185673. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként N-(foszfono-metil)-glicin trialkil-szulfónium sóit tartalmazó herbicid és növényi növekedést szabályozó készítmények és trialkil-szulfoxónium-sóit hatóanyagként tartalmazó herbicid szerek

185 673 2 A találmány új vegyületeket tartalmazó herbicid és növénynövekedést szabályozó szerekre vonatkozik. Közelebbről a találmány tárgyát az N-(foszfono-me­­til)-glicin trialkil-szulfónium-sóit tartalmazó herbicid és növénynövekedést szabályozó szerek és trialkil-szul­­foxónium-sóit tartalmazó herbicid szerek képezik. Az N-(foszfono-metil)-glicint és az azt hatóanyag­ként tartalmazó készítmények herbicid hatását a 3 799 758 számú amerikai egyesült államokbeli szaba­dalmi leírás ismerteti. Az N-(foszfono-metil)-glicin sóit például a 3 835000, 3 929450, 4147 719 és 4 251259 számú amerikai egyesült államokbeli szaba­dalmi leírások ismertetik, sehol sem említik azonban a szulfónium- és szulfoxóniumsókat. Szulfóniumcso­­portot tartalmazó vegyületeket írnak le például a 3 101265, 3 235 356 és 3 652 255 számú amerikai egye­sült államokbeli leírásban, azonban itt sem említik az N-(foszfono-medl)-glicin vagy bármely más szerves foszfonsav szulfóniumsóit. A találmány szerinti her­bicid készítmények hatóanyagaként alkalmazható N-(foszfono-metil)-glicin-(trialkil-szulfónium)- és -(trialkil-szulfoxónium)-sók tehát újak. A mezőgazdaságban és kertészetben jártas szakem­berek előtt jól ismert a különböző növényfajták növe­kedésének módosítási szabályozási lehetősége, amellyel sokféle hatás érhető el. így például bizonyos típusú kezeléssel elérhető a növények kedvező levéltelenítése, azaz a további le­vélnövekedést meggátoljuk, ugyanakkor lehetővé tesszük a termő növényrészek további fejlődését. így különösen megnőnek a termő növényrészek, és a kö­vetkező aratási műveletet ezzel meg lehet könnyíteni. A levéltelenítés különösen hasznos a len, gyapot, bab és hasonló természetű kultúrnövények esetében. Bár a levéltelenítés során a levelek elhalnak, ez mégsem je­lent önmagában herbicid hatást, mivel a növény többi része nem károsodik. Ha levélteleníteni akarunk, a növény elpusztítása valóban nem kívánatos, mint­hogy a növény elpusztulásakor a levelek továbbra is az elhalt növényhez tapadnak. A növénynövekedést szabályozó szerek másik hatá­sa az, hogy a vegetatív növekedés lelassul. Ennek igen sok előnyős változata létezik. Bizonyos növények ese­tében a csúcshajtás növekedése lecsökken vagy meg­szűnik, így rövidebb törzs alakul ki, és az oldalirányú elágazás mértéke fokozottabb lesz. Természetes növe­kedésnek ez a módosítása alacsonyabb, bokros növé­nyeket eredményez, amelyek gyakran jobb tűrik a szárazságot és ellenállóbbak a rovarkártevőkkel szem­ben. Pázsitok esetében a fűnövekedés lelassulása kü­lönösen kívánatos. Ha ezeknél a füveknél a felfelé va­ló növekedést lelassítjuk, megerősödik a gyökérzetük és sűrűbb, tömöttebb pázsitot lehet nevelni. A pázsi­tok fűnövekedésének a lelassulásával megnő a kaszá­lások közötti időtartam, ami például tenisz- és golfpá­lyák vagy más, hasonló pázsitos területek esetében előnyős. Más növények, például silózandó növények, burgo­nya, cukornád, répa, szőlő, dinnye, gyümölcsfák ese­tében a vegetatív növekedés késleltetésének következ­tében betakarításra a növények szénhidrátban gazda­gabbakká válnak. Azt tartják, hogy ha fejlődésük megfelelő szakaszában a növények növekedését kés­leltetik vagy visszaszorítják, a növény a vegetatív nö­vekedéshez kevesebb szénhidrátot fogyaszt és ennek következtében megnő a keményítő- és/vagy szacha­róz-tartalma. Gyümölcsfák esetében a vegetatív növe­kedés lelassítása azt eredményezi, hogy rövidebb ol­dalágak lesznek, gyakran a függőleges ágak is megrö- 5 vidülnek és így a fák alakja tömöttebbé válik. Ezek a tényezők hozzájárulnak ahhoz, hogy könnyebb hoz­záférni a gyümölcsökhöz és így egyszerűsödik a beta­karítás. Azt tapasztaltuk, hogy az új N-(foszfono-metil)-gli- Kí cin-(trialkil-szulfónium)-sókat és -szulfoxónium)-só­­kat tartalmazó készítmények mind a növények termé­szetes növekedésének, fejlődésének szabályozására, mind a nemkivánatos növények irtására alkalmasak. Ezeket a sókat az alábbi (1) általános képlettel írhat­ni juk le: R3 I o o R2-S(0)„®e O .11 II I .P—CH2NHCH2COH R, HOx A képletben Rí, R2 és R3 azonos vagy eltérő, 1—6 szénatomos al­kilcsoportot jelent és n értéke 0 vagy 1. Az eltérő alkilcsoportokat tartalmazó vegyületek­­ben Rí, R2 és Rj előnyösen 1—4 szénatomos alkilcso­­portot jelent, és közülük legfeljebb csak kettő azonos. -■u A találmány szerinti készítményekkel növények ter­mészetes növekedését vagy fejlődését szabályozhatjuk vagy a nem kívánt vegetációt irthatjuk. A „természetes növekedés és fejlődés” kifejezésen a növény olyan normális növekedési ciklusát értjük, amely összhangban van a genetikájával és az adott környezettel és amelynek során külső mesterséges ha­tás nem érvényesül. A szóban forgó készítményeket előnyösen alkalmazhatjuk a szabad földön termelt cu­kornád és cirok szacharóz-tartalmának a növelésére, •ü) A „szabályozás” kifejezésen a növény normál növe­kedési ciklusának kémiai úton való időleges vagy vég­leges megváltoztatását értjük, de a növény elpusztítá­sát nem értjük ide. A „herbicid szempontból hatásos mennyiség”-ben il> alkalmazva a készítmény elpusztítja a növényt, illetve a növény egy részét. „Növényen” csiraképes magot, kikelő hajtást és kialakult növényt értünk, beleértve a növény gyökerét és a föld feletti részeket is. Herbicid hatáson elpusztítást, levéltelenítést, szikkadást, sat­­ü0 nyúlást, levél leperzselődést és elvadulást értünk. Her­bicid hatás általában nagyobb mennyiségek alkalma­zása esetén észlelhető, míg kisebb mennyiség növeke­dést szabályozó hatást mutat. Alkilcsoporton egyenes és elágazó láncú alkilcso­­portokat értünk. Az ilyen csoportok példái az alábbi­ak: metil-, etil-, n-propil-, izopropil-, butil-, n-butil-, szek-butil-, pentil-, izopentil-, neopentil-, szek-pen­­til-, hexil-, izohexil-, szek-hexilcsoport. A vegyes al­kilcsoportokat tartalmazó vegyületekben legfeljebb 2 «0 alkilcsoport azonos. A növények természetes növekedésének és fejlődé­sének szabályozása céljából a találmány szerinti ké­szítménnyel a növényt vagy annak föld feletti részét 4—10 héttel a termés betakarítása előtt kezeljük. Megfelelő alkalmazás esetén herbicid hatás jelentke-2

Next

/
Thumbnails
Contents