185673. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként N-(foszfono-metil)-glicin trialkil-szulfónium sóit tartalmazó herbicid és növényi növekedést szabályozó készítmények és trialkil-szulfoxónium-sóit hatóanyagként tartalmazó herbicid szerek
185 673 2 tett, 0,037%-os oldatával permeteztük be. A permetezőrendszer szén-dioxid nyomással működött és bicikli típusú berendezésre volt felhelyezve. Az oldatot 750 liter/hektár mennyiségben permeteztük a növényekre. Az oldat koncentrációját előre úgy határoztuk meg, hogy a kívánt mennyiségű hatóanyagot (0,28 kg/ha) vigyük fel a területre, amikor a teljes térfogatot kipermeteztük a növényre. Ezután a növényeket további 39 napig melegházban tartottuk. Ezalatt bizonyos időközönként feljegyeztük a szemes kalászok növekedési fokát és a virágpor elhullását. Ezután a növényeket betakarítottuk. A szárat a talaj szintjénél elvágtuk, a kalászt és a kocsányokat eltávolítottuk. Minden egyes szárhoz tartozó kalászt megszárítottunk, súlyát megmértük és a kocsány hosszát is megmértük. A visszamaradt szárról a leveleket és levélburkokat letéptük és hosszukat valamint súlyukat meghatároztuk. A szárakat ezután szecskáztuk és 1,38 Newton/m2 nyomással kipréseltük. Meghatároztuk a kipréselt lé mennyiségét és a teljes oldott szárazanyagtartalommal jellemzett minőségét, Az utóbbit kézi refraktométerrel határoztuk meg, és a lé súly%-ában fejeztük ki. Minden egyes hatóanyagmennyiséget 5 ismételt kísérletben vizsgáltunk és az összehasonlításhoz 5 keze- 5 letlen növényt vettünk Figyelembe. Az eredményeket az I. és II. táblázatban adjuk meg. Az I. táblázat adatai a kalász növekedés és a virágpor hullás %-os változását mutatják be, a vetés utáni 121. napon mért adatokhoz viszonyítva. A felsorolt 1 ü adatok 5 kísérlet adatainak átlagos értékei. Látható, hogy a vizsgált oldatok alkalmazása minden esetben csökkentette a növekedést és a virágpor hullást. A virágzat csökkenése az egyik jele a szacharóz termelés és raktározás növekedésének. 1 b AII. táblázat a kalász, a kocsány és a szár, továbbá a növényekből aratás után kipréselt lé méréseiből származó adatok átlagainak értékét tünteti fel. Az adatokból egyértelműen látszik, hogy a szárított kalász súlya, a kocsányok hossza, a szár hossza és súlya csökkent a kontroll növények hasonló adataihoz képest. 20 I. táblázat Aratás előtti adatok Kalásznövés (%) (SE) és Virágpor hullás (%) (PS) Alkalmazott Vetés utáni napok hatóanyagmennyiség 121 131 135 138 149 (kg/ha) SE PS SE PS SE PS SE PS SE PS 0 (kontroll) 0 0 20 7 42 33 74 55 93 93 0,28 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 .J II. táblázat Aratás utáni adatok Alkalmazott Száraz Kocsány Szár Kipréselt lé hatóanyagkalász hossza hossza súlya mennyisége TDS* mennyiség (kg/ha) súlya (kg) (m) (m) (kg) (kg) súlyVo 0 (kontroll) 0,0102 0,234 0,711 0,0945 0,018 13,5 0,28 0,0005 0,020 0,490 0,0905 0,0156 13,5 Tü'./ az oldott szilárd anyag összmennyisége r f Ez a példa az 1. és 2. példa szerint előállított vegyületeket tartalmazó készítmények herbicid aktivitását illusztrálja, amelyet kikelés utáni alkalmazás esetén fejtenek ki. 15,2 x 22,9 x 8,9 cm méretű alumínium tepsiket 7,6 bb cm magasságig olyan termő homoktalajjal töltöttünk meg, amely 50 ppm ismert fungicidet, azaz cisz-N[(triklór-metil)-tio]-4-ciklohexén-1,2-dikarboximidet (Captan) és ún. 17-17-17 műtrágyát (a számok a N, P2O5 és K2O súly%-ban kifejezett mennyiségét jelen- 00 tik) tartalmazott. A tepsikbe szélességük mentén több barázdát húztunk és sokféle fűmagot és széleslevelű gyommagot vetettünk bele. Egy barázdába egyféle mag került. A gyomfajták az alábbiak voltak. üb Széleslevelű gyomok A hajnalka Ipomoea purpurea B szerb tövis Kanthiumsp. C csattanó maszlag Datura stramonium D szépasszonytenyere Abutilon theophrasti E mustár Brassica sp. F csucsor Solanum sp. G disznóparéj Amaranthus sp. Pázsitfüvek H mandulafű Cyperus esculentus I fedélrozsnok Bromus tectorum J muhar Setaria sp. K egynyári perje Lolium multiflorum L kakaslábfű Echinochloa crusgalli M ciroknád Sorghum bicolor N vadzab Avena fatua 4
