyaggal ala­posan elkevernek. A tablettákban a hatóanyag olyan hor­dozóval van elkeverve, ami megfelelő mennyiségben meg­felelő kötőképességgel rendelkezik, és a kívánt méretre és alakra összepréselhető. A porok és tabletták általában 5—99, előnyösen 10—80 súly% hatóanyagot tartalmaz­nak. Szilárd hordozóanyagként például magnézium-kar­bonátot, magnézium-sztearátot, talkumot, laktózt, pek­­tint, dextrint, keményítőt, zselatint, tragantgyantát, me­­til-ceilulózt, nátrium-karboxi-metil-cellulózt, alacsony ol­vadáspontú viaszokat és kakaóvajat használhatunk. Gyógyszerkészítmény alatt értjük azt a formát is, mikor a hatóanyagot valamely kapszulakészítésre alkalmas anyaggal mint hordozóval kapszula formában készítjük ki, a kapszula belsejében a hatóanyag van (önmagában vagy egyéb hordozóanyagokkal keverve), és ezt körül­veszi a kapszulakészítésre alkalmas hordozóanyag. Ostyás gyógyszerkészítmények is előállíthatok a talál­mány szerinti eljárással. A steril folyékony gyógyszerkészítmények közé tar­toznak a steril oldatok, szuszpenziók, emulziók, sziru­pok és elixírek. A hatóanyagot a gyógyszerkészítésre al­kalmas steril folyadékban - például steril vízben, steril szerves oldószerben, vagy a kettő elegyében - oldhatjuk vagy szuszpendálhatjuk. A parenterális injektálásra elő­nyösen folyékony hordozót használunk. Abban az eset­ben, mikor a hatóanyag elég jól oldódik vízben, hordozó­­anyagként fiziológiás sóoldatot használunk, ebben old­juk a hatóanyagot. Ha a hatóanyag vízben rosszul oldó­dik, alkalmas szerves oldószerben, például vizes propilén­­glikolban vagy egy propilénglikol-oldatban oldjuk. Álta­lában a 10-75 súty%-os vizes propilénglikol-oldat alkal­mas az injekciókészítésre. Más esetekben a gyógyszer­­készítményt úgy is előállíthatjuk, bogi' a finom eloszlású hatóanyagot vizes keményítőoldatban vagy náírium­­karboxi-metil-cellulóz-oldatban vagy megfelelő olajban, például arachisolajban diszpergáljuk. A steril oldat vagy steril szuszpenzió formájú folyékony gyógyszerkészítmé­nyeket intramuszkuláris, intraperitoneúlis vagy szub­­kután injekció formájában alkalmazhatjuk a kezelésre. Sok esetben a hatóanyag orálisan is hatásos, ezért oráli­san is alkalmazható folyékony vagy szilárd gyógyszerké­szítmény alakjában. A gyógyszerkészítmények előnyösen egysegdózis­­formában, például tabletta- vagy kapszula-alakban van­nak. Ilyen formában a készítmények kisebb, megfelelő mennyiségű hatóanyagot tartalmazó egységdózisokra vannak osztva, az egységdózisformák lehetnek előre ösz­­szeállított csomagban ievő gyógyszerkészítmények, pél­dául csomagolt porok, fiolák vagy ampullák. Az egyseg­dózisforma lehet maga egy kapszula, ostya vagy tabletta, de lehet a megfelelő számú fenti készítményből álló cso­mag is. A hatóanyag mennyisége egy gyógyszerkészít­mény egységdózisában 5—500 mg lehet, a hatóanyag 5 mennyiségét a hatóanyag aktivitása és az egyedi kívánal­mak határozzák meg. A találmány szerinti eljárással elő­állított (I) általános képletű vegyületekbői önmagukban* hordozóanyag nélkül is készíthetünk egységdózisokat. A találmányt az alábbi kiviteli példákkal kívánjuk 10 megvilágítani. 1. példa 15 ' (2R*,4aR*,8aR*)- és f2R*,4aS*,SaS*)-2-(3-nietüx-fenir)-4-metil-hexahidro-2H-benzoxazin- 3-{4H)-on előállítása 10,16 g technikai tisztaságú 3-metoxi-manduIasavat 20 25 ml tionil-kloridban fél órán át visszafolyatós hűtő alatt forralunk. Az oldatot hűlni hagyjuk, majd csökken­tett nyomáson bepároljuk és a maradékot toluollal újra bepároljuk. A maradék olajat 50 ml diklór-metánban oldjuk és szobahőmérsékleten cseppenként 3 óra alatt 25 7,58 g transz-2-mctilamino-ciklohexanol 50 m! dikiór­­melánnal készült, 7,8 ml trietil-amint tartalmazó oldatá­hoz adjuk. Az elegyet egy éjszakán át szobahőmérsékle­ten állni hagyjuk, majd csökkentett nyomáson bepárol­juk. A nraradékot azonos térfogatú éterre! hígítjuk, majd 30 25 ml 2 n hidrogén-kloriddal extraháljuk, vízzel és telí­tett sóoldattal mossuk, nátrium-szulfát felett szárítjuk, majd bepároljuk. Bepárlási maradékként 15,35 g nyers trunsz-N-(2-hidroxi-ciklohexiI)-N-metil-2-(3-metoxi­­fcnil)-2-klór-acetamidot kapunk, narancssárga barna 35 színű gumiszerű anyag formájában. 3,1 g fenti nyers klór-acetamidot 30 ml propan-2-ol­­ban oldunk és 3 ml 10 n nátrium-hidroxid-oldattal kezel­jük. Az elegyet szobahőmérsékleten 5 órán keresztül ke­verjük, majd egy éjszakán át állni hagyjuk. A fázisokat 4C szétválasztjuk és a szerves fázist csökkentett nyomáson bepároljuk. A maradékot 35 ml éter és 35 ml diklór­­metán elegyében oldjuk és a vízzel hígított lúgos fázissal mossuk. A vizes fázist kétszer 30 ml díklór-metánnal extraháljuk. Az egyesített szerves fázisokat telített só- 45 oldattal mossuk, nátrium-szulfáttal szárítjuk és bepárol­juk. 2,11 g cím szerinti nyers terméket kapunk, barna olajként. 50 2. példa (2R*,4aR*.8aR*)- és (2R*.4aS*,8aS*)-2-etil-2- (3-metoxi-fenil)4-metil-hexahidro-2H-l,4-benzoxazin- 3-(4H)-on előállítása 55 Az 1. példa szerint előállított nyers, desztillált benzo­­xazinból 6,86 g-ot 25 ml vízmentes tetrahidrofuránban oldunk, és az oldatot szobahőmérsékleten nitrogéngáz­­at moszférában 5 ml diizopropil-aminból, 10 ml tofra- 60 hidrofuránból és 22 ml 1,6 M hexános n-hutil-lítiumbó] készült lítium-diizopropil-amidhoz adjuk. A kapott ele­gyet szobahőmérsékleten 1 órán át keverjük, majd 7 ml (9,52 g) bróm-etármal kezeljük 5 percen át. Az elegyet további 2,5 órán keresztül szobahőmérsékleten tartjuk, 65 majd 50 ml 2 n hidrogén-kioridba öntjük és csökkentett 4

Next

/
Thumbnails
Contents