185664. lajstromszámú szabadalom • Befúvó szerkezet, valamint eljárás légtechnikai együttes terek kívánt paraméterekkel bíró légállapotának létrehozására és fenntartására

\ 185 6(4 2 nikai együttes célszerűen modulegységekből van fölépítve, és befúvó szerkezet, ionizációs egység vagy egyéb járulékos légkezelő berendezés, pl. fütő, hűtő, szűrő, akusztikai stb. feladatot ellátó rész vagy egység közül egyet vagy többet tartalmaz. A légtechnikai együttes további ismérve lehet, hogy a befúvó szerkezet, az ionizációs egység és a járulékos légkezelő berendezések előnyösen mind­egyike egymással szabadon társítható modulegysé­get alkot. A befúvó szerkezet vagy azok sorozata valamilyen léghálózat részét képező tápvezetékhez csatlakozik. A kezelendő tér primér tere egy vagy több légbevezető nyílással és/vagy légkivezető nyí­lással, a kezelendő tér szekundér tere pedig ugyan­csak egy vagy több légbevezető nyílással rendelke­zik. A befúvó szerkezetek közelében a terítő idomok és/vagy az irányító ernyők hatékonyságát fokozó szervek pl. járulékos terítő felületek vannak elhe­lyezve. A járulékos terítő felületek előnyösen vala­mely épületszerkezeti rész, így falburkolat vagy ál­mennyezet egy egységét, pl. kazettáját képezi. A já­rulékos terítő felületek kiegészítő terelő elemekkel vannak ellátva. A kezelendő tér térelválasztó szer­kezetekkel tagolt tartószerkezetekben helyezkedik el, a tartószerkezetet pedig előnyösen rácsos tartók, pl. csőkeresztmetszetü rudakból fölépített rácsos keretek alkotják. A térelválasztó szerkezetek adott esetben maguk is csőkeresztmetszetű rudakból föl­épített rácsos tartók, amelyek csőkeresztmetszetü tagjai vagy azoknak egy része az egy vagy több befúvó szerkezetet kiszolgáló, azokkal összekötte­tésben álló léghálózat részét képezik, A kezelendő tér egy vagy több légkivezető nyílással rendelkezik. A találmány szerinti szerkezet és eljárás számos előnnyel rendelkezik. Ezek között az egyik legfon­tosabb az, hogy a korábbi megoldásoknál számot­tevően kisebb aerodinamikai ellenállása következ­tében csekély energiafölhasználással nagy haté­konyságú friss levegő bekeverést tud létrehozni. A kis ellenállás annak köszönhető, hogy a szerke­zetnek a betápláló tér felé eső végénél a terelő tagok iránya még megegyezik az érkező közeg irányával, és az eltérítés fokozatosan valósul meg, míg végül a kilépés az érkezési irányra megközelítőleg merőle­gesen és körszimmetrikus szétterítéssel valósul meg a kezelendő tér oldalán. Ez utóbbi eredményezi a kilépő légsugaraknak a mennyezetre való „fölsimí­tását”, egyúttal a bekevert levegő útjának meghosz­­szabbítását és ezáltal a légsebesség gyors csökkené­sét, a bekevert friss levegő eltérő hőmérsékletének pedig a gyors elvesztését. A két utóbbi körülmény eredményezi azt, hogy a szerkezet és az általa megvalósított légkezelési eljárás valóban kiküszöböli a diszkomfort érzetet még minimális belmagasságú helyiségekben is. Ez azzal a le nem becsülendő gazdasági előnnyel is jár, hogy a korábban ismert megoldásokkal összeha­sonlítva sokkal nagyobb hőmérsékletkülönbségű kezelő levegőt tudunk bejuttatni a kezelendő térbe, ami a keringetett levegő lényegesen kisebb mennyi­ségével és ennek köszönhetően további energia­megtakarítással oldható meg. Kedvező az is, hogy a szerkezet egyszerű felépítésű, nem anyagigényes, és nem tartalmaz semmiféle bonyolult és/vagy gyorsan elhasználódó alkatrészt. Külön figyelmet érdemelnek azok az előnyök, amelyek a légtechnikai együtteshez, mint „rend­szerhez” fűződnek. A légtechnikai együttes egyrészt megvalósítja a légkezelés gazdaságosságát azáltal, hogy a befúvó szerkezetek célszerűen a tartózkodá­si tér széle mentén helyezkednek el, és így a költsé­ges légkezelés csak a tartózkodási zónát magában foglaló primér térségben valósul meg, másrészt az egy vagy több befúvó szerkezet tetszőlegesen kom­binálható ionizációs egységekkel vagy egyéb légke­zelő berendezésekkel, amelyek segítségével a keze­lendő térben a követelményekhez maximálisan al­kalmazkodó légállapot hozható létre és tartható fenn. A találmányt kiviteli példa kapcsán rajzok alap­ján ismertetjük közelebbről. A mellékelt rajzokon az 1. ábra a szerkezet alapmegoldása, a 2. ábra ugyanannak toldatos kiviteli alakja, a 3. ábra ugyanaz irányító ernyővel, a 4. ábra a szerkezet csőbe építve, az 5. ábra járulékos légkezelővel kombinálva, a 6. ábra a szerkezet beépítése különleges körülmé­nyek között, a 7. ábra kazettás mennyezeti elem metszete, a 8. ábra ugyanannak alulnézete, a 9. ábra a légtechnikai együttes egy variánsa, a 10. ábra ugyanannak egy másik változata, a 11. ábra emberi munkahely, a 12. ábra állattartó épület, a 13. ábra növénynevelő ház függőleges metszete. Az 1. ábrán bemutatott alapmegoldásnál az 5 betápláló tér felől az áramló közeg az 1 vezető torokba érkezik, amelynek belsejében a 2 terelő tagok foglalnak helyet. Az 1 vezető torok körhen­ger alakú test, amelynek az 5 betápláló tér felé néző la vége és a 15 kezelendő tér felé néző lb vége között az áramló közeg 90°-os irányeltérítést szen­ved. Az 1 vezető toroknak la vége közelében ugyanis a 2 terelő tagok 2a vége az 1 vezető torok le hossztengelyével még párhuzamos érintő síkkal, míg az 1 vezető torok lb vége közelében lévő 2b végük már az le hossztengelyre megközelítőleg me­rőleges érintő síkkal bír. Az 1 vezető torokban centrálszimmetrikusan el­helyezett 2 terelő tagok mentén a kezelő közeg részekre osztva, de minden részmennyisége tangen­­ciális irányban lép ki az 1 vezető torok belsejéből. Ezt a tangenciális szétterülést és továbbhaladást szolgálja az 1 vezető torokhoz csatlakozó 3 terítő idom, amely mintegy fölsimítja a kilépő közeget a 15 kezelendő tér mennyezetére. A 3 terítő idom segíti kialakulni az ún. Coanda effektus létrejöttét is. A 2. ábrán látható kiviteli alak az előbbitől csu­pán annyiban különbözik, hogy az 1 vezető torok 1 b vége és a 3 terítő idom között ott találjuk a diffuzor jellegű 4 bővülő toldatot, amely az áramló közeg sebességcsökkentését eredményezi. Mindkét kiviteli példánál jól látható, hogy a lapátszerű 2 terelő tagok térbeli torzióval való kialakítása úgy továbbítja a kezelő közeget, hogy közben annak csavarvonal alakú perdületet kölcsönöz. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 53 55 60 65 4

Next

/
Thumbnails
Contents