185584. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és kapcsolási elrendezés rádió vevőkészülékek önműködő hangolására

1 185 584 2 nül vagy közvetve komparátor 109 egység egy-egy be­menetére csatlakoznak. Ha közvetlen a csatolás, ak­kor pl. a komparátor 109 egység egy-egy komparátor fokozata más-más komparálásí szintre van beállítva, s minthogy a 107 szűrőegység jelkimenetén szintmódo­­sítást nem alkalmaztunk, a gyakorlatilag hasonló szintű jelek eltérő szintekkel való komparálása révén biztosítjuk a különböző meredekségű diszkriminátor karakterisztikákat. Ha viszont az 1. ábrán mutatott módon a 107 szűrőegység kimenetei egy-egy 108x (x = a, b,...) erősítőn át vannak a komparátor 109 egység bemenetéivel csatolva, akkor a komparátorok beállíthatók egyazon komparálásí egyenfeszültség szintre, de jelcsatornánként más-más szintre felerősí­tett diszkriminátor jelek lesznek egyazon egyenfe­­szültség-szinttel összehasonlítva. A 4. ábrán szemléltetjük ezt a folyamatot; a kom­­parálási szintek közötti eltérést úgy is értelmezhetjük, hogy a komparátor vonatkozási egyenfeszültségei el­térők, de úgy is, hogy az egyenlő vonatkozási szintű komparátorok az eltérően felerősített jelekhez viszo­nyítva más-más komparálási szintet reprezentálnak. A jelleggörbe abszcisszája az ellenkező előjelű —Aí, illetve + AÍ frekvenciaeltéréseket mutatja, a kompa­rálási TJ1, illetve U2 szintek jelölik ki az ordinátán az U*j feszültség azon értékeit, amelyeknél egy-egy kom­parátor kimenete állapotot vált. Ezek a szintek a kü­lönböző diszkriminátor karakterisztikákon rendre meghatározott frekvenciaeltéréseket reprezentálnak. Míg az Uo szint a névleges f0 frekvenciát reprezentálja, addig a mutatott meredekebb karakterisztikán az U1 szint az Í2 frekvenciát, s az U2 szint az f3 frekvenciát reprezentálja; ugyanakkor a laposabb karakterisztika szerint az U1 szint az fi frekvenciát és az U2 szint az f4 frekvenciát reprezentálja. A komparátor 109 egység tehát lényegében a külön­böző meredekségű diszkriminátor karakterisztikákon résztartományokra bontja a diszkriminálásnak aláve­tett jel frekvenciatartományát. Az egyes komparátorok kimenetei képezik a kom­parátor 109 egység kimenetelt; ezek a mátrix 110 áramkör megfelelő bemeneteire csatlakoznak. A mát­rix 110 áramkör az egyes komparátorok állapotaiból megállapítja, hogy a 104 diszkriminátorra jutó jel frekvenciája melyik résztartományba esik és a kime­netén ennek megfelelően előállítja az AFC utasítás­kód csoportot a vevőberendezés hangoíásvezérlő 111 egysége számára. Egy példakénti kivitelnél a kódcso­port ±3 kHz hangolási pontosság eléréséig megfelelő irányú nagysebességű —100 kHz/s — hangolásra ad utasítást, ezután olyan a kód, hogy a hangolási sebes­ség 2 kHz/s, s amikor ilyen hangolási sebességgel elér­jük a ± 150 Hz által határolt tartományon belüli han­golási pontosságot, az automatika leállítja a hango­lást (STOP utasításkód). A hangoíásvezérlő 111 egység természetesen úgy felépített, hogy képes a vevőkészülék kvázifolyamatos hangolására, vagyis az inkrementális hangolás olyan finom bontású, hogy a hangolás folyamatosnak tű­nik, mindkét irányban a résztartományonkénti sebes­ségfokozatok szerint. A vezérlőegység a találmánynak nem tárgya, azt a technika állásából kiindulva a szak­ember meg tudja tervezni, figyelembe véve a talál­mány szerinti működésmódhoz való illeszkedést. A találmány szerint a ráhangolási folyamat tehát opti­mális sebességgel megy végbe, a ráhangolás pontossá­ga az inkrementummal, a legkisebb frekvencialépéssel összemérhető. Ha pl. a hangolás 100 Hz-es lépések­ben történik, a pontosság elvileg sem lehet a ±50 Hz értéknél jobb. A találmány szerinti eljárás lehetővé te­szi, hogy frekvenciamodulált jelek vétele esetén is pontos értékkel jelezzük ki a vett jel vivőfrekvenciájá­nak értékét, akkor is, ha viszonylag nagy a frekven­ciaié két. A vett jel frekvenciájának megváltozása ese­tén az önműködő hangoló mechanizmus azt követi akár a teljes vételi frekvenciatartományon keresztül. A 2. ábrán látható példakénti 104 diszkriminátor­­nál a 220 számlánc beíró load bemenetére — D típusú — első 210 tároló Q1 kimenete, QD jelkimenetére — D típusú — második 230 tároló C12 bemenete és első lo­gikai 250 áramkör egy bemenete csatlakozik. A máso­dik 230 tároló egy-egy további Cr2, illetve D2 beme­netéi e az első 210 tároló Q1 kimenete, illetve konstans logilai szintet szolgáltató 20L jelforrás csatlakozik, Q2 kimenete pedig az első logikai 250 áramkör továb­bi bemenetére. Az első 210 tároló Dl bemenetére má­sodik logikai 240 áramkör kimenete csatlakozik, ame y 240 áramkör első, illetve második 240a, illetve 240t bemenetére az első 210 tároló Q1 kimenete, illet­ve a: első logikai 250 áramkör kimenete csatlakozik. A második logikai 240 áramkör harmadik 240c beme­nete alkotja a 104 diszkriminátor 104a jelbemenetét. Az e‘ső 210 tároló és a 220 számlánc egy-egy Cll, illet­ve up bemenetére 20ó órajelgenerátor csatlakozik. A 220 ; zámlánc további D bemenetére is a konstans lo­gikai szintet szolgáltató_20L jelforrás csatlakozik és az első 110 tároló további Q kimenetére közvetlenül vagy közvetve alulátereszíő 270 szűrő csatlakozik, amely közv îtlenül vagy közvetve a 104 diszkriminátor jelki­­rnen, ti Ki kapcsára csatlakozik. Előnyösen a 104 diszkriminátor részét képező első logikai 250 áramkört NOR-kapu alkotja, a második logik ai 240 áramkört pedig két — első, illetve máso­dik — 241, 242 NOR-kapu. Az első 241 NOR-kapu berni netei alkotják a második logikai 240 áramkör el­ső éí- harmadik 240a, 240c bemenetét és a második 242 NOR-kapu egy bemenete alkotja a második logi­kai 240 áramkör második 240b bemenetét. Az első 210 tároló további Q1 kimenete és a 104 diszkriminá­tor j il kimenete közé célszerűen aíuláteresztő 270 szű­rő és 260 szintátalakító van láncba kapcsolva, előnyö­sen e 270 szűrő csatlakozik ajelkimeneti kapocsra és a 260 .zintátalakító a további Q kimenetre. . A 2. ábrán a logikai elemek egyes csatlakozási pontjait a TTL/CMOS logikai elemeknél szokásos nomenklatúra szerint jelöljük, így azok adatlapról azonosíthatók. A csatlakozási pontok közül egyesek (pl. az egyenes, illetve inverz kimenetek) — egymással összhangban — felcserélhetők a logikai szintek sze­reposztása szerint. Egy számlálási periódus kezdőfázisa előtt (a 3. áb­rán nutatott kiindulási állapot) a 210 és 230 tároló alapállapotban vannak (a Q1 és Q2 kimeneteken logi­kai C szint van), a bináris 220 számlánc a bináris nyolc értékre programozott állapotban van, az adat up be­men itre rendre 1000 (bináris nyolc) értéket kapcso­lunk, a beíró load bemeneten a 210 tároló Q1 kimene­te szerinti aktiváló szint van. Mivel az első logikai 250 áramkör mindkét bemenetén logikai 1 szint van, an­nak £ kimenete alapállapotban, 0 szinten van. Anikor az (utolsó) KF-fokozatról érkező jelből 5 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents