185592. lajstromszámú szabadalom • Berendezés alakváltozás mérésére

185592 szerek a rácslenyomatot (fotolemezt) megvilágító fénynyalábokhoz tartoznak. Az alakváltozás nagy­ságát interferogram értékelése révén állapítják meg, amelyet fényérzékeny lemezen rögzítettek. Az ismertetett berendezések felbontóképessége és pontossága erősen korlátozott. A rácslenyomat készítése a vizsgált tárgy felületén kialakított diff­rakciós rácsról (mint azt az 1 454 340 sz. leírás ja­vasolja) igen időrabló művelet. A mérési eredmé­nyeket ezen túlmenően különböző destabilizáló té­nyezők, mint a külső hőmérséklet, rezgések, stb. erőteljesen befolyásolják. Ha viszont az 1 364 607 sz. leírás szerint a deformált diffrakciós rács érzé­kelésére objektívet alkalmazunk, a felbontóképes­ség korlátos volta és az anyag miatt kialakuló aber­rációk a rögzítés pontosságát lerontják. A fényér­zékeny lemezre rögzített interferogramok kiértéke­lése során a pontosság ismert módon korlátozott marad, mivel a mérést legalább az interferenciacsík 0,1 részénél nagyobb hiba terheli. A találmány feladata alakváltozások mérésére olyan berendezés kialakítása, amelyben a vizsgált tárgy felületére felvitt jelölések által szórt fény in­terferenciájának következtében kialakuló interfe­renciaképet rögzitő regisztráló készülék felépítése lehetővé teszi az alakváltozás mérésének nagy pon­tosságát, miközben a berendezés felbontóképes­sége is magas szintű. A kitűzött feladat megoldására alakváltozások mérésére szolgáló olyan berendezést hoztunk létre, amely közös optikai tengely mentén elrendezett lé­zert és a lézer fényéből fénynyalábot létrehozó op­tikai rendszer, továbbá a mérendő alakváltozással jellemzett vizsgálandó tárgy felületére felvitt jelö­lésrendszerbe tartozó jelöléseken szórt fény inter­ferenciája révén kialakuló interferenciaképet rög­zítő regisztrálóegységet tartalmaz, és a találmány szerint a lézer és a fénynyalábot létrehozó optikai rendszer között a közős optikai tengelyen elrende­zett, a lézer fényének frekvenciáját eltoló modulá­tor van beiktatva, valamint a regísztrálóegység első és második fotodetektort és ezek kimenetére csat­lakoztatott elektronikus fázismérőt tartalmazó fényérzékeny egységgel van ellátva, ahol az első fo­­todetektor a jelölésrendszerbe tartozó első jelölés­sel, a második fotodetektor a jelölésrendszerbe tar­tozó második jelöléssel van optikai kapcsolatban. Az optikai frekvenciamodulátor jelenléte, amely a lézer fényének frekvenciáját képes szükség sze­rint módosítani, továbbá a két fotodetektor alkal­mazása lehetővé teszi, hogy a vizsgáit tárgy felüle­tére felvitt jelölések közötti relatív távolságválto­zást a fotodetektoroktól származó villamos jelek fáziskülönbségévé alkítsuk át és ezt a különbséget fázismérővel nagy pontossággal lehet mérni. Mivel a találmány szerinti berendezésben foto­­elektromos regisztráló készüléket javasolunk, a be­rendezés működése rendkívül nagy mértékben fel­gyorsítható. így tehát számos destabilizáló tényező hatása azáltal küszöbölődik ki, hogy a mérés idő­tartama nagyon rövid lehet. A nagy sebesség lehe­tővé teszi ezenkívül a találmány szerinti berendezés alkalmazását dinamikus folyamatok során bekö­vetkező alakváltozások mérésére is. A találmány szerinti készülék nagy érzékenysége azt is lehetővé teszi, hogy a mérést erőteljesen loka­lizáljuk, ugyanis az alakváltozás mérésében kiin­dulási alapul szolgáló jelölések közötti távolság egészen kis értékre csökkenthető le és ilyen kis bá­zison nagy pontosság érhető el. A mérések lokali­zálása akkor szükséges, ha nem azonos jellegű tár­gyakat vizsgálunk. Az elektronikus fázismérőt a fotodetektorok ki­menetére csatlakoztatva biztosítható, hogy a talál­mány szerinti berendezés gyakorlatilag érzéketlen marad a kisebb amplitúdójú környezeti rezgések­kel szemben, mivel ezek a rezgések a fotodetekto­rok villamos jeleiben azonos értelmű és nagyságú fázisváltozásokat hoznak létre, amelyeket az elekt­ronikus fázismérő egymással szembeállítva kom­penzálni tud. A találmány szerinti berendezésben a jelölések relatív elmozdulásának méréséhez nincs feltétlenül szükség lencsékből álló optikai rendszerre, ami az ismert megoldásokban az alakváltozás mérésének pontosságát erőteljesen korlátozta. A találmány szerinti berendezésben alkalmazott fotoelektromos regisztráló készülék lehetőséget te­remt a mérés automatizálására. A találmány szerinti berendezés egy előnyös ki­viteli alakjában a fényérzékeny egység harmadik fotodetektorral van ellátva, amely a jelölésrend­szerbe tartozó harmadik jelöléssel van optikai kap­csolatban, ahol a harmadik jelölés az első jelöléstől vagy második jelöléstől olyan távolságra van, amely mellett a harmadik jelöléssel optikai kapcso­latban levő harmadik fotodetektor és az első vagy második jelöléssel optikai kapcsolatban levő első vagy második fotodetektor villamos jeleinek fázis­különbségeit jellemző változás 360° alatt van, to­vábbá a harmadik fotodektor és az első vagy máso­dik fotodektor kimenetei átkapcsolón keresztül van­nak az elektronikus fázismérőre csatlakoztatva. Azzal a megoldással, hogy a fényérzékeny egy­ségben harmadik fotodetektort alkalmazunk, amely a vizsgálandó tárgy felületén kialakított har­madik jelöléssel működik együtt, lehetővé válik egy fontos bizonytalansági tényező kiküszöbölése: ha a fázisciklusok száma egynél nagyobb, a fázis­­különbség az első és a második fotodetektor jelei között 360°-nál nagyobb, de az elektronikus fázis­mérő csak a 0 és 360° közötti tartományban képes fáziskülönbséget mérni, ezért az egész fázisciklu­sok száma, mint információ, elvészhet. A két foto­detektort tartalmazó kiviteli változatban elektron­számláló illeszthető be a fázisok ciklusszámának követésére, ekkor azonban arra van szükség, hogy a jeleket a mérések elejétől végéig folyamatosan to­vábbítsuk, ami számos feladatban gyakorlatilag megoldhatatlan problémákat vet fel. A találmány szerinti berendezés három fotode­tektort tartalmazó kiviteli alakja esetében az alak­­változás előtt és után két-két mérést végzünk. Egy­részt megmérjük az első és második fotodektortól (pontos leolvasás), valamint például az első és a harmadik fotodektortól („durva leolvasás”) szár­mazó jelek fáziskülönbségét, majd a pontos és dur­va leolvasás után a fázisciklusok számát az első és a második fotodektor közötti fáziskülönbség teljes mérésével állapítjuk meg. Azt mondhatjuk, hogy a harmadik fotodektor az alakváltozás mérése során kisegítő szerepet játszik. 3

Next

/
Thumbnails
Contents