185681. lajstromszámú szabadalom • Foszforossav származékokat tartalmazó fungicid készítmények
185 681 2 Vcgyiilet száma Szerkezeti képlet száma Fizikai á! indó Kitermelés Elemzési eredmények % számított talált VI op.: 148,3 °C 87% C 49,77 49,98 m-izopropil-anilíniumoldhatatlan H 7,37 7,32 foszfít N 6,45 6,41 P 14,29 14,30 A találmány szerinti készítmények fungicid tulajdonságait, különösen a szőlőlisztharmat esetében mutatkozó különösen értékes hatást az alábbi példák szemléltetik. 1. példa Micéliumnövekedés in vitro vizsgálata A találmány szerinti készítmények micéliumnövekedésre gyakorolt hatását az alábbi gombák esetén vizsgáltuk: Rhizoctonia solani, a szárrozsdásodás kórokozója, Botrytis cinerea, a szürkerothadás kórokozója, Píricularia oryzae, a rizs piriculariosis-ának kórokozója. Az egyes vizsgálatokhoz az „agar-Iemez hígításos" módszert használtuk. Körülbelül 55 °C hőmérsékleten Petri-csészébe öntöttük agar-agar és a vizsgálandó anyagot tartalmazó, 0,25 g/íiter koncentrációjú acetonos oldat vagy nedvesíthető por keverékét. A nedvesíthető port úgy állítjuk elő, hogy az alábbi alkotórészeket 1 percen át keverjük malomban: vizsgálandó hatóanyag 20% deflokkulálószer (kalciumligninszulfát) 5% nedvesítőszer (nátrium-alküarilszulfonát) 1% töltőanyag (alumínmmszilikát) 74% Ezt a nedvesíthető port ezután vízzel összekeverjük olyan mennyiségben, hogy felhasználáskor a kívánt hatóanyagmennyiséget tartalmazó oldatot kapjuk. Az agar-agart tartalmazó keveréket ezután hagyjuk megszilárdulni, majd a gomba micélium kultúráját helyezzük rá. Kontrollként olyan Petri-csészét használunk, amely ugyanolyan, mint az előző Petri-csésze, azonban az agar-agart tartalmazó közeg nem tartalmaz hatóanyagot. Négy napon át 20°C-on végzett inkubálás után meghatároztuk az inhibíciós zóna területét és az inokulált felület százalékában fejeztük ki. Ilyen körülmények között azt találtuk, hogy a 8. számú hatóanyagot tartalmazó készítmény 51, illetve 60%-ban gátolja a Pythium de Baryanum, illetve Rhizoctonia solani növekedését és a 14. számú hatóanyagot tartalmazó készítmény 48, 59, illetve 78%-ban gátolja a Botrytis cinerea, Píricularia oryzae, illetve Rhizoctonia solani növekedését. 2. példa ín vivo vizsgálat Plasmopara viticola-n szőlőn a) Megelőző kezelés Cserépben nevelt szőlőnövények (Gamay-fajta) leveleinek alját bepermeteztük az alábbi összetételű nedvesíthető por vizes szuszpenziójával illetve oldat,' vak vizsgálandó hatóanyag 20 súly0 ni deflokkulálószer (kalciumlignoszulfát) 5 súly( nedvesítőszer (nátrium-alkilarilszulfonát) 1 súly( töltőanyag (alumíniumszilikát) 74 súly1 Ezt a nedvesíthető port olyan hígításban haszné juk, hogy a vizsgálandó hatóanyagot a kívá 20 mennyiségben vigyük fel. Minden vizsgálatot hároi szór ismételtünk. 48 óra múlva megfertőztük a növényeket oly m don, hogy a levelek hátsó felét bepermeteztük a goi ba körülbelül 80000 spóra/cm3 koncentrációjú viz 75 szuszpenziójával. Ezután a cserepeket 48 órára 20 °C hőmérsékletű 100% relatív nedvességtartalmú inkubáló kam rá helyeztük. A növényeket 9 nappal a megfertőzés után megvi 70 gáltuk. Ilyen körülmények között azt találtuk, hogy ( g/liter adagban az 1—8., 10., 12., 13., 14., 16., 1 19., 20. és 24. számú hatóanyagot tartalmazó kési mény teljes védelmet nyújtott, míg a 15., 18., 21., 2 ,ii 25., 26. és 27. számú hatóanyagot tartalmazó kés: mény jó védelmet nyújtott. Ezen túlmenően azt találtuk, hogy a megvizsg vegyületek közül egy sem mutatta a legcsekélyebb totoxieitást sem. b) Kezelés megfertőzés után A fenti a) pontban ismertetett módon járunk el, zaí a különbséggel, hogy a növényeket először m fertőztük, majd azután kezeltük a vizsgálandó ha anyaggal, a növényeket 9 nappal a megfertőzés u vizsgáltuk meg. Ilyen körülmények között azt találtuk, hogy I g ter adagban az 1—8., 14., 16., 17., 21., 22., 24., 25 26. számú hatóanyagot tartalmazó készítmény te sen megállította a lisztharmat fejlődését a szőlőne un nyékén. c) Szisztémikus vizsgálat abszorpcióval gyöké keresztül szőlőlisztharmat esetén Vermikulitot és tápanyag-oldatot tartalmazó ■ repekben nevelt szőlővesszőket (Gamay-fajta) bej metezünk 0,5 g/liter vizsgálandó hatóanyagot tar mazó készítmény vizes oldatával. Két nappal kés a szőlőt megfertőzzük a Plasmopara viticola 100 spóra/cm3 koncentrációjú vizes szuszpenziójá Ezután a spórákat 48 órán át inkubáljuk 20 °C mérsékleti! és 100% relatív nedvességtartalmú hí ségben. A fertőzöttségi fokot körülbelül 9 nap r va határozzuk meg olyan megfertőzött kontroll viszonyítva, amelyet 40 cm3 desztillált vízzel pei teztünk be. Ilyen körülmények között azt találtuk, hogy 4
