185596. lajstromszámú szabadalom • Szénszárító és portalanító berendezéssel kombinált rostélytüzelésű kazán

185 596 2 A találmány tárgya szénszárító és portalanító be­rendezéssel kombinált rostélytüzelésű kazán, amely lehetővé teszi, hogy nagy portartalmú és nedves szén­tüzelőanyag alkalmazása esetén is a rostélyra 0—2, 0—3 mm nagyságú szemcsétől mentes, darabos szén kerüljön és hogy a leválasztott porszén külön egy ha­gyományos szénportüzelőrendszerben, — a kazánter­helés változását kielégítő módon — a rostélytüzelés beállításától függetlenül, szabályozhatóan kerüljön póttüzelésként eltüzelésre. Ismeretes, hogy a szén gazdaságosan a rostélyon csak akkor tüzelhető el, ha a rostélyra kerülő szénben nincs vagy csak legfeljebb 5—10 százalékban van 2, il­letve 3 mm-nél kisebb szemcsézetű frakció jelen. A szénben lévő porszén ugyanis a rostélyon elterí­tett egyenletes vastagságú szénréteg levegő átfúvatási réteg ellenállását annyira megnöveli és egyenlőtlenné teszi, hogy az égéslevegőt nem lehet a rétegen egyenle­tesen átfúvatni. A nagy rétegellenállás miatt szükséges nagyobb levegőnyomás viszont azzal a veszéllyel jár, hogy a kisebb rétegellenállású helyeken a levegő át­szökik, és úgynevezett krátereket alakít ki. Ennek kö­vetkeztében az égéslevegő túlnyomó része ezeken a krátereken áramlik át, mig a rostély más területein alig jön létre levegő átáramlás. Ennek következtében az említett krátereknél a szén túlzott légfelesleggel ég el, más területeken viszont a szén léghiány miatt nem ég ki teljesen, miáltal a rostélyról jelentős mennyiségű el nem égett szén távozik a salakkal együtt. Ezt elkerülendő, mint ismeretes, a rostélytüzelésű kazánokhoz, már a bánya szénosztályozóművében előkészitett rostált daraszenet használnak fel. Ez a legegyszerűbb megoldás azonban csak nagyon kevés szénfajtánál, például kőszeneknél eredményes. A gyenge minőségű barnaszenek túlnyomó része a bá­nyában végzett osztályozás után a szállítás, szénmoz­gatás és tárolás során nagyrészt elporlik és mire az a rostély garatjára kerül — a korábbi osztályozás elle­nére — már 20—40% 0—2, illetve 0—3 mm szemcse­méretű porszenet tartalmaz. Fenti okok miatt már korábban felismerték, hogy a szenet közvetlenül a felhasználónál célszerű osztá­lyozni. Ismert megoldás a rostély garatja előtt felsze­relt pneumatikus osztályozócső, amelyben az adagolt szén lefelé hullik, vele szemben pedig egy szénőrlőma­lom forró füstgázt szív át, ami a 0—2, illetve 0—3 mm nagyságú szemcséket magával ragadja, majd a ma­lomban megőrli és azt szénporpóttüzelőanyagként a tűztérbe juttatja. A fent leírt megoldásnak — előnyei mellett — szá­mos hátránya van, amelyeket az alábbiakban ismerte­tünk. A szabadban tárolt szén esőzések idején igen nedve­sen kerül a bunkerbe, miáltal a garatra adagolt szén a nedvességtől annyira összetapad, hogy az osztályozó­csőben a mintegy 1 s tartózkodási idő folyamán a for­ró gázok ellenére sem tud kiszáradni, miáltal a beren­dezés hatástalanná válik. A függőleges osztályozócsőben a 2, illetve 3 mm szemcsenagyság lebegtetési sebessége által meghatáro­zott füstgáz mennyiség többszöröse annak a füstgáz­mennyiségnek, ami a szénőrlőmalomban a szén szárí­tóőrléséhez és a szénpor transzportjához szükséges lenne. Ily módon egyrészt a szénőrlőmalom csak mintegy 1/4 szénterheléssel üzemel, másrészt a szén­por mennyiségéhez viszonyított feleslegesen sok gáz, valamint az elkerülhetetlenül jelenlévő hamislevegő a tűztérben az égéstermékeket kedvezőtlenül hígítja. További hátrány, hogy a szénadagolást nem lehet, vagy nagyon nehéz a rostély garatjának, mint tároló­nak a késleltető hatása miatt a kazánterheléssel szink­ronban tartani. így előfordulhatnak olyan esetek, hogy a garat túltöltődik és a szénadagolást éppen ak­kor kell leállítani, vagy csökkenteni, amikor fokozot­tan lenne szükség nagyobb mennyiségű kiválasztott porszénre, illetve nagyobb arányú szénportüzelés tel­jesítménynövelő hatására. Találmányunkkal célunk az osztályozócsöves szén­­porpóttüzelésű rostélytüzelések előnyeinek megtartá­sa mellett, ezek fent vázolt hátrányainak kiküszöbölé­se, a szén pormentesítésének, valamint a kiválasztott porszén felhasználásának üzemviteli szempontból is egyszerű beállításának megvalósítása nedves szén ese­tén is, száritódob, osztályozócső, füstgáz szivóventi­­látor, leválasztó ciklon és porszénhombár beiktatásá­val. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy fenti célnak eleget tehetünk, ha a rostélyra adagolt szenet az osztályozócső előtt szárítódobon vezetjük át, továbbá hogy a pneumatikus porszénkiválasztás­­hoz szénőrlőmalom helyett egy ventilátort és a por­szén leválasztására alkalmas ciklont alkalmazunk, va­lamint hogy a ciklon alatt kiképzett porszénbunkerből a szénőrlőmalomba szabályozottan adagoljuk a por­­szenet. Az ily módon elért szárítás révén a nedves sze­net is megfelelően portalanítani tudjuk, továbbá a szénporpóttüzelés mértékét meghatározott szükség­­szerű időszakokra függetleníthetjük a rostélyra ada­golt szén és az ebből kiválasztott porszén pillanatnyi mennyiségétől. A találmány szerinti szénszárító és portalanító be­rendezéssel kombinált rostélytüzelésű kazán útján megoldjuk a kitűzött feladatot, tudniillik azt, hogy a kazán bármely terhelési állapotában, nedves szén fel­­használása esetén is biztosítja, hogy a rostélyra min­dig portalanított darabos szén kerüljön, továbbá, hogy a leválasztott és porszénhombárban tárolt por­szénnel a hagyományos szénportüzelésnek megfelelő minőségű optimális szénporpóttüzelés valósítható meg, továbbá, hogy a szénporpóttüzelés függetlenít­hető a rostélytüzelés pillanatnyi állapotától. A találmányt részletesebben egy lehetséges kiviteli alak kapcsán a csatolt rajz alapján ismertetjük. Amint a rajz alapján látható, az 1 nyersszénbunker­­ből a szenet a 2 adagoló 3 szárítódobba adagolja. A 3 szárítódobban elrendezett szárítócsiga vagy más is­mert alkalmas szerkezet a szenet állandó átforgatással lassan előreviszi és a 4 kiejtőcsonkon át az 5 osztályo­zócsőbe szórja. Az 5 osztályozócsövet alul egy elzáró­szerkezet — amely célszerűen egy 6 cellás adagoló — zárja le, illetve a szén ezen 6 cellás adagolón át jut a 7 rostély 8 széngaratjába. A szárítást és osztályozást végző füstgázok elszívá­sára a 9 füstgázventilátor szolgál. A 9 füstgázventilá­tor szívónyílása a 10 porszénleválasztó ciklon közbe­iktatásával a 11 szívóvezeték útján van összekötve az 5 osztályozócsővel, valamint a 12 csövön át a 3 szárí­tódobbal. A kazán 13 tűzteréből kivezető 14 füstgáz­­visszaszívó akna alul az 5 osztályozócsőbe torkollik. A 14 füstgázvisszaszívó aknába a 15 csonkon át a hő­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents