185581. lajstromszámú szabadalom • Edény fás növények szaporítóanyagának, főleg facsemetéknek a neveléséhez, fenekén gyökérkilépő nyílás van
1 185 581 2 A találmány tárgya olyan edény fás növények szaporítóanyagának, főleg facsemetéknek a neveléséhez, amely biztosítja a növény gyökérzetének szabályzott növekedését és a gyökérzet folyamatos légmetszését. Az eddig ismert csemetenevelő edények csak a gyökérzet földlabdával történő védelmét biztosítják, de az erdősítési célnak megfelelőbb gyökérforma kialakulását nem segítik elő. Ezáltal a csemete gyökérzetének átnövése a termőtalajba lassabban megy végbe, ami részben növedék kiesést, szélsőséges esetben a csemete pusztulását okozhatja. A jelenleg elterjedten használt típusok a következők: papírcella (paperpot), fóliatasak és fóliatömlő. A papírcellás technológia hátránya, hogy csak megfelelő — hazai viszonyok között magas — talajnedvességű területeken alkalmazható eredményesen, mert a papírcella falán csak ilyen körülmények között nő át a gyökérzet. A nevelés idején a szomszédos cellákba átnőtt gyökérzet nem hasznosulhat a kiemelés után, mivel elszakad. A fóliatasak és fóliatömlő hátránya — amely nagy mennyiségű csemete nevelése esetén mutatkozik meg — az anyagmozgatás és az ültetés nehézkessége, valamint a hosszú, több éves nevelési idő. A sima fólián a csemete győkérzete hajlamos a körbenövésre, aminek káros következményei az ültetés utáni években nyilvánulnak meg. Hasonló gyökérfejlődési rendellenesség mutatkozik az edények alján is, ha a gyökérzet nem nőhet át a csemetekerti talajba. Átnő vés esetén azonban az átnőtt gyökérzetet a kiemelés során el kell vágni, így a csemete növekedése az ültetés utáni időben nem lesz egyenletes. A találmány célja az említett hátrányok kiküszöbölése és ezáltal egy széles körben alkalmazható edény kialakítása. Az edény alakja tehát olyan legyen, amely szabályozza a gyökérzet fejlődését a nevelési idő alatt, de ültetés előtt abból kiemelve nem akadályozza a gyökérzet további fejlődését a termőtalajban. A kiemelésnek a gyökérzetet nem szabad megsértenie és az legyen könnyen végrehajtható. A célkitűzésnek a találmány szerint olyan, fás növények szaporítóanyagának, főleg facsemetéknek a neveléséhez kialakított edény tesz eleget, amelynek a belső palástfelületén függőleges bordák vannak kialakítva, és a fenekében gyökárkilépő nyílás van. A találmány szerinti edény egyik előnyös kiviteli alakjánál a belső palástfelület lefelé szűkül. A találmány szerinti edény másik előnyös kiviteli alakja olyan, hogy legalább kettő egymáshoz van rögzítve. Az így kialakított edényekkel végzett kísérletek igazolták azokat az elvi meggondolásokat, amelyek alapján a megoldás megszületett. A gyökérzet tömege a hajtás tömegéhez viszonyítva minden eddigi technológiával nevelt csemetével kedvezőbb. A gyökérvégződések száma a folyamatos légmetszés következtében magas. A gyökérvezető bordák a gyökerek káros körbenövését tökéletesen kiküszöbölték, és az edény alja felé irányították a gyökércsúcsot. Az így nevelt csemeték ültetés utáni megeresedési százaléka magasabb, növekedése jobb, mint más csemetéké. Az edények újbóli felhasználtsága jelentős költségcsökkentő tényező. A találmány a mellékelt rajzok alapján ismerhető meg részletesen, ahol az 1. ábra a találmány szerinti edény egyik kiviteli alakjának hosszmetszete, a 2. ábra ugyanennek az edénynek a felülnézete, a 3. és 4. ábra egy másik kiviteli alak hosszmetszete és felülnézete. Az 1. ábrán látható edény műanyagból készült, a 3 fala lefelé enyhén kúpos, majd az alsó egyhatodában annyira leszűkül, hogy csak a 2 gyökérkilépő nyílás marad meg. A 3 falon vannak kialakítva a függőleges 1 bordák. Az edény a találmány elé kitűzött feladatot a következőképpen oldja meg. Az edényben hajtatott csemete gyökérzete növekedés közben nekiütközik az edény falának, és a fal mentén körkörösen fejlődik. Amikor a körbefutó gyökér a falon lévő bordának ütközik, irányát megváltoztatja, és az edény alja felé fejük tovább. Az edények a nevelési időszakban úgy vannak elhelyezve, hogy az aljuk alatt légrés legyen. Amint az edényben fejlődő csemete gyökérzetének egyik végződése eléri az edény alját, kinő ebbe a légrésbe és életfeltételek híján — elpusztul. Ennek következtében a gyökérzet felső részén új gyökérkezdemény indul fejlődésnek. Ez a folyamat — a győkérzet folyamatos légmetszése — a teljes nevelési ciklus alatt folytatódik, ami rendkívül dús sok végződésű gyökérzet kialakulását eredményezi. Az ilyen gyökérzet 1-2 héttel az ültetés után átnő a termőtalajba és a csemete töretlen fejlődését biztosítja. Mivel az edény fala kúpos, a csemete kiemelése könnyen, a gyökerek sérülése nélkül hajtható végre. Az 1. és 2. ábrából jól látható, hogy ezek az edények egymáshoz rögzíthetők. Adott esetben az edények a hossztengelyükkel párhuzamos 4 és 5 bordákkal vannak egymáshoz rögzítve. Az összerögzítés eredményeképpen több edényből sorok, több sorból pedig tömbök alakíthatók ki. A 3. és 4. ábrán ugyancsak egymáshoz rögzített edények láthatók, mégpedig sorosan elrendezve. Az edényeket a 4 bordán kívül egy felső 6 fedősík rögzíti egymáshoz. Természetesen ily módon is kialakíthatók tömbök az ilyen edényekből. Mindkét rögzítési mód alkalmas arra, hogy az edények nagy mennyiségben tömeggyártási technológiá- , val legyenek készíthetők. Az edények alapanyaga célszerűen valamilyen sta- , bilizált műanyag, amely ellenáll a különféle időjárási p viszonyok, vagy változások hatásának. Természetesen fémből, fából vagy bármilyen más anyagból is készülhet, amiből az ismertetett formát ki lehet alakítani megfelelően sima fallal. A gyökérnevelés céljára egyébként megfelel a hengeres vagy hasáb alakú edény is. A kúpos kialakítás a csemete könnyebb kiemelését teszi lehetővé. Szabadalmi igénypontok 1. Edény fás növények szaporítóanyagának, főleg facsemetéknek a neveléséhez, azzal jellemezve, hogy a 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
