185669. lajstromszámú szabadalom • Eljárás folyadékhordozta hőenergia elfogyasztott mennyiségének közvetett meghatározására és fogyasztásmérő készülék 18567 Eljárás 2-oxo-azetidinon-származékok előállítására
! 185 669 2 Itt nem részletezett további összetett átrendezéssel, amelyhez felhasználhatjuk az [1.3.] képletet is, kapjuk: 0 = APdin-D3-rt/2-K0 [Nm/sJ [1.2.4.] Olyan rendszerek számára, amelyekben az alkalmazott nyomásadó egyébként tetszőleges működési elve lehetővé teszi a differenciális nyomás sztatikus komponenseinek kiejtését, tehát találtunk olyan összefüggést, amelyben a hőmennyiségfogyasztás egyetlen független változó, a dinamikus differenciális APdin nyomás függvénye, amelyet a nyomásadó kimenőjele reprezentál, s amelyet olyan állandó értékű tényezővel transzformálhatunk, amely a K0-D3 rc/2 szorzatot reprezentálja. Ha a hőhordozó folyadék víztől eltérő, ezt a szorzatot mindössze a fajhővel módosítjuk, amely ismét csak állandó értékű. A K0 rendszertényezőt eredményező komponensek is mind valódi konstáns mennyiségek, amelyeket a szakember bármely adott rendszerhez könynyen meg tud határozni. A csővezeték átmérője ugyan a rendszeren belül eltérő értékeket vehet fel, de a csőhálózat meghatározott keresztmetszeteiben az átmérő értéke nyilvánvalóan ugyancsak állandó lesz, sőt általában egyazon hőcserélő folyadékkimeneténél az átmérő értéke általában megegyező, így az átmérő értéke is bevonható az eredő K0 rendszertényezőbe. Ha a K0 rendszertényezőt kielégítő pontossággal határozzuk meg, a mért értékek a fentiekben tárgyalt jelfeldolgozás után a hőmenynyiség-fogyasztás elég pontos értékeit adják. A leírásban nem tárgyalandó, de szakember által a matematikai analízis ismert eszközeivel könnyen elvégezhető további levezetés lehetővé teszi a közös Kc rendszertényezöben megtestesülő különböző függvénykapcsolatok kifejtését, így egyes alkalmazási helyeken mód van a K0 rendszertényező számszerű kifejezésére, konkrét szám behelyettesítésére attól függően, hogy különböző elemi rendszerjellemzők tekintetében milyen feltételezett peremkorlátok engedhetők meg. A részletesen nem mutatott analízis az [1.2.] képletből és a EAP = APSÍ +APsziv +APdin összegképletből indul ki, s a kapott állandó érték így ugyancsak függvénye a különböző sztatikus komponensek és az eredő jellemző közötti függvénykapcsolatoknak. Ezek az összefüggések lehetővé teszik azt is, hogy a sztatikus komponenseket a nyomásadó kimenőjeléből leszármaztassuk a jel alkalmas feldolgozása útján. Vízhordozón alapuló rendszerre korlátozott számításaink azt mutatták, hogy a nyomásváltozások pontos értékeit negyedfokú függvény szolgáltatja s a folyadék sűrüségváltozása közvetlenül arányos a Pdin érték változásával. Hasonló módon származtatható le a tömegáram és a hőmérséklet közötti összefüggés. A fenti megfontolások lehetővé teszik, hogy vizhordozón alapuló rendszerek számára az [1.1.4.] képlet helyett írjuk: 0 = APdin-D3n/6 (W) [1-1.5.] A hőcserélőnél mért differenciális nyomást (APdin) a jelfeldolgozó egységben mindössze meg kell szorozni a D3-tr/6 tényezővel és megkapjuk a hőmennyiséget. Ha lakásban mérjük a differenciális nyomást, a szorzó tényező nyilvánvalóan állandó, a jelfeldolgozó egységben konstáns értékű feszültségellel kell szorozni a nyúlásmérőbélyegek (vagy más nyomásérzékelők) szolgáltatta jelet: így kisdimenziójú és olcsó készülékkel mérhetünk hőfogyt sztást. Ha központi egységnél végzünk mérést vagy olyan mérőeszközt kívánunk kialakítani, amely eltérő feltételek között alkalmazható, a szorzó tényezőt reprezentáló jelet szolgáltató feszültségforrást állíthatóra alakíthatjuk ki, esetleg több szór?ótényezőre bonyolítjuk vissza a fentiekben átrendezéssel és közelítésekkel egyszerűsített összefüggést és a jelfeldolgozó egység aritmetikai fokozatára annyi konstans-adót csatolunk, ahány függetlenül megválasztandó állandóból kombináljuk az etedő összefüggést és kialakíthatjuk valamennyi konstans-adót változtatható, beállítható jeladóként, vagy egyes állandókat változatlan konstansként összevonva, ezeket fix beállítású adóval kapcsoljuk az aritmetikai fokozatra, míg a változó rendszerparamétereket további egy vagy többkon Uansadóval csatoljuk az aritmetikai fokozatra Szemmel látható, hogy a találmány szerinti eljárás egyaránt lehetővé teszi teljesen egyszerű felépítésű jelfeldolgozó egység alkalmazását és sokirányúan változó összefüggés feldolgozására alkalmas összetett jelfeldolgozó egység alkalmazását és így gyakorlatilag valamennyi meghatározandó fogyasztási adatot vagy szabályozási vezetőjeiet reprezentáló jel előállítható pusztán az igen egyszerűen becsatolható diíferenciális nyomásadó alkalmazásával. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás technológiai folyamatban vagy közüzemi szolgáltatás keretében szállított, illetve elhasznált — folyadékhordozta — hőenergia menynyiség közvetett meghatározására, s a kapott adatjelek kijelzésére és/vagy rögzítésére és/vagy feldolgozására, azzal jellemezve, hogy a hőhordozó folyadékot szállító csővezeték két karakterisztikus keresztmetszetével (pl. hőtermelő, hőcserélő eszköz fo'yadék be-, illetve kimenetével) csatolt mérőadók segítségével meghatározzuk a két keresztmetszet közötti nyomáskülönbséget, mint a dinamikus diffesenciális nyomást és azé nyomáskülönbséget reprezentáló jele(ke)t — a dinamikus differenciális nyomás és a keresett fizikai mennyiség(ek) közötti függvénykapcsolat(ok)nak megfelelően önmagában ismert módon kialakítható jelfeldolgozó készülék alkalmazásával — a mindenkori keresett menym iséget közvetlenül reprezentáló jellé alakítjuk, anely jelet megfelelően kalibrált készüléken kijelezzi k és/vagy rögzítjük és/vagy a kapott jele(ke)t önmagában ismert jelfeldolgozó és/vagy szabályozó eszköz(ök) megfelelő bemenetéire kapcsoljuk 2. Fogyasztásmérő készülék az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítására, folyadékhordozta hőenergia elfogyasztott mennyiségének meghatározására, azzal jellemezve, hogy van a folyadékve-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
