185609. lajstromszámú szabadalom • Többrétegű eltérítő tekercsrendszer
1 185 609 2 A találmány televíziós vevőkészülékek eltérítő tekercsrendszerére vonatkozik. A televíziós vevőkészülék katódsugárcsövében lévő elektronsugarak eltérítése céljából a katódsugárcső nyakrészére eltérítő tekercsrendszert helyeznek, amely függőleges és vízszintes eltérítő tekercsekből áll. Nyeregtípusú eltérítő tekercsrendszer esetében mind a vízszintes, mind pedig a függőleges tekercsmeneteket hagyományos nyereg alakban képezik ki, és ezeket alkalmas alakú borító- és felerősítő szerkezetbe helyezik. Teljes egészében toroid alakú eltérítő tekercsrendszernél mind a vízszintes, mind pedig a függőleges tekercsek több olyan menetből állnak, amelyeket mágnesezhető anyagú, toroid alakú vasmag közé tekercselnek, és a vasmag üreges henger alakban úgy van kiképezve, hogy egyik vége öblösödik. Nyereg-toroid vagy másnéven hibrid rendszerű eltérítő tekercsrendszernél a vízszintes tekercs két nyereg alakú tekercset tartalmaz, amelyeket egy nem mágneses nyereg alakú házba helyeznek, ahol a tekercsek szimmetrikusan helyezkednek el egy vízszintes tengely és sík mentén. A függőleges eltérítés jellegzetesen két tekercset tartalmaz, amelyek mindegyike toroid alakban egy fölső és egy alsó féldarab közé van tekercselve, és ezek a féldarabok felvágott toroid alakú vasmagból állnak. A tekercselés befejezése után mindegyik pólusdarabot a nyereg alakú ház külső részére helyezik, és az egyes függőleges tekercsek szimmetrikusan helyezkednek el a függőleges tengely és sík körül. A teljesen toroid alakú eltérítő tekercsrendszernél és a hibrid alakú eltérítő tekercsrendszer függőleges toroid alakú részénél a vezetőkből álló meneteket célszerű több rétegben kialakítani, ahol az egyes rétegeknek adott fok-eloszlású menetei vannak, amely olyan eltérítő mágneses tér létrehozása szempontjából lényeges, amely képes korrigálni a konvergencia-hibákat, mint például a kómát és asztigmatizmust is. Amikor ezeket a többszörös rétegeket tekercselik, például hagyományos előtolásos típusú toroid alakú tekercselőgéppel, akkor arra van szükség, hogy az első vagy az adott réteget közvetlenül megelőző réteg véghelyzetéből a lehető leggyorsabb és legközvetlenebb módon visszajussunk a második vagy soron következő réteg kezdő helyzetébe. A találmány feladata ezen vezető-visszavezetés lehető leghatásosabb megoldása. A találmánynál az eltérítő tekercsrendszer vasmagból és a vasmag körül toroid alakban tekercselt legalább két menetrétegből áll. Egy keresztirányban visszatérő vezető a vasmagot keresztirányban megkerülve az egyik réteg utolsó menetétől a másik réteg kezdő menetéig húzódik. A vasmag külső felületén legalább három kiugró nyúlvány helyezkedik el, amelyek a keresztirányban visszatérő vezető részére forgáspontokat képeznek. Az első nyúlvány az egyik réteg kezdő menetének közelében, a második nyúlvány az. utolsó menet közelében, és a harmadik nyúlvány az első és második nyúlvány közelében helyezkedik el, és megakadályozza, hogy a keresztirányban visszatérő vezető a vasmag végén túlnyúljék. A találmányt a továbbiakban kiviteli példa kapcsán, a rajz alapján ismertetjük részletesebben. A rajzon az 1. ábra ismert módszert szemléltet az egyik réteg végéről a következő réteg elejére vonatkozó menetvisszavezetésre; a 2. ábra a találmány szerinti vasmagrészt szemlélteti; a 3. és 4. ábrák a találmány szerinti eltérítő tekercsrendszert szemléltetik; és az 5. és 6. ábrák a találmány szerinti nyúlványok különböző alakjait mutatják. Eltérítő tekercseknél számos módszert alkalmaznak az alsó vezetőrétegek végeinek a soron következő vezetőréteg kezdetéhez való visszatérítésére. Az 1. ábrán spirális visszavezetési módszert szemléltettünk, amely hibrid rendszerű eltérítő tekercsrendszer mindkét függőleges 20a és 20b tekercselésének menetvisszavezetésére alkalmazható. Ehhez hasonló módszer alkalmazható szabályos toroid alakú eltérítő tekercsrendszerekhez is. A toroid alakú vasmag két 21a és 21b részből áll, és ezek mindegyikének öblösödő 22a és 22b vége, valamint keskenyebb 23a és 23b vége van. Mindkét tekercselést különkülön egy-egy tekercselő gépen azonos módon készítik. A gép mereven szorítja az egyik vasmag-részt, például a 21a részt, olyan módon, hogy a vasmag hossztengelye Y irányba, azaz függőleges irányba néz. A tekercselőgép mozgó villája, amelynek egyik végére a tekercselendő huzalt tároló orsó van hozzáerősítve, egészen addig vízszintes X irányba néz, ameddig a menetek első rétegének a 24a rész kezdeti helyzetét el nem éri. A mozgó villa ezután fölfelé kezd tekercselni a vasmagrész belseje körül, és ezáltal elkezdi az első réteg kezdeti menetének az elhelyezését a vasmag 21a része körül, és ezt a menetet az 1. ábrán a legelső belső 25a menetként szemléltettük. Az eltérítő árammal való gerjesztés hatására a belső menetek képezik azokat az aktív meneteket, amelyek az eltérítő mágneses teret létesítik. Miután elhagyta a vasmag 21a rész bővülő 22a végét, a tekercselőgép villája lefelé kezd tekercselni a vasmag 21a részének külseje körül. A villa lefelé való mozgásával egyidejűleg a villát az 1. ábrán vázolt nyfl irányába kívülről nézve balra eltoljuk, és így a második aktív belső 27a menet 26a kezdő helyére kerül. A 26a kezdő hely elérésekor a villa már elhelyezte az első külső visszatérő vezetőt a vasmag 21a részén, de ez a vezető az 1. ábrán nem látható. Az 1. ábrán a függőleges 20b tekercselés ennek megfelelő első külső visszatérő vezetőjét a 28b vezető képezi. A többi belső menetet úgy képezik ki, hogy a mozgó villák tovább mozdítják a kiválasztott meneteloszlással összhangban egészen addig, amíg elhelyezik az utolsó belső 29a menetet, és a 29a menet ezáltal az első réteg utolsó menetét képezi. A szemléletesség kedvéért a belső és külső menetek nagy részét az 1. ábrán nem tüntettük fel. Jóllehet egy pontosan meghatározott tekercselési és eltolási módszert írunk le, ehelyett egyéb szokásos tekercselési módszerek is használhatók. A fenti ismertetésből kihagytuk a szokásosan alkalmazott rögzítő eljárásokat, amelyek alkalmazása az első menetek rögzített elhelyezésével megakadályozza a huzalok elmozdulását. Az első menetréteg elhelyezése után a mozgó villa a vasmag 21a részének a 30a véghelyzetében tartózkodik. A második réteg kezdő helyzetét a 31a helyen tüntettük fel, és ez a belső 27a menet és az ezt követő 32a menet között helyezkedik el. A függőleges 20b tekercselésnél az első réteg ennek megfelelő véghelyzete a 30b véghelyzetnél van, és a második réteg kezdő helye a 31b helyre esik. A spirális visszavezetési módszernél a mozgó villa folyamatosan tekercsel a vasmag belső és külső felületei körül. Ezzel egyidejűleg a villát folyamatosan az előzővel ellentétes irányban tolják el, azaz a villát egészen addig 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
