185622. lajstromszámú szabadalom • N-szubsztituált 2-metil-naftil-amid-származékokat hatóanyagként tartalmazó gombaölőszerek és eljárás N-szubsztituált 2-metil-naftil-amid-származékok előállítására
1 185 622 2 paszták, porozószerek, szórható szerek vagy szemcsés készítmények alakjában alkalmazhatjuk permetezéssel, ködképzéssel, szórással, porozással vagy öntözéssel. Az alkalmazási formák az alkalmazás céljához igazodnak, arra van szükség, hogy minden esetben a találmány 5 szerinti hatóanyagkeverék legfinomabb eloszlását biztosítsák. A gombaölőszer hatóanyagának szemcsemérete olyan értelemben befolyásolja a szer hatékonyságát,hogy minél finomabb a hatóanyagrészecske, a szer gombaölő hatása annál jobb. 10 A közvetlenül permetezhető oldatok, emulziók, paszták és olajos diszperziók előállításához a közepes vagy magas forráspontú ásványolajfrakciók, így a kerozén vagy dieselolaj, továbbá a kőszénkátrány olajok, valamint a növényi vagy állati eredetű olajok, alifás, ciklusos és 15 aromás szénhidrogének, például a benzol, toluol, xilol, paraffin, tetrahidronaftalin, alkilezett naftalinok vagy azok származékai, például a metanol, etanol, propanol, butanol,kloroform, széntetraklorid, ciklohexanon, ciklohexanol, klórbenzol, izoforon, erősen poláris oldószerek, 20 így például a dimetilformamid, dimetilszulfoxid, N-metilpirrolidon, víz jönnek számításba. Vizes alkalmazási formákat emulziókoncentrátumokból, pasztákból vagy nedvesíthető porokból, olajos diszperziókból állíthatunk elő víz hozzáadásával. Emulziók, 25 paszták vagy olajos diszperziók előállításához az anyagokat önmagukban vagy valamilyen olajban vagy oldószerben feloldva, nedvesítő-, tapadást elősegítő, diszpergálóvagy emulgeálószer segítségével vízben homogenizálhatjuk. Azonban hatóanyagból, nedvesíthető-, tapadást 30 elősegítő-, diszpergáló- és emulgálószerből és esetleg oldószerből vagy olajból álló koncentrátumokat is készíthetünk, amelyek alkalmasak a vízzel való felhígításra. Felületaktív anyagként az alábbiak jönnek számításba: a ligninszulfonsav, naftalinszulfonsav, fenolszulfonsav 35 alkálifém-, alkáliföldfém-, ammónium-sói, alkil-aril-szulfonátok, alkil-szulfátok, alkil-szulfonátok, a dibutilnaftalinszulfonsav alkálifém- és alkáliföldfém-sói, lauriléter-szulfát, zsíralkohol-szulfátok, zsírsavas alkálifém- és alkáliföldfém-sók, szulfatált hexadekanolok, heptadeka- 40 nolok, oktadekanolok sói, szulfatált zsíralkohol-glikoléter sói, szulfonált naftalin és naftalin-származékok formaldehiddel alkotott kondenzációs termékei, naftalin, illetve naftalinszulfonsavak fenollal és formaldehiddel alkotott kondenzációs termékei, poli(oxi-etilén)-oktil- 45 fenil-éter, etoxilezett izooktil-fenol, oktil-fenol és nonilfenol, alkil-fenil-poli-(glikol-éter)-ek, tributil-fenil-poli(glikol-éter)-ek, alkil-aril-poli(éter-alkohol)-ok, izotridecil-alkohol, zsíralkohol-etilén-oxid kondenzátumok, etoxilezett ricinusolaj, poli(oxi-etilén)-alkiléterek, etoxi- 50 lezett. poli(oxipropilén), laurilalkohol-poli(glikol-éter)acetál, szorbitészterek, lignin, szulfitszennylúgok és metil-cellulóz. Porokat, szórható szereket és porozószereket a hatóanyagok szilárd hordozóanyaggal való összekeverésével 55 vagy együttes megőrlésével állíthatunk elő. Szemcsés készítményeket, például bevont, impregnált vagy homogén granulátumokat úgy állíthatunk elő, hogy a hatóanyagokat szilárd hordozóanyagokon megkötjük. Szilárd hordozóanyagok az ásványi földek, így a sziiika- 60 gél, kovasavak, kovasavgélek, szilikátok, talkum, kaolin, diatomaföld, mészkő, kréta, lösz, agyag, dolomit, kalcium- és magnézium-szulfát, magnézium-oxid, őrölt mesterséges anyagok, trágyázószerek, így például ammónium-szulfát, ammónium-foszfát, ammónium-nitrát, kar- 65 bamidok és növényi termékek, így gabonalisztek, faköszörület, fa- és mogyoróhéj liszt, cellulózpor és más szilái d hordozóanyagok. Az alábbi kísérletekhez ismert összehasonlítószerekként az alábbi hatóanyagokat tartalmazó szereket használtuk: N-(triklór-metil-tio)-ftálimid (A. hatóanyag), N (triklór-metil-tio)-tetrahidro-ftálimid (B. hatóanyag), cink-etilén-l,2-bisz(ditiokarbamát) (C. hatóanyag). 1. kísérlet A talajból kiinduló fertőzésre gyakorolt hatás borsón: 100 g-os, ,.Senator” fajtájú borsó vetőmag próbákat üveg'ombikokban körülbelül 5 percen keresztül gondosan csávázunk 300 mg (0,3 súly%) olyan csávázószerrel, amelynek szárazanyag tartalma 40% hatóanyagot tartalmaz. Ezután 100—100 darab magot ládákban levő olyan komposztba vetünk 3 cm mélyen és egymástól 3-5 cm-es távolságra, amelyet természetes úton erősen megfertőztek a Phythium spec., Aphanomyces spec, és Fusarium Oxysporum gombák. A ládákat 17—20 °C hőmérsékletű melegházba helyezzük. 21 nap múlva megszámoljuk az egészséges borsó növényeket. A kapott eredményeket az alábbi táblázatban adjuk meg. A csávázószer hatóanyaga (előállítási példa sorszáma) Egészséges növény 21 nap múlva a komposztban (%) 2. 86 10. 84 16. 92 19. 90 20. 88 21. 85 B. összehasonlítószer 70 Kontroll (kezeletlen) fertőzött komposzt 18 Kontroll (kezeletlen) slerilizált komposzt 92 2. kísérlet Erysiphe graminis-szal szembeni hatékonyság búzán: ,,JubUar” fajtájú, cserépben nevelt búzanövények leveleit bepermetezzük 80 súly% hatóanyagból és 20% emulgálószerből (nátrium-ligninszulfonát) álló vizes szurzpenziókkal, majd a permetezőszer megszáradása után beporozzuk őket a búzalisztharmat (Erysiphe graminis var. tritici) spóráival. Ezután a kísérleti növényeket 20—22 °C hőmérsékletű és 75—80% relatív nedvességtartalmú melegházba helyezzük. 10 nap múlva kiértékeljük a lisztharmatfertőzöttség mértékét. A kapott eredményeket az alábbi táblázatban adjuk meg. 9
