185567. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és kapcsolási elrendezés megvilágítás, ill. fényváltozás által okozott téves riasztás kiküszöbölésére, különösen video mozgásérzékelőkhöz
185567 2 A találmány tárgya eljárás megvilágítás illetve fényváltozás által okozott téves riasztás kiküszöbölésére, különösen video mozgásérzékelőkhöz, amely eljárás során képrészleteket figyelünk és meghatározott képrészletekben megfigyelt egyidejű megvilágítás ill. fényváltozás esetén a riasztó jel kibocsátását letiltjuk. A találmány tárgya továbbá kapcsolási elrendezés megvilágítás ill. fényváltozás által okozott téves riasztás kiküszöbölésére, különösen video mozgásérzékelőkhöz, amely kapcsolási elrendezésben összegező egység és kimeneti logika van. A video mozgásérzékelők két alaptípusa ismert. Az első típushoz az egyszerűbb, azaz egy vagy csak néhány változtatható helyzetű és/vagy méretű képrészletet (ezen képrészletet a készülék tovább nem bontja) figyelő berendezések tartoznak. Ezek kültéri alkalmazása egyébként sem ajánlott, mert csak közeli képeknél használhatók. A második típushoz tartozó készülékek a teljes TV képet meghatározott számú mezőre bontják és a figyelni vagy a figyelésből kizárni kívánt mezők kiválaszthatók. Felhasználásukat korlátozza az a tény, hogy külső téri alkalmazás esetén a megfigyelt kép megvilágításának változása téves riasztásokat eredményez. A megvilágításváltozás által okozott téves riasztások csökkentésére többféle megoldás ismert. Ilyen pl. a legsötétebb képrészlet szintrögzítése, vagy a teljes kép átlagértékváltozásának figyelése. A sötét szint rögzítése nem nyújt eléggé hatékony védelmet, mert a különböző fényességű képrészleteket különbözőképpen befolyásolja a megvilágítás megváltozása, így a legsötétebb, vagyis a rögzítendő szint várhatóan keveset, míg a világosabb képrészletek jóval nagyobb amplitúdóváltozást szenvednek, ez pedig riasztást eredményez. A teljes TV kép átlagérték változásának figyelése különösen kisebb megvilágításváltozásoknál nem hatékony. Az érzékenység növelésével a hatékonyság nem növelhető, mert a mozgó objektum hatása az átlagérték megváltozására nem lesz elkülöníthető a fényváltozás hatásától, azaz a hasznos riasztás a tévestől. Ismert módszer a mozgásérzékelő készülék memóriájának újraíratási ciklusidejének csökkentése. Ez a módszer sem hatékony, ráadásul nagy hátránya, hogy a lassú mozgások, vagy a képen látható relatív kis méretű objektumok mozgása nem érzékelhető. Ismert továbbá az analóg tárolást alkalmazó és több képrészletet figyelő video mozgásérzékelőkben olyan riasztásletiltó automatika, amely a videojel megváltozás átlagértékének és csúcsértékének egyszeri összehasonlításán alapszik. Hatékonyabb módszer mint az eddig említettek, de hátránya, hogy a természetben gyakran előforduló lassú változás esetén gyakorlatilag hatástalan, főleg a mozgásérzékelőben alkalmazott kapacitív tárolás és egyszeri értékelés miatt. Hátránya továbbá, hogy a letiltó áramkör a figyelésre kiválasztott kisszámú képrészlet függvénye. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy külsőtéri figyelés esetén a kamera által figyelt terület nagy, a mozgó objektum a képen kicsi, így fényváltozásnak minősíthető, ha a teljes TV kép több egymástól távoleső részletében egyidejű változás érzékelhető. A találmány szerinti eljárásnak az a lényege, hogy bármelyik meghatározott képrészben létrejövő első, egyébként riasztás kiváltására alkalmas változás esetén késleltető áramkört indítunk, amellyel egyidejűleg leállítjuk a digitális képtároló újraírását, majd a késleltetési idő alatt a képernyőn többször egymásután megfigyelést végzünk, a figyelt állapotokat összehasonlítjuk a képtárolóban tárolt állapottal és a riasztójel kibocsátását abban az esetben tiltjuk le, ha előre beállított egymástól előnyösen távoli részein a késleltetési idő alatti többszöri megfigyelés során bármikor előre meghatározott számú képrészletben egyidejűleg változást észlelünk. A találmány szerinti kapcsolási elrendezésnek az a lényege, hogy az összegező egysége digitális számláló, amely számláló egyik bemenetére raszterképző rasztervégjei kimenete és a számláló másik bemenetére riasztó figyelő kimenete van kötve, míg a raszterképző rasztervégjei kimenete a riasztó figyelő egyik bemenetére is csatlakozik és a raszterképző raszterkimenete a riasztó figyelő másik bemenetére van kötve, továbbá a kapcsolási elrendezésben olyan késleltető áramkör van, amely késleltető áramkör bemenetére közvetlenül vagy közvetve a kapcsolási elrendezés riasztójel bemenete van kötve és a késleltető áramkör kimenete a kimeneti logika egyik bemenetére csatlakozik, míg a kapcsolási elrendezés riasztójel bemenete a riasztó figyelő riasztójel bemenetére, a számláló kimenete a tároló bemenetére és a tároló kimenete a kimeneti logika másik bemenetére van kötve. A találmány szerinti kapcsolási elrendezést részletesebben az ábrákon bemutatott kiviteli példák segítségével ismertetjük, az 1. ábrán a találmány szerinti kapcsolási elrendezés egy kiviteli példájának tömbvázlata látható, a 2. ábrán a képernyőn példaképpen kiválasztott részleteként függőleges sávokat, míg a 3. ábrán vízszintes sávokat szemléltetünk. A találmány szerinti eljárás a következő meggondolásokon alapszik: A természeti jelenségek által előidézett fényváltozások sebessége és intenzitása változó, ezért elegendő információhoz jutunk, ha a vizsgálatot egy AT vizsgálati időszakaszban végezzük el, melynek kezdete az első érzékéit riasztás. A vizsgálatot AT vizsgálati időszakasz végéig többször egymásután el kell végezni és bármelyik vizsgálat eredményeképpen elegendő számú egymástól távoli riasztó mezőt találunk, akkor ezt igen nagy valószínűséggel fényváltozás hozta létre. A találmány szerinti eljárás lényege az, hogy a meghatározott számú mezőre, a továbbiakban elemi kockára bontott TV képet kockánként értékeljük úgy, hogy a figyelésre kiválasztott elemi kockákban (ablakban, vízszintes vagy függőleges sávban) bekövetkező első riasztástól számított AT vizsgálati időszakaszon belül a teljes TV képben levő összes elemi kockát egymás után többször összehasonlítjuk a memóriában eltárolt riasztás előtti állapottal és egymástól elegendő távoli két vagy több elemi kockában érzékelt egyidejű riasztás esetén nem képezünk kimeneti riasztójelet, de a képtároló memóriának újraíratási vezérlést adunk, ezáltal a megváltozott világosságú kép tárolódik el a memóriában. Az eljárás előnye az, hogy az eddig ismert megoldásoknál hatékonyabb, kihasználja a teljes TV képet, részleteiben is figyelni képes video mozgásérzékelők nagyobb lehetőségeit. Használatával külsőtéri figyelés 5 10 15 20 25 30 35 40 ■15 50 6 b 60 65 7
