185597. lajstromszámú szabadalom • Fagyásgátló és jégoldó szer

1 185 597 2 A találmány fagyásgátló és jégoldó szerre vonat­kozik, amely vízben oldódó ammónium- és/vagy szulfátionokat tartalmaz. Fagyásgátló és jégoldó szereket a fagypont csök­kentésére használnak, egyrészt szilárd jég képződé­sének megakadályozására, másrészt a már keletke­zett jég olvasztására. Az ilyen célokra szervetlen sók például nátrium-klorid, magnézium-klorid, kálium-foszfátok, ammónium-foszfátok, ammó­­nium-nitrát, alkáli föld-fém-nitrátok, magnézium­­nitrát, ammónium-szulfát, alkáli-fém-szulfátok, továbbá szerves vegyületek, így rövid szénláncú al­koholok, glikolok, glicerin, laktátok vagy karba­­mid használatos. A fagypontot csökkentő hatás mellett a fagyás­gátló és jégoldó szerek alkalmazása során ezeknek főleg a különböző szerkezeti anyagokra kifejtett korrozív hatásukat, valamint a környezetvédelmi szempontokat kell figyelembe venni. A legolcsóbb és ezért eddig a leggyakrabban alkalmazott jégol­dó- és fagyásgátló anyagok a nátrium-klorid, a kalcium-klorid, és a magnézium-klorid. Vizes kö­zegben oldott klórtartalmuk miatt az említett sók nemcsak a vasat és egyéb fémeket, valamint a be­tont és a kőfalakat korrodálják erősen, hanem a növényzetet is jelentős mértékben károsítják. A Szórósak, illetve sóoldatok klórtartalma megnehe­zíti ^ .növények, fák gyökerein keresztül történő vízfelvételt. A felvett kSsridok a levelekbe jutva ott károkat okoznak, azaz* levelek a szélek felől meg­bámulnák, majd idő előtt lehulfanak. Az cső és az olvadó Író a lehullott levelekből a kloridokat ki­mossa, így a káros kloríd-körfolyamat újból elkez­dődik. Károsan hathatlak az pldatok a gépkocsial­­vásakra, cipőkre, ruházati cikkekre, háziállatok mancsaira is. , Szerves jégoldó- és fagyásgátló anyagok alkal­mazása esetép a korrózió veszélye kisebb, ugyanis számos szerves vegyületkevésbç agresszív a szerke­zeti anyagokkal szemben, és inhibitorok hozzáadá­sával fémekkel szembeni korrozivitásuk még to­vább csökkenthető. Gazdasági megfontolások mellett — a.szerves vegyületek többnyire lényege­sen drágábbak az olvadáspontot csökkentő szer­vetlen végyületekhez képest — sok termék esetén szintén környezetvédelmi szempontok kerülnek előtérbe, így például * gépkocsik hűtőrendszeré­ben gyakran alkalmazott monoetilén-glikol a szennyvízben kifejezetten káros. Az alkoholoknak szintén lehet mérgezAftftása, mint ahogy ez a me­­tilalkohol esetén így István, másrészt alkalmazásuk — különösen a kisebb .«túlsúlyú alkoholok esetén — erőteljes Ülékenys|gak miatt kellemetlen szag­hatást és tűzveszélyt ájéi#*t. Emellett a jegesedés gátlása nem tartós- Híöséuyo* továbbá, hogy a le­vegő oxigénje az egy yagy többértékű alkoholokat karbonsavvá oxid4lhtóa, és ezek még jobban kor­rodálják a fémeket, szerkezeti anyagokat. Ez ok­m. szerves fagyá$g&8£ «zarekhez puffer-anyago­­kat, így kálium-fosz^tokat, bóraxot, továbbá a fémçk korrózióját g40ó adalékokat, például ben­­zo* vagy tolil-triazolt, foszfátokat, alkánpl-amin­­fcyszfátokat vagy mphWiátokát ásódnak. Ebből ki­tűnik, Uogy. bizonyp*/4*6zfÍK>k alkalmazása a fa­gyásgátló és jégmenti^tó sz«ek területén ismert. Hangsúlyozni kívánjuk azonban, hogy ezeket a foszfátokat sohasem SQrkmok mellett alkal-2 y mázták azzal a céllal, hogy a betont az ammónium­­és/vagy szulfát ionokkal szemben védjék. Az említett fagygátló és jégoldó szerek tipikus példája a 969 345 sz. kanadai szabadalmi leírásban ismertetett jégmentesítő. Az ilyen szereket egyebek között például repülőtereken, a felszálló és leszálló pályák biztonságának növelésére alkalmazzák. A 981440 sz. kanadai szabadalmi leírás szerinti összetétel formamidot, karbamidot, vizet és kro­­mátot tartalmaz. Mai ismereteink szerint a forma­mid a kromát-sók — az egészségre ártalmas, illetve a szennyvizeket szennyező hatásuknál fogva — a nevezett célra már nem használhatók. Jég- és hó­fedte felületek gyors olvasztására az 1459639 sz. NSZK-beli közzétételi iratban formamid és forma­­mid-származékok, vízben oldódó egyértékű alko­holok és glikoléterek elegyét javasolják. A 184118 sz. csehszlovák szabadalmi leírás szerinti folyé­kony jégoldószer, amely etanolnak karbamiddal és inhibitorokkal alkotott elegye, elsősorban repülő­terek és utak fagyás- és jégmentesítésére használa­tos. A 2 933 318 sz. NSZK-beli közrebocsátási iratból ismert a nátrium-klorid/káliurn-klorid kalcium­­oxiddai, kalcium-karbonáttal, magnézium-oxiddal és/vagy magnézium karbonáttal kombinált alkal­mazása. A mész és a dolomit oldhatatlan részt ké­pez, de emellett káros oldható kloridok is jelen vannak. Számos publikáció a kősó (NACL) korro­zív hatásának csökkentésével foglalkozik, így pél­dául a 2847 350 sz. NSZK-beli szabadalmi leírás 0,1—10% mésznitrogén adagolását javasolja; a mésznitrogén a fémek korrodálását gátolja ugyan, azonban a növényekre, állatokra építőanyagokra kifejtett káros hatást nem képes kivédeni. Ez érvé­nyes a 2161 522 sz. NSZK-beli közrebocsátási irat szerinti olvasztósóra is, amely 80—99,9 s% klori­dokat és korrózió elleni inhibitort tartalmaz. A klorid-tartalmú jégmentesítő- és fagyásgátló­­szerekkel kapcsolatos részletezett problémák miatt már régóta voltak törekvések más anyagok, így például ammónium-szulfát, karbamid, nátrium­nitrát alkalmazására, különböző inhibitorokkal való kombinációban (2980620 sz. Amerikai Egye­sült Államok-beli szabadalmi leírás). Tűzoltó folyadékok befagyásának meggátlása céljából a 2102933 sz. francia szabadalmi leírás szerint karbamid, ammónium-klorid, -foszfát és -szulfát elegyét alkalmazzák. A 3 624243 sz. ameri­kai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban kar­bamid, ammónum-nitrát és etilénglikol, elegyét ja­vasolják jégmentesítő gyanánt. A fenti összetételekről állítják, hogy a vas és kü­lönösen a könnyűfémek korrózióját gátolják. A karbamid önmagában viszonylag kevéssé agresz­­szív, sajnálatos módon azonban —8 °C alatti hő­fokon már nincs jégmentesítő hatása; a vizes oldat kriohidrátja —11,5 °C-on képződik. A vizes oldatok fagypontját erősen csökkentő, így alacsony hőfokon is jó jégoldó hatással rendel­kező ammóniumsók a betont, minden falazatot, azaz minden kalciumtartalmú építőanyagot, tehát betonból készült autópályákat, hídszerkezeteket, szennyvizcsöveket, csatornákat oly mértékben tá­madják meg, hogy számos európai országban a ta­laj és a víz ammóniumsó-tartalmát rendeletileg 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 ÛD 65

Next

/
Thumbnails
Contents